Budakesziről az USA-ba: prémium szörp tör világsikerre

Mi adta az ötletet a Mayer Szörp megalkotásához? Miért döntöttek úgy, hogy saját szörpöt készítenek?

2014 környékén saját éttermünkben kerestünk megfelelő minőségű szörpöt, és nem találtunk ideálisat. Vagy nem volt megfelelő a minőség, esetleg tartósítószert, adalékokat, színezékeket tartalmazott. Ha találtunk is jó minőségűt, akkor azzal az volt a gond, hogy nem volt elérhető folyamatosan egész évben. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy megfőzzük magunknak. Előtte a fiam születésnapi bulijára főztem szörpöt, annak nagy sikere volt, úgyhogy gondoltam, akkor ezt az étteremnek is elkészítjük.

Otthon, a saját konyhánkban kezdtünk kísérletezni, és PET palackokban hordtuk be az étterembe. A vendégek pedig vitték haza, mert annyira ízlett nekik.

Egy kereskedő barátom vetette fel, hogy ebből akár valódi termék is lehetne, hiszen akkoriban hiánycikknek számított. Végül édesanyámék családi házának alsó részét alakítottuk át egy kis üzemmé, innen indult a történet.

Nemrég elkészült a budakeszi Szőlőskert utcai telephelyük, amely összesen kb. 400 m². Miben változott a gyártás a korábbi "garázsüzemhez" képest?

Klasszikus technológiával dolgozunk továbbra is, csak a fazekakat cseréltük rozsdamentes üstökre:

a kezdeti 20 liter után ma már 80 és 200 literben főzünk. A folyamat ugyanaz, kézi szűrés helyett viszont géppel szűrünk, ami még egyenletesebb minőséget ad. Gyümölcsöt nem termesztünk, ezt a szakemberekre bízzuk, hűtőházaktól vásárolunk,

ahol éretten szedik és lefagyasztják, mi pedig heti utánpótlással kapjuk, így egész évben tudunk főzni.

A következő 2-3 évben hol látják a növekedés fő motorját: a kiskereskedelemben, a saját csatornákban – például a webshopban és a direkt értékesítésben –, vagy inkább a vendéglátásban?

Tapasztalatunk szerint a HoReCa, vagyis a vendéglátás az elmúlt években nagyon nehéz helyzetbe került. Nekünk mégis sikerült stabilan jelen lenni, voltak partnereink, akik bezártak, de közben mindig tudtunk új helyekkel is együttműködni. Így az utóbbi években a vendéglátásban egy lassú, de egyenletes növekedést látunk, ez azért is kulcspiac számunkra, mert közvetlenül a vendégektől és a fogyasztóktól szinte azonnali visszajelzések érkezhetnek az ízekről vagy minőségről.

A látványosabb növekedésünk most inkább a kiskereskedelemből jön, a kisebb, dedikált boltokban és a kisebb üzletláncok polcain az elmúlt egy-két évben kifejezetten szépen erősödtünk.

Sokáig nagyjából 50-50% volt a retail és a HoReCa aránya, az utóbbi időszakban viszont a bővülés nagy része egyértelműen a bolti jelenlétből érkezett.

Van saját webshopunk is, de ezt jelenleg tudatosan nem toljuk előtérbe. Lehet furcsán hangzik, de a legnagyobb kihívás a kiszállítás. Budapestre és környékére Budakesziről saját futárral viszünk, van egy kis teherautónk, napi körrel. Viszont a termék egyszerre nehéz és törékeny, így vidékre vagy külföldre szállítani sokkal bonyolultabb, a hagyományos futárszolgálatok nehezen kezelik az üveges csomagokat.

Épp ezért hónapok óta csomagolásfejlesztésen dolgozunk, olyan megoldást keresünk, ami megvédi az üveget, de közben nem jár azzal, hogy "túlbiztosítjuk" a csomagot, és több csomagolási hulladékot küldünk ki, mint amennyi szörp van benne. Fenntartható, szép és biztonságos csomagolást szeretnénk, ez most az egyik legnagyobb feladatunk. Ha ezt sikerül jól megugrani, utána a webshopot is sokkal erősebben tudjuk építeni, mert az a célunk, hogy online is könnyű legyen vásárolni.

Mennyire kíván eltérő termék- és márkastratégiát a retail és a HoReCa?

Folyamatosan figyeljük, mire van szükség, és bár van egy elképzelésünk a fejlesztésekről, ezt sokszor felülírják a partneri visszajelzések. Ami szerintünk jó megoldás, az a gyakorlatban nem mindig működik mindenkinél.

