Euróbevezetés, AI, termelékenységi problémák - Fel kell kötniük a gatyájukat a magyar vállalkozásoknak

"Kiszámítható finanszírozás nélkül nincs tervezés, nincs beruházás, nincs munkahelymegtartás és nincs növekedés" – hangsúlyozta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatának budapesti záróállomásán. A VOSZ elnöke rámutatott, hogy a magyar vállalkozások számára ma a stabilitás és a megújulás a legfontosabb. A digitalizáció, az energiahatékonyság, a munkaerőhiány, az exportképesség és a generációváltás kihívásaira ugyanis már nem lehet a régi reflexekkel választ adni.

A Széchenyi Kártya Program az elmúlt több mint két évtizedben egy egyszerű, kedvezményes hiteltermékből a hazai kkv-finanszírozás egyik legfontosabb intézményi pillérévé nőtte ki magát.

A program indítása óta több mint félmillió szerződött ügylet jött létre, amelyek révén több mint 11 milliárd forintnyi forrás jutott a gazdaságba.

Eddig több mint 150 ezer vállalkozás került kapcsolatba a hálózattal, jelenleg mintegy 132 ezer aktív szerződés van érvényben, és évente nagyjából 40 ezer új ügyletet kötnek.  

Mivel a támogatott finanszírozás sok esetben a beruházások elindításának, a munkahelyek megvédésének vagy egyáltalán a cégek működésének alapja, a szakmai érdekképviseletek arra figyelmeztetnek, hogy a program feltételeinek gyors, kellően át nem gondolt szigorítása veszélyeztetheti a beszállítói láncokat és a készletfinanszírozást. A magyar kkv-k versenyképességi problémái azonban ma már nem kizárólag pénzügyi természetűek. Ennek megfelelően a KAVOSZ jövőbeli szerepe – a stabilitás megőrzése mellett – olyan új szolgáltatások kiépítésére is kiterjedhet, amelyek a hitelt tanácsadással, digitális fejlesztéssel és a vállalati kompetenciák bővítésével kapcsolják össze. A cél az, hogy a magyar vállalkozások ne csupán túléljenek egy nehezebb gazdasági időszakot, hanem abból hatékonyabban és korszerűbben kerüljenek ki.  

Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója előadásában rávilágított arra, hogy

a magyar gazdaság újraindításának és a fenntartható növekedésnek a kulcsa a kkv-k termelékenységének növelése.

A hazai kkv-szektor működési környezete jelentősen átalakult az elmúlt másfél évtizedben. Míg a 2010-es éveket az alacsony kamatok, a mérsékelt energiaárak, a bőséges uniós források és az erős külső-belső kereslet jellemezte, addig a 2020-as évek első fele komoly kihívásokat hozott. A koronavírus-járványt követően magas kamatlábak, megugró infláció és energiaárak, valamint stagnáló termelékenység és visszaeső beruházási volumen jellemezte a piacot.

"A demográfiai korlátok miatt szűkülő munkaerőpiac mellett a gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen, hogy a vállalkozások a termelékenységük érdemi javítására fókuszáljanak, és a finanszírozási rendszer is ezt támogassa" – mondta a vezérigazgató.

A KAVOSZ legfrissebb, több mint 2500 vállalkozás körében végzett felmérése szerint ugyanakkor már óvatos optimizmus figyelhető meg a szektorban. A növekedési fordulat eléréséhez azonban négy fő strukturális problémát kell kezelni:

• a kereslethiányt – amely a VOSZ Barométer és az MKIK-MNB közös konjunktúrakutatása szerint is az első számú bizonytalansági tényező –,
• a magas bér- és alapanyagköltségeket,
• az uniós átlagtól elmaradó termelékenységet,
• valamint a digitalizációs deficitet.

Magyarországon ugyanis kiugróan magas az alacsony digitális intenzitású cégek aránya, és míg az Európai Unióban a vállalkozások közel 20 százaléka, addig a hazai kkv-knak mindössze 10 százaléka alkalmaz valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást.

A beruházások elindítását a magas kamatkörnyezet is hátráltatja. Románia mellett Magyarországon a legmagasabbak a kkv-hitelkamatok az EU-ban, átlagosan 8,5 százalékos szinten, miközben Lengyelországban 6 százalék, Csehországban 5 százalék feletti, az eurózónás Szlovákiában és Szlovéniában pedig mindössze 4 százalék körüli ez az érték. Ezzel összefüggésben a magyar vállalkozások hitelaktivitása rendkívül alacsony: az elmúlt hat hónapban mindössze a cégek 5 százaléka vett fel hitelt, és csupán 20 százalékuk rendelkezik hitellel vagy tervezi annak felvételét, ami az utolsó helyre sorolja Magyarországot az uniós rangsorban.

A Széchenyi Kártya Program, mint finanszírozási infrastruktúra ezt a piaci rést fedi le. A programban több mint 60 finanszírozó partner – bankok, pénzügyi vállalkozások, lízingcégek – vesz részt, a hitelek elérhetőségét pedig a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) készségvállalása, valamint az állami kamat-, garancia- és költségtámogatások biztosítják.  

A program kiemelten célozza a legkisebb szereplőket: a portfólió 70 százalékát mikrovállalkozások, 24 százalékát kisvállalkozások, és mindössze 6 százalékát adják a középvállalkozások.  

Az Egyensúly Intézet által készített, a 2015 és 2025 közötti időszakot vizsgáló hatásvizsgálat szerint a program makrogazdasági szinten is eredményes, az általa generált többlet-gazdasági aktivitás révén befolyó adóbevételek értéke 730 milliárd forint volt 2015 és 2025 közötti vizsgált időszakban, amely meghaladta a költségvetés által kifizetett támogatások összegét, vagyis a kezdeményezés állami szinten is megtérülő befektetésnek bizonyult. A jövőbeli termékfejlesztések fókuszában a technológiaváltás, a zöld átmenet és a generációváltás állnak.

A huszonegyedik században már nem az a kérdés, hogy a piac vagy az állam irányít, hanem az, hogy milyen államról, milyen piacról, milyen ösztönzőrendszerről és milyen technológiai pályáról beszélünk

– ezt pedig már dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a KAVOSZ igazgatóságának elnöke mondta előadásában, aki az elmúlt évben szorosan együttműködött Gazsi Attila elnökkel és Végh Richárd vezérigazgatóval. Balog szerint a közepes fejlettségű gazdaságok utolsó szakaszán túllépve az államnak vissza kell vonulnia a mikroszintű menedzsmentből, és a megfelelő szabályozási keretek megteremtésére kell koncentrálnia.

A gazdasági paradigmaváltás részeként a mennyiségi szemléletet a minőségnek kell felváltania: a munkahelyen töltött puszta órák becsülése helyett a hozzáadott érték és a termelékenység növelése kerül előtérbe. Dr. Balog Ádám kiemelte, hogy a kamarai Top 50-es és Top 100-as vállalati kutatások egyértelműen bizonyítják: a sikeres cégek minden vármegyében magasabb béreket fizetnek dolgozóiknak. Ez szorosan összefügg a minőségi munkavégzéssel, a robotizációval és a mesterséges intelligencia (AI) intenzívebb alkalmazásával. A hazai cégek jövője szempontjából továbbra is kulcsfontosságú a nemzetközi integráció, amelynek logikus – bár nem kockázatmentes – következménye az euró bevezetése lehet.  

Az euró bevezetésének rögös útja

A globális gazdasági átrendeződés és a felerősödő protekcionizmus közepette Magyarország letért a felzárkózási pályáról, ráadásul a beruházások hatékonysága, valamint a technológiai adaptáció terén is aggasztó lemaradásba került a régiós versenytársakhoz képest. A strukturális csapdából való kitörést és a szintlépést az euró 2031-es bevezetése hozhatná el, ehhez azonban a hazai fizetőeszköz elértéktelenedésének megállítására és szigorú költségvetési fegyelemre van szükség.

Ahhoz, hogy reális közelségbe kerüljön az euró, a magyar gazdaságnak négy évig olyan elkötelezett, következetes gazdaságpolitikát kell folytatnia, amire az elmúlt 30 évből egy éves példát sem találunk

– mondta előadásában Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A tartós nominális stabilitás elérése ráadásul elképzelhetetlen a vállalati ár- és bérpolitika teljes átalakítása, valamint a magasan képzett munkaerő arányának drasztikus növelése nélkül.

Bár a belső strukturális kihívások jelentősek, a makrogazdasági helyzetkép több megnyugtató tényezőt is tartogat, például kifejezetten kedvező a külső egyensúlyi pozíció, és történelmi csúcson áll a hazai devizatartalék, amely hatékonyan tompítja az ország korábban tapasztalt, extrém pénzügyi sérülékenységét. Ezt a védőhálót erősítheti a várhatóan felszabaduló, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás is, amelynek felhasználásáról a helyreállítási terv benyújtásával döntenek. Szintén bizakodásra ad okot a javuló nemzetközi megítélés: miközben Európa-szerte emelkedtek a 10 éves kötvényhozamok, Magyarországon drasztikusan csökkentek. A választások után a GKI bizalmi indexe – különösen a lakosság körében – látványosan megugrott.

Az elemző szerint a stabilitáshoz a gazdaságpolitika fegyelme mellett az összes gazdasági szereplő bér- és árpolitikájának átalakítására, valamint a 25–29 éves korosztályban évtizede stagnáló felsőfokú végzettségűek arányának drasztikus növelésére van szükség.

Tízmilliószorosára nőhet az AI tudása öt év alatt

Balogh Petya, a STRT Holding alapító-vezérigazgatója, angyalbefektető szerint jelenleg évente nagyjából huszonhatszorosára nő a mesterséges intelligencia teljesítménye. Ha ez az ütem tartósan fennmarad, öt éven belül akár tízmilliószorosára bővülhet az MI-rendszerek tudása. A gyorsuló technológiai fejlődés a gazdaságban is látványos: míg az 1900-as évek elején az 500 legnagyobb amerikai tőzsdei vállalat átlagéletkora 100 év volt, mára 15 év alá csökkent. A lemaradó cégek rövid idő alatt "dinoszaurusszá" válnak és kiszorulnak a piacról.

A mindennapi munkában

a mesterséges intelligencia leginkább egy soha nem pihenő, 130–140-es IQ-val rendelkező gyakornokhoz hasonlítható, akit nagyjából havi száz dollárért lehet alkalmazni.

Nem teljes állásokat vált ki, hanem az egyes munkafolyamatok lépéseit veszi át, és ezekben segít az embereknek.  

"A legfontosabb, hogy tudd, mit bízol rá, és a felelősség a végén a tied: ne higgy el neki mindent, nézd át, gondold végig, és ha valami nem jó, szólj rá, hogy ezt javítani kell" – figyelmeztet az AI használatának alapszabályára az angyalbefektető, aki úgy látja, hogy a változások üteme a következő években tovább gyorsul: egy kutatás szerint a technológiai fejlődés sebessége nagyjából évtizedenként duplázódik, így a következő húsz évben a 2020 óta is tapasztalt, folyamatosan felgyorsuló világhoz képest is akár négyszer gyorsabb lehet a tempó.

Balogh szerint az innovációs száguldásból persze bármikor ki lehet szállni – ahogyan az erdélyi havasokban, a medvék között éjszakázó pásztorok életét sem formálta át alapvetően sem az ipari forradalom, sem az internet. A szakember mégis úgy véli, érdemes a "vonaton maradni": nyitottnak lenni az élethosszig tartó tanulásra, és megtalálni, miként lehet versenyelőnyt kovácsolni a gépi intelligenciával való együttműködésből.

