Miért kockázatos a hosszú távú, fix áras áramszerződés?

Mert csak utólag derül ki, hogy jó volt-e az ár. Ha közben esik a piaci ár, a cég drágábban veszi az áramot, mint amennyiért aktuálisan kaphatná.

Hosszú távú áramvásárlási megállapodás, jellemzően megújuló erőművektől. Kiszámíthatóságot adhat, de kockázatot is hordoz.

Mi az a spot piac az energiában?

Rövid távú, jellemzően másnapi áramvásárlás. Rugalmasabb, de több odafigyelést igényel.

Hogyan hat a geopolitika az áramárakra?

Gyorsan és érzékenyen. Például egy konfliktus kitörése után akár 30 százalékkal is drágulhat az ár.

Miért változik az áramár napközben?

Mert déltájban a napelemek sokat termelnek, így olcsóbb az áram. Reggel és este kevesebb a megújuló, ezért drágább.

Mit jelent a negyedórás elszámolás?

Azt, hogy az áramot 15 percenként más áron számolják el. Így kihasználhatók az olcsóbb időszakok.

Mire jó a saját napelem egy cégnek?

Megtakarítható vele a rendszerhasználati díj, és csökkenthető a hálózatról vett áram mennyisége.

Hogyan lehet spórolni az energiafogyasztás időzítésével?

Ha a cég akkor használ több áramot, amikor olcsóbb, és kevesebbet, amikor drágább, akár 40-50 százalékot is megspórolhat.

Mire való az energiatároló egy vállalatnál?

Eltárolhatja az olcsó időszakban vett vagy termelt áramot, és akkor használja fel, amikor drágább lenne venni. Sőt, akár bevételt is termelhet.

Kell-e a gyártást átszervezni a fogyasztásoptimalizáláshoz?

Nem feltétlenül. A lényeg a vételezés és tárolás jobb időzítése, nem a gyártás átalakítása.

Miért fontos ismerni a cég energiaigényét?

Mert csak így lehet megtervezni, hogy mikor mennyit érdemes venni, tárolni vagy épp termelni.

Az energia időértéke lett a vállalati villamosenergia-beszerzés egyik kulcskérdése

Portfolio

2026. május 06. 11:36

A vállalati villamosenergia-beszerzésben ma már nincs egyetlen, minden helyzetben kedvezőnek tekinthető megoldás – erre hívta fel a figyelmet Berényi Gábor, a Smart Solar Kft. ügyvezetője a Vállalati Energiamenedzsment 2026 konferencián tartott előadásában. A „Komplex villamosenergia-ellátás az energia időértéke alapján” című prezentáció központi üzenete az volt, hogy az energiának nemcsak ára, hanem időben változó értéke is van, ezért a beszerzési és fogyasztási döntéseket egyre inkább ehhez kell igazítani.

Berényi szerint a hosszú távú, fix áras szerződések első ránézésre biztonságos megoldásnak tűnhetnek, valójában azonban jelentős kockázatot hordoznak.

Egy long-term pozícióról csak utólag derül ki, hogy valóban jó döntés volt-e, hiszen ezt alapvetően az energiapiaci árak későbbi alakulása határozza meg

- emelte ki.

Az előadó emlékeztetett arra is, hogy ez a kockázat nem kizárólag a felhasználói oldalon jelenik meg: 2022-ben több kereskedő is nehéz helyzetbe került, illetve hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat kellett visszaadnia, mert nem tudta teljesíteni a vállalt szállítást.

A piaci kitettséget konkrét példákkal is érzékeltette. Egy február 6. és március 19. közötti időszakot vizsgálva rámutatott: aki február elején negyedéves pozíciót akart kialakítani, de 40 napon belül nem döntött,

jelentős áremelkedéssel találhatta szemben magát.

A német baseload árak és a magyar prémium figyelembevételével számolva ebben az időszakban mintegy 15 százalékos drágulás mellett kellett pozicionálni. Berényi arra is kitért, hogy a geopolitikai események gyorsan beépülnek az árakba: elmondása szerint az iráni háború kitörése óta szerződők a baseload árak alapján már körülbelül 30 százalékkal magasabb költséggel szembesülhettek.

Az előadó szerint a hosszú távú PPA-k mellett más beszerzési formák is szerepet kaphatnak a vállalati energiastratégiában. Ilyen lehet például

a beszerzés egy részének lekötése, amely fedezeti pozícióként csökkentheti a kockázatot és a piaci kitettséget

- tette hozzá.

A fennmaradó igényekre pedig megoldást jelenthet a spot piac, vagyis a rövid távú, jellemzően másnapi beszerzés. Ez ugyan nagyobb odafigyelést és rugalmasságot igényel, de megfelelő fogyasztási profil mellett lehetőséget is teremthet az áringadozások kihasználására.

A napon belüli ármozgások jelentős részben a megújuló termelés, különösen a napelemes kapacitások növekedéséhez kapcsolódnak. Berényi Gábor úgy fogalmazott: reggel, amikor még nem áll rendelkezésre elegendő megújuló termelés, más árkörnyezet alakul ki, mint napközben, amikor a naperőművek belépésével akár jelentős túlkínálat is megjelenhet a rendszerben. Ezek a kilengések egyre nagyobb szerepet adnak a rugalmasságnak. A negyedórás elszámolás lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok a spot piaci árakhoz igazodva vételezzenek energiát,

ehhez azonban pontos tervezésre és megfelelő fogyasztásmenedzsmentre van szükség

- mutatott rá.

Kiemelt témaként jelent meg az on-site, vagyis helyben történő energiatermelés is. Az ilyen rendszerek egyik közvetlen előnye, hogy

a vállalat megtakarítást érhet el a rendszerhasználati díjakon.

Berényi szerint ugyanakkor nem elegendő önmagában azt vizsgálni, mennyi energiát termel egy helyi rendszer; legalább ennyire fontos, hogy mikor termel, mikor fogyaszt a vállalat, és az adott időpontban mekkora az energia piaci értéke. Extrém villamosenergia-árak mellett bizonyos esetekben a meg nem termelt, illetve megfelelő időben fel nem használt energia is komoly értéket képviselhet.

Az előadó hangsúlyozta:

amikor egy vállalat a fogyasztási profilját az árakhoz igazítja, nem feltétlenül az alaptevékenységét vagy a gyártási folyamatait kell érdemben átalakítania.

A cél sokkal inkább a termelés, a tárolás és a vételezés optimalizálása. Megfelelő szakértelemmel egy energiacég úgy tudja beállítani a fogyasztási profilt, hogy az a lehető legkedvezőbb költségszintet eredményezze, miközben a vállalat működése nem szenved érdemi zavart.

Berényi Gábor szerint

jól kialakított rendszerrel akár 40–50 százalékos megtakarítás is elérhető az energiaszámlákon,

ami különösen az energiaintenzív iparágakban jelenthet számottevő versenyelőnyt.

Egy tárolóval kiegészített rendszer ráadásul nemcsak költséget csökkenthet, hanem bevételt is termelhet arbitrázs- és optimalizációs folyamatokon keresztül. Ennek alapfeltétele azonban, hogy a fogyasztási hely pontosan ismerje saját energiaigényét: mikor, mennyi energiára van szüksége, és ehhez milyen termelési, tárolási és beszerzési struktúra illeszkedik a legjobban.

Az előadás fő tanulsága szerint a vállalati energiagazdálkodásban a korábbi, statikus beszerzési logikát egyre inkább felváltja a dinamikus optimalizáció. A kérdés ma már nem pusztán az, hogy mennyiért lehet villamos energiát vásárolni, hanem az is, hogy az adott energia mikor áll rendelkezésre, mikor használható fel, és milyen értéket képvisel a vállalat teljes működésében.

Címlapkép forrása: Portfolio