Nagy fordulat jön a munkaerőpiacon: Dani Rodrik szerint teljesen átalakul a dolgozók élete
Európa jelenleg kettős csapdában őrlődik, hiszen miközben aggódva figyeli Kína előretörését, irigykedve tekint az Egyesült Államok technológiai dominanciájára - kezdte globális helyzetértékelését Dani Rodrik közgazdász a Prohuman Csoport és MKIK közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián tartott előadásán. A szakértő ezután kijelentette, hogy egyik modell sem másolható, és nem is jelentene megoldást a kontinens számára.
Az amerikai minta ugyanis – a kiemelkedő technológiai fejlettség ellenére – súlyos vagyoni egyenlőtlenségekhez, valamint mélyülő társadalmi és politikai megosztottsághoz vezetett, míg Kína gazdasági sikerei a tekintélyelvű pártállami berendezkedésből fakadnak.
Európának ugyanakkor Rodrik szerint lehetősége van arra, hogy a piaci mechanizmusok és a tudatos szakpolitikák ötvözésével egy saját, befogadóbb modellt hozzon létre, amely globális szinten is mintaként szolgálhat.
Bár az Európai Unió intézményrendszere jelenleg túlcentralizált és híján van az egységes víziónak, ez a helyzet a kisebb tagállamoknak, köztük Magyarországnak is teret ad az innovatív gazdaságpolitikai kísérletezésre
- jelentette ki az elismert közgazdász.
Minőségi állásokra van szükség
A sikeres gazdaságpolitika fókuszában Rodrik véleménye szerint a minőségi munkahelyek létrehozásának kell állnia. A klasszikus közgazdasági elméletek évszázadok óta elsősorban fogyasztóként kezelték a magánszemélyeket, akiknek a munka pusztán a megélhetést és a fogyasztást biztosító jövedelemforrást jelentett.
A valóságban azonban az, hogy a munkahely az egyéni jólét, a méltóság, a társadalmi elismertség és a közösségi szerepvállalás sarokköve.
A munka elvesztése ezért nemcsak anyagi ellehetetlenüléssel fenyeget, hanem súlyos társadalmi problémákat is szül, így hozzájárul a bűnözés és a függőségek terjedéséhez, a családok felbomlásához, valamint a politikai szélsőségek megerősödéséhez.
Egy állás minőségét éppen ezért a bérezésen túl a biztonság, a méltányos bánásmód, az előrelépési lehetőségek és a munkavállalói autonómia határozzák meg. E tényezők hiányában a munkaerőpiac kettészakad, és tovább mélyül a szakadék a kedvező helyzetben lévő rétegek és a perifériára szorulók között. Rodrik előadásában kiemelte, hogy ez a fajta kettősség a magyar munkaerőpiacon is megtalálható, hiszen míg a fővárosi munkahelyek magas jövedelemmel és jólléttel kecsegtetnek, addig vidéken általában nem ez helyzet.
Átalakulás zajlik a munkaerőpiac szerkezetében is
A foglalkoztatás jövőjét tekintve Rodrik hangsúlyozta, hogy
egyértelmű globális trend a hagyományos ipari munkahelyek számának visszaesése.
A technológiai fejlődés, a globális értékláncok átalakulása és az automatizáció következtében a jövőben már nem a feldolgozóipar és az exportorientált gyártás jelenti majd a fő munkaerő-felszívó bázist. Ez a folyamat még az olyan ipari óriásoknál is tetten érhető, mint Kína, ahol a kibocsátás növekedése ellenére a gyári foglalkoztatottak száma több mint egy évtizede folyamatosan zsugorodik.
Az új álláshelyek döntő többsége a szakértő szerint a szolgáltató szektorban, így például a kiskereskedelemben, az egészségügyi és szociális ellátásban, a vendéglátásban, valamint az adminisztrációban keletkezik majd.
Ezek a munkakörök általában nem igényelnek felsőfokú végzettséget, sokkal inkább az alapkészségekre és a személyközi készségekre, az úgynevezett "soft skillekre" építenek.
Ezt a strukturális átrendeződést a hagyományos, felülről irányított iparpolitikák már képtelenek hatékonyan kezelni, ezért olyan új, alulról építkező, kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat célzó stratégiákra van szükség, amelyek az állam, a piaci szereplők és a munkavállalók folyamatos párbeszédére épülnek.
Ne a munkavállaló helyett, hanem a munkavállalóért használják a cégek az AI-t
Rodrik szerint emellett kulcsfontosságú lesz a mesterséges intelligencia felelős integrálása a munka világába.
A vállalatok jelenleg gyakran az élőmunka kiváltására és a folyamatok automatizálására használják az új technológiát, miközben a hatékonyságjavulásból származó profitból a dolgozók nem részesednek.
Megfelelő állami ösztönzőkkel és szabályozási környezettel azonban a mesterséges intelligencia demokratizálhatja a munkaerőpiacot,
mivel képessé teheti az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat arra, hogy tudásukat kiegészítve olyan összetettebb feladatokat is ellássanak, amelyek korábban magasabb végzettséget igényeltek.
A technológiai fejlődést a teljes társadalom szolgálatába kell állítani, garantálva, hogy az a minőségi munkahelyek bővülését és a társadalmi különbségek mérséklését szolgálja
- zárta előadását Dani Rodrik.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images