A szárnyaló forint levágta az MNB utolsó aranytojást tojó tyúkját

Újabb masszív veszteség

2021 óta folyamatosan veszteséges a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ebben nem hozott változást a 2025-ös év sem, hiszen a napokban publikált éves jelentés szerint újabb 554 milliárd forintos mínuszt termelt a jegybank. Ezzel öt év alatt már

több mint 3500 milliárd forintos a veszteség kumuláltan.

Szokás szerint érdemes kicsit a jegybanki eredmény mélyére nézni. A legnagyobb negatív tétel továbbra is a nettó kamateredmény, mely majdnem 500 milliárd forintos lyukat ütött az MNB mérlegén egy év alatt. Ez ugyan javulás az egy évvel korábbi 700 milliárdos mínuszhoz képest, de várhatóan még évekig tart, mire teljesen eltűnik.

A kamateredményen belül a nettó forint kamateredmény javulást mutatott 2024-hez képest, hiszen 1100 milliárd forintról 700 milliárd közelébe csökkent a veszteség. Viszont ezzel párhuzamosan a deviza kamateredmény soron elkönyvelt profit közel 400 milliárd forintról 230 milliárdra apadt.

Jól látható, hogy elsősorban a kamateredmény romlása taszította komoly veszteségbe a jegybankot. Ennek oka, hogy a 2020-as évek elején az infláció, majd az orosz-ukrán háború miatti energiaválság kezelése a kamatok megemelését követelte meg. Azóta is annak a terhét nyögi az MNB, tavaly például a Monetáris Tanács egész évben nem tudott hozzányúlni a 6,5%-os alapkamathoz, ezért nem tudott gyorsabban javulni a kamateredmény.

Mitől függ a bankrendszer eredménye?

A jegybank nem egy klasszikus vállalati szervezet, gazdálkodásának eredményét nagyon sajátos tényezők határozzák meg, a fő tételek az alábbiak:

(1) a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel,
(2) a jegybanki betétre kifizetett kamat,
(3) a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és
(4) egyéb tételek.

Ezekről részletesebben írtunk,itt. A legtipikusabb eredménybefolyásoló tényező, hogy a jegybank a devizaalapú követelésein (értsd: a devizatartalékon) alacsony kamatbevételt realizál (1), míg a forrás oldalon a kéthetes (három hónapos) betétre az ennél magasabb alapkamatot fizeti ki (2). A (3) esetében meg kell különböztetni a realizált és a nem realizált átértékelődési eredményt.

Fontos kiemelni, hogy a jegybanki eredményesség nem mércéje annak, hogy a jegybank milyen sikerrel teljesíti gazdaságpolitikai céljait. A kamat- és árfolyamkülönbözetek alakulását rengeteg független tényező befolyásolja, de még a belső tényezők sem mérvadók, mert a jegybank célja nem a pénzügyi értelemben vett eredményes működés, hanem az ár- és pénzügyi stabilitás biztosítása, ami gazdasági környezettől függően igényelhet nyereséges vagy veszteséges működést.

A pénzügyi műveleteken realizált eredmény jelentősen javult, a 2024-es majdnem 330 milliárd forintos mínusz tavaly szinte teljesen eltűnt. Az egyéb tényezőknek is javulást tudott elérni az MNB, 150 milliárd forintról 117 milliárdra olvadt a veszteség. Ide sorolhatók többek között a jegybank működési költségei.

Betett a forint erősödése

Hagyományosan a jegybanki eredmény másik jelentős tétele a kamateredmény mellett a devizaárfolyamon elkönyvelt összeg volt. Az utóbbi években hozzászokhattunk, hogy ez jelentős nyereséget mutatott, ami részben kompenzálta a magas kamatok negatív hatását.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Vagyis az MNB folyamatosan nyereséget könyvelt el a devizaváltáson, amikor az államnak devizára volt szüksége. Ha például devizakötvények kamat- vagy tőkefizetése volt vagy más devizában fennálló kötelezettség keletkezett, akkor az állam nem a piacon, hanem a jegybanknál váltott ehhez pénzt. Ezen pedig azért volt nyeresége a jegybanknak, mert a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama hosszú ideig jelentősen a piaci árfolyam alatt volt.

Ez változott meg 2025-ben, amikor mindössze 56,7 milliárd forintos profitot realizált az MNB ezen a soron, ami 2011 óta egyszer sem volt alacsonyabb.

Látszik, hogy 2024-ben még majdnem 400 milliárd forint volt a devizaváltásból származó profit, tavaly annyi történt, hogy a forint erősödésével a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama gyakorlatilag elérte a piaci szintet. Az év végén 378,45 volt a tartalék átlagos bekerülési árfolyama szemben a 385,4-es piaci árfolyammal.

Ez egyben azt is jelenti, hogy mostanra a forint idei erősödése miatt az átlagos bekerülési árfolyam magasabb, mint a piaci euróárfolyam, vagyis

2026-ban várhatóan már veszteséges lesz a devizaváltás is az MNB szempontjából.

Még majdnem 1400 milliárd forint tőkét kellene visszapótolni

A folyamatos veszteség azt is jelenti, hogy továbbra is masszívan negatív az MNB saját tőkéje, az év végén majdnem 1400 milliárd forint mínuszt mutatott. Ez javulás a 2024 végén látott 1665 milliárdos negatív értékhez képest.

A jegybank eredménytartaléka már 2800 milliárd forintos mínuszt mutatott, miközben a devizatartalékon nem realizált nyereség majdnem 2000 milliárd forintra ugrott. Talán meglepő lehet, hogy miközben egyre szűkül a különbség a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama és a piaci árfolyam között, mégis ennyivel nőtt a nem realizált nyereség. Ennek elsődleges oka a devizatartalék összegének emelkedése, azon belül is az arany felértékelődése az éves jelentés szerint.

Ha a jegybank klasszikus vállalkozásként működne, akkor ilyen jelentős negatív saját tőke mellett az adóhatóság már kötelezné a tulajdonosokat tőkepótlásra. Jelen esetben azonban ez a helyzet nem áll fenn,

nehéz is lenne az államnak hirtelen majdnem 1400 milliárd forinttal feltőkésíteni az MNB-t.

A parlament már korábban módosította a jegybanktörvényt, hogy erre ne legyen szükség, így a jogszabály megengedi, hogy „átmenetileg” negatív tőkével működjön az MNB. Azt viszont nem definiálták, mi számít átmeneti időnek, így a gyakorlatban bármeddig eltarthat ez a helyzet, amíg a későbbi évek nyereségéből vissza tudják pótolni a tőkét.

Azt nehéz megmondani, hogy ez meddig tarthat, hiszen nem ismerjük a jövőbeli hazai és nemzetközi kamatkondíciókat, így még becsülni sem lehet, milyen eredményt érhet majd el a jegybank. Az viszont látszik, hogy amennyiben tartós marad a forint jelenlegi erős árfolyama, akkor csak a kamateredmény javulása tudná újra nyereségbe billenteni a jegybankot. Ehhez viszont lényegesen alacsonyabb kamatokra lenne szükség, a nemzetközi fejlemények pedig jelenleg nem abba az irányba mutatnak, hiszen továbbra is jelentősek az inflációs kockázatok a közel-keleti háború miatt.

A forinttól pedig jelenleg nehéz elképzelni érdemi gyengülést a következő időszakban, hiszen sorra érkeznek a pozitív hírek, a múlt héten éppen az uniós források felszabadításáról. Ha pedig középtávon sikerülne egy hiteles euróbevezetési tervet prezentálnia a kormánynak, akkor az további lökést adhatna a magyar devizának.

Most egyelőre úgy tűnik, hogy sem a kamatokon, sem a devizaárfolyamon nem tud majd jelentős nyereséget realizálni az MNB, az egyéb tételek pedig annyit nem tudnak javulni, hogy eltüntessék a veszteséget. Így vélhetően

még évekig, de akár évtizedekig is negatív lehet a jegybank saját tőkéje.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images