Miért olyan kiszámíthatatlan a magyar élelmiszeripar?

Mert a cégek sikere nagyban függ olyan dolgoktól, amiket nem tudnak befolyásolni: időjárás, energiaárak, árfolyam. Ezek bármikor felboríthatják a költségeket.

Miért nem emelik egyszerűen az árakat, ha drágább a termelés?

Mert van egy határ, aminél drágábban már nem veszi meg a vevő. Ezért a veszteséget inkább elosztják a teljes láncon – a takarmánytól a boltokig mindenki viseli egy részét.

Mi a legnagyobb gond ma a magyar agráriumban?

Nem a méret, hanem a munkaerő. Kevés a jó szakember, és akik vannak, azok tudása sem mindig naprakész.

Az automatizálás nem oldja meg a munkaerőhiányt?

Csak részben. A modern gépekhez ugyanúgy kellenek emberek, akik kezelik és karbantartják őket. Ha ez nincs, a drága gépek nem hoznak hasznot.

Mi az a CAPEX és HUMEX?

A CAPEX a gépekre, berendezésekre költött pénz. A HUMEX (vagy HUMAX) pedig az emberekbe fektetett összeg: képzés, fejlesztés.

Miért fontos az emberekbe is fektetni, nem csak a gépekbe?

Mert hiába van csúcstechnológia, ha nincs hozzá tudás. A hatékonyság csak úgy nő, ha az emberek is fejlődnek.

Hogyan lehet tartósan emelni a béreket?

Úgy, ha a hatékonyság is nő. Ha ugyanannyi munkával többet termelünk, akkor lesz miből fizetni a magasabb béreket.

Milyen szakemberekre van most legnagyobb szükség?

Nemcsak diplomásokra, hanem jó kétkezi munkásokra, karbantartókra, brigádvezetőkre is – akik értenek a modern technológiához.

Az automatizáció nem elég, itt az ideje a humántőkébe fektetni − Még több élelmiszeripari trend a Portfolio Agrofood 2026-on

Name: Szakértői forrás: Szabó Ákos nyilatkozata
Creator: Portfolio
License: https://www.portfolio.hu/info/szerzoi-jogok

Portfolio

2026. május 13. 18:00

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Az élelmiszeripar akkor is megy tovább, amikor más ágazatok lefulladnak – de ettől még nem lett könnyebb a pálya. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint az elmúlt évek válsághullámai (pandémia, energiaár-sokk, inflációs költségválság, geopolitikai bizonytalanság) egy dolgot tettek végképp nyilvánvalóvá: a túlélés és a növekedés kulcsa ma az alkalmazkodóképesség, illetve a magasan képzett munkatársak megléte. A szakember a kecskeméti Portfolio Agrofood 2026 konferencián előadóként is ott lesz május 19-én, és a fenti témákból hoz majd „terep-ízű” tapasztalatokat.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar sajátossága, hogy külső tényezők döntik el az eredményesség jó részét: aszály, árfolyam, energiaárak – mind olyan tételek, amelyekre a vállalatoknak kevés ráhatásuk van, mégis alapjaiban írják át a költségszerkezetet.

Miközben élelmiszerre mindig szükség van, a cégek mozgástere korlátozott: a költségsokkokat nem lehet korlátlanul áthárítani a fogyasztóra, mert van az a pont, ahol egyszerűen nem veszi meg a terméket. Ilyenkor a veszteség „szétkenése” indul be a teljes vertikumon: takarmánytól és állattartástól a feldolgozáson át egészen a végtermékig minden szereplő próbálja továbbtolni a terhet – ami feszültséget, bizonytalanságot és folyamatos újratervezést hoz, állapította meg a Portfolio kérdésére Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója.

A szakember szerint azonban ma már nem a klasszikus, sokszor emlegetett méretgazdaságosság a legfájóbb magyar versenyhátrány, hanem a munkaerő kérdése – mennyiségben és minőségben egyszerre. A vállalati döntésekben – még beruházásnál, bővítésnél is – egyre gyakrabban az első kérdés: honnan lesz ember, aki ezt versenyképesen üzemelteti? És bár az automatizáció logikus válasznak tűnik, Szabó szerint a gyakorlat gyakran kijózanító: a modern gépsorokhoz üzemeltető és karbantartó tudás kell.

Ha ez nincs meg, a drága, magas amortizációjú technológia félkarú óriássá válik: romlik a hatékonyság, nő a leállások kockázata, és elmarad a megtérülés.

A lényeg: lehet világszínvonalú eszközpark, ha nincs hozzá világszínvonalú ember.

CAPEX helyett HUMEX

Szabó Ákos a megoldásban paradigmaváltást sürget: szerinte az oktatás és a munkaerőpiac modernizálása politikailag nehéz, mert hosszú távon hoz eredményt – mégis elkerülhetetlen. Nem csak „diplomás” utánpótlás kell, hanem jó szakemberek minden szinten: kétkezi munkások, karbantartók, brigádvezetők, középvezetők, akik piacképes tudással, naprakész technológiai ismeretekkel tudják működtetni az iparágat.

Ugyanilyen fontos a vállalati oldal felelőssége is:

miközben milliárdok mennek CAPEX-re (gépek, sorok, beruházások), Szabó szerint el kell jönnie annak, hogy az emberbe való befektetés (kvázi HUMAX-ként) képzés, fejlesztés útján ugyanolyan természetes legyen.

Nyugati béreket ugyanis csak akkor lehet fenntarthatóan fizetni, ha a hatékonyság is közelít a nyugati szinthez – különben a versenyelőny elolvad, és a következmény túlmutat egy-egy cégen: az egész gazdaság teljesítményére kihat, zárta gondolatait a Tranzit Csoport vezérigazgatója.

Agrofood 2026, ahol minden információ első kézből jön

A munkaerő, a hatékonyság, a költségsokkok kezelése és a versenyképességi fordulat kérdéseivel is foglalkozunk a Portfolio Agrofood 2026 konferencián. Regisztráljon most az utolsó helyekre!

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio