Miért hívta Trump magához az olajcégek vezetőit?

Azért, hogy rávegye őket: építsenek új olajfinomítókat. A novemberi választások közelednek, és Trump mindenképpen le akarja nyomni a magas benzinárakat.

Miért drága most az üzemanyag?

Az orosz–ukrán háború, az iráni helyzet és a kevesebb kínai export miatt egyszerűen kevés az üzemanyag a világban. Emiatt az árak kilőttek.

Jól keresnek most az olajfinomítók?

Nagyon. Hatalmas a bevételük, az amerikai cégek a tavalyi nyereségük ötszörösét tették zsebre.

Akkor miért nem építenek új finomítókat?

Mert egy új gyár felhúzása rengeteg pénzbe kerül, és 3–5 évig is eltart. A cégek biztosak benne, hogy mire elkészülne, már nem lennének ilyen magasak az árak. Ráadásul a papírmunka és az engedélyeztetés is nehézkes.

Az elektromos autók miatt sem akarnak építkezni?

Igen, ez is benne van. Tudják, hogy az elektromos autók miatt a jövőben egyre kevesebb benzinre lesz szükség, így hosszú távon nem érné meg a beruházás.

Mit csinálnak új gyárak építése helyett?

A mostaniakat járatják csúcsra, van, aki még a karbantartást is elhalasztja, csak menjen a termelés. Emellett a meglévő telephelyeiket bővítik és korszerűsítik, hogy több dízelt tudjanak gyártani.

De Trump azt mondta, épül egy új finomító Texasban, nem?

Bejelentette, hogy egy induló cég megpróbálja, de a szakértők szerint ebből nem sok minden lesz. Túl sok hozzá a pénzügyi és technikai akadály.

Falba ütközik Trump nagy terve - nemet mondtak a nagy olajcégek

Portfolio

2026. szeptember 02. 16:06

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Donald Trump a Fehér Házba hívta az amerikai olajipar