Nemrég például bevezettünk a vendéglátásnak egy 3 literes "pouch" kiszerelést: gazdaságosabb, nincs üveg, nincs betétdíj és visszahordás sem. Viszont csak ott használható jól, ahol a háttérben nagyobb mennyiséget készítenek, ugyanis a pulton nem mutat prémiumként, ezért eleve szűkíti, hová illik.

A HoReCa-ban sokszor nem (csak) az számít, mi a legjobb minőség, hanem hogy mennyire gyorsan és kényelmesen használható a termék. Jó példa erre a mangószörpünk: a magas gyümölcstartalomtól nagyon sűrű lett, cserébe lassabban folyik, és volt olyan hely, ahol pont emiatt nem tudtak vele elég hatékonyan dolgozni csúcsidőben.

Ilyen apróságokon is múlik a siker, az éttermeknek szánt literes üvegeinkből például kihagyjuk a cseppmentes kiöntőt, mert így gyorsabban lehet tölteni, míg otthonra pont ez a praktikusabb, hogy ne ragadjon tőle a konyha.

A prémium irány óhatatlanul magasabb alapanyag- és fejlesztési költségekkel jár. Hogyan alakítják úgy az árazást, hogy közben megmaradjon az elérhetőség, de a magas gyümölcstartalmú, minőségi termék hosszú távon is fenntartható legyen?

A mi szerencsénk talán az, hogy

a kezdetektől tudatosan prémium kategóriába pozicionáltuk a szörpöket, a minőségi alapanyagok miatt eleve nem tudnánk olcsók lenni.

Induláskor gyakorlatilag mi voltunk a legdrágábbak a piacon, és később a sok hazai és nemzetközi díj, elismerés vissza is igazolta, hogy a termék valóban megéri az árát. Ennek ellenére hosszú évekig nem emeltünk árat, még akkor sem, amikor az alapanyagköltségek komolyan megugrottak. Ma már ott tartunk, hogy több versenytársunk hasonló áron dolgozik, sőt néha drágább is nálunk, mi pedig továbbra is próbáljuk tartani a szintet úgy, hogy lehetőleg ne kelljen hozzányúlni az árakhoz. Közben azt is látjuk, hogy

létezik egy lélektani határ:3000 forint.Ha az ár hármassal kezdődik, tapasztalataink szerint sok partnernél drasztikusan visszaesik a fogyás.

A legjobban jellemzően azok a helyek teljesítenek, ahol a termék 2800-3000 forint között van, ezt az ársávot a piac láthatóan elfogadja, és ár-érték arányban szerintünk is rendben van. Ráadásul, ha lebontjuk a költséget, sokszor kiderül, hogy a szörp valójában nem is drága: fél literből nagyjából 3,5 liter ital készül, és így egy pohárra vetítve sok esetben még olcsóbbra jön ki, mint egy dobozos üdítő.

A prémium italpiacon egyre több a kézműves vagy akként pozícionált termék. Önök szerint mi fogja a következő években igazán megkülönböztetni a márkát: az erős HoReCa-jelenlét, a hiteles fenntarthatósági vállalások, vagy az, hogy folyamatosan tudnak újat mutatni ízben és felhasználásban?

Szerintem nincs egyetlen varázstrükk, inkább több dolog együtt az, amitől a vásárló végül leemeli a polcról a terméket. Az első benyomás például nagyon sokat számít: a csomagolásnak meg kell fognia a szemet. Szerencsére már a kezdetektől olyan grafikusokkal dolgozunk, akik a saját területükön tényleg profik, és úgy érzem, sikerült olyan megjelenést kialakítani, ami "kilóg" a polcról, és észreveszik az emberek.

A másik erős kapaszkodó a díjak szerepe. Mi rendszeresen nevezünk magyar és nemzetközi versenyekre, és szerencsére nagyon jó eredményeket érünk el, mára szinte minden termékünknek van valamilyen nemzetközi elismerése. Ezeket rá is tesszük az üvegre, mert aki először találkozik velünk, az a polcon csak annyit lát, hogy ott áll egymás mellett többféle szörp, és nem tudja, melyik a jó. A versenydíjak viszont azonnal adnak egyfajta minőségi „igazolást”, és ez szerintem sokat segít a döntésben.

Közben az is fontos, hogy maga a szörp is elkezdett új szerepbe kerülni, nem csak nosztalgikus ital, hanem egyre trendibb alternatíva az üdítők között.