A KAVOSZ és a Portfolio országos roadshow-ját záró kerekasztal-beszélgetésen Czelleng Ádám, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. közgazdászának vezetésével Bodó Péter (MetLife), Gallai Máté (Kuube Hungary), Gyarmati Zoltán (EPS-Global) és Szabolcs Péter (Amurex Gm Hungária) elemezték a vállalati működés legfontosabb kihívásait. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a megalkuvás nélküli, bátor döntések hozták meg a növekedést.

A Kuube Hungary Kft. például 2020 márciusában, a világjárvány kitörésekor alakult meg mindössze két fővel. A cég okos utcabútorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, és mára közel 20 fős fejlesztőcsapattá nőtt, miközben a fluktuációjuk nulla százalékos. Termékeik Japántól Kanadán át Indiáig, sőt a brunei szultán palotája előtt is megtalálhatók. Gallai Máté alapító-ügyvezető kiemelte, hogy a korai fázisban jelentős pénzügyi kockázatot vállalva, saját költségen helyeztek ki eszközöket külföldön, ami végül meghozta az áttörést: így figyelt fel rájuk a világ egyik legnagyobb bérgyártója, a Foxconn, aminek köszönhetően a gyártás mára Komáromban, sorozatgyártás keretében zajlik.

Hasonlóan komoly alkalmazkodási kényszert élt át az okos parkolási rendszerekben érdekelt EPS-Global is. A 2012-ben alapított cég 2016-ban írt alá egy 20 éves koncessziós szerződést egy kínai város teljes parkolási rendszerének megvalósítására. Az üzemeltetés 2020. januári indulása után egy hónappal azonban Kína teljes lezárás alá került, így a menedzsmentnek három évig online, laptopokon keresztül kellett irányítania a 100 fős kínai stábot. Gyarmati Zoltán vezérigazgató elmondta, hogy a túlélést az üzleti modell gyors átalakítása biztosította: az infrastruktúra-fejlesztő szerepkörből technológiai szolgáltatóvá váltak. Ezt a szoftveres tudást később Európában is értékesítették. 2021-ben a hévízi parkolási rendszer kiépítésekor már mesterséges intelligencia alapú videoanalitikát alkalmaztak a rendszámfelismerésre.

Az Amurex Gm Hungária 2006-ban indult családi vállalkozásként, és mára a hazai mentes élelmiszerpiac egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Covid-időszak alatt a cég megrendelései egyetlen hónap alatt 15 millió forintról 2,5 millióra estek vissza, ám a gyors reagálás – a házhozszállítás elindítása és a Nyugati pályaudvarnál található bisztrójuk bolttá alakítása – megmentette a vállalkozást. Szabolcs Péter ügyvezető-tulajdonos felhívta a figyelmet a szektor rendkívül szűk haszonkulcsára és a magas alapanyagárakra.

A szektor szabályozási nehézségei miatt az Amurex kezdeményezésére jött létre a Nemzeti Agrárkamarán (NAK) belül a mentes munkacsoport, amely ma már 55 céget és 20 szakértőt fog össze az érdekérvényesítés érdekében.  

Bodó Péter, a MetLife pénzügyi tanácsadója hangsúlyozta, hogy a havi szintű aktualizálás elengedhetetlenné vált a fogyasztói szokások gyors változása és a piaci kockázatok miatt. A pénzügyi tudatosság részeként olyan programokat kell alkalmazni, mint a tulajdonosi tőkeképzés és a munkavállalói lojalitási rendszerek. Utóbbiak elengedhetetlenek a kulcsemberek megtartásához a munkaerőpiaci versenyben.

A kerekasztal résztvevői szerint a likviditás menedzselésére kiváló lehetőséget biztosítanak az olyan államilag támogatott konstrukciók is, mint a Széchenyi Kártya Program, amely például az Amurex számára is komoly segítséget jelentett az alapanyagárak hirtelen, 50-70 százalékos megugrásakor. A transzparens, tőkeerős működés emellett a banki átvilágítások és a hitelfelvételek során is kulcsfontosságú versenyelőnyt jelent.

Címlapkép forrása: Portfolio