A kiberbiztonságról és a mesterséges intelligenciáról fogadott el cselekvési tervet az Európai Bizottság

Az uniós parlament plenáris ülésén Virkkunen felhívta a figyelmet: ezek a modellek nemcsak védekezési, hanem támadó célokra is felhasználhatók a kibertérben, tehát új képességeik stratégiai fordulatot jelentenek az unió biztonsága szempontjából.

Kiemelte, hogy a fejlett modellek jelentősen csökkentik a kibertámadások előkészítésének költségeit és idejét, így a rosszindulatú szereplők könnyebben kihasználhatják az informatikai sérülékenységeket.

Elmondta, hogy a cselekvési terv három fő pillérre épül. Elsőként biztosítani kívánják, hogy az Európában használt, magas kiberbiztonsági képességekkel rendelkező MI-modellek biztonságosak legyenek, és az európai szereplők hozzáférjenek azokhoz. Ennek részeként 2027-ig megerősítik az uniós MI-modellértékelési kapacitásokat, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynökségével (ENISA) közösen pedig európai keretrendszert dolgoznak ki a fejlett modellekhez való hozzáférés szabályozására.

A második prioritás a kibertámadásokkal szembeni védelem erősítése. A bizottság felgyorsítaná a legsúlyosabb informatikai sérülékenységek feltárását és kijavítását, teljes körűen végrehajtaná a európai uniós kiberbiztonsági irányelv (NIS2) irányelvet, a pénzügyi szektor egységes kiberbiztonsági és működési reziliencia keretrendszerét és a kiberbiztonságról szóló törvényt, továbbá programot indítana a kritikus nyílt forráskódú szoftverek biztonságának javítására.

A harmadik pillér Európa saját, mesterséges intelligenciára épülő kiberbiztonsági képességeinek fejlesztése. Virkkunen szerint az EU nem támaszkodhat kizárólag Európán kívüli technológiai megoldásokra olyan területeken, amelyek egyre fontosabbak a biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a csúcstechnológiás mesterséges intelligencia fejlesztéséhez a közforrások mellett jelentős magántőke bevonására is szükség lesz.

Az ügyvezető alelnök úgy fogalmazott: a fejlett MI-modellek új kihívásokat jelentenek a kiberbiztonság számára, a bizottság cselekvési terve pedig ezek kezelését és Európa hosszú távú technológiai ellenálló képességének megerősítését szolgálja.

László András, a Fidesz EP-képviselője szerint a bizottság válasza a mesterséges intelligencia térnyerésére és az ahhoz kapcsolódó kiberbiztonsági kihívásokra kiábrándító. Úgy véli, Európa nem szabhatja meg a játékszabályokat, ha nem rendelkezik valódi, szuverén MI-képességekkel, hiába beszélnek hatalmas magánberuházásokról beszélnek, amelyekkel erősíteni kívánják az élvonalbeli, szuverén MI-fejlesztéseket - mégis késében vannak.

A képviselő szerint növelni kell a szoftvermérnökök képzését, ösztönözni kell az ipari automatizációt, fejleszteni a chipgyártást, valamint biztosítani az olcsó energiát, mert ellenkező esetben a magánbefektetők nem fognak Európában MI-be fektetni. Ezért a közbeszerzések stratégiai alkalmazása elengedhetetlen - tette hozzá.

Véleménye szerint at Európai Bizottság ismét kiadott egy cselekvési tervet, amely holnapra pedig feledésbe merülhet, mert az Egyesült Államok és Kína - amelyek valóban komolyan veszik az MI-versenyt - addigra újabb modellt mutatnak be.

"Világos mérföldkövekre és határidőkre van szükségünk arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió miként fog felzárkózni a mesterséges intelligencia területén - hívta fel a figyelmet László András.

Címlapkép forrása: EU