Ahogy sokan kevesebb alkoholt fogyasztanak, nő az igény az alkoholmentes, de izgalmas ízekre, arra, hogy ha valaki este elmegy valahova, ne csak sört vagy bort igyon, hanem legyen egy "felnőtt" élményt adó alkoholmentes opció is.

Ehhez viszont kell egy kis extra csavar. Egy klasszikus málnaszörp önmagában is finom, de ha az alkoholos italokkal versenyez a figyelemért, akkor az újdonság, az izgalom sokat számít. Mi ezért fejlesztettünk például egy alkoholmentes gin tonic jellegű italt: borókás, tonikos ízvilág, szódával felöntve, gin-tonikos pohárban, szépen díszítve, megvan ugyanaz a hangulat, csak alkohol nélkül.

Azt, hogy a szörp izgalmas legyen, részben merészebb ízpárosításokkal és limitált szériákkal teremtjük meg.

Tavaly téli, kifejezetten melegen is jól működő ízeket készítettünk, például fahéjas szilva, fűszeres alma, hársmézes bodza, egyedi, szezonális címkékkel. A nyári limitált kiadásban pedig jöttek a frissebb, ‘limonádésabb’ profilok: retró limonádé frissen préselt narancslével, dupla ribizli, vagy az eper-bodza-lime kombináció. A tapasztalatunk az, hogy a klasszikus ízek adják a stabil alapot, ajándékba vagy vendégségbe viszont kifejezetten keresik az izgalmasabb, új élményt adó variációkat, például zöldfűszeres, bazsalikomos, vagy akár csípős chilis irányokkal.

Milyen lehetőségeket látnak a külpiacokon? Mennyire exportképes egy magyar szörp?

Két-két és fél éve fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne külföld felé is nyitni, csak közben a hazai piac annyira beindult, hogy egyszerűen nem volt kapacitásunk annyi szörpöt főzni, hogy mellette exportban is gondolkodjunk. Aztán mégis elindult, szinte véletlenül, tőlünk kvázi függetlenül az amerikai export.

Két éve kint vagyunk az Egyesült Államokban, pedig magunktól eszünkbe sem jutott volna. Mi először inkább a szomszédos országokban terveztünk terjeszkedni, de az élet összehozott minket egy úriemberrel, aki beleszeretett a termékeinkbe, és kijelentette, hogy ő ezt Amerikában forgalmazni fogja.

Mi persze csak mosolyogtunk, ott álltunk anyuék családi házának az aljában, és örültünk, ha a szomszéd megyéig eljutunk, nemhogy a tengerentúlra. Mondtuk is neki, hogy most épp épül az új üzem, ha az elkészül, akkor beszéljünk róla.

Ő viszont tántoríthatatlan volt. Figyelte, hogy halad az üzem, hívott, és amint lehetett, indultunk is. Nagyon gyorsan elintézte az amerikai engedélyeztetést, azóta pedig már a harmadik konténert rendeli és viszi ki. Most is kint van, két hete utazott, és elkezdte járni a kinti kiállításokat, ettől most komoly fejlődést várunk az amerikai piacon.

Külpiacon továbbra is a környező országok tűnnek a logikus következő lépésnek, ott ismerik a szörpöt, egyszerűbb a szállítás, és mi is könnyebben jelen tudunk lenni.

Szlovákiában most állapodtunk meg egy forgalmazásról, a szlovák címkék elkészültek, jelenleg ellenőrzés alatt vannak, ha minden rendben, hamarosan el is indulhat a terjeszkedés. Emellett Románia felől is érkezett érdeklődés, hamarosan leülünk egyeztetni.

A kulcs szerintem mindenhol ugyanaz: találni egy igazán jó partnert, aki megbízható, elhivatott, hisz a termékben, és ugyanazt az értékrendet képviseli, mint mi. Mi nem akarunk, és nem is tudunk óriási multikat kiszolgálni sem itthon, sem külföldön.

Nekünk inkább a kisebb delikát boltok és a jobb éttermek a terep, ahol egy jó helyi partner szépen, stabilan fel tudja építeni a márkát. Ez nem villámgyors növekedés, de sokkal biztosabb út.

Hallgasd meg a Portfolio Business podcastot is, amelyben szintén Galajda Péterrel, a Mayer alapító-ügyvezetőjével beszélgettünk:

KÖVESS MINKET

A cikk megjelenését a Mayer Szörp támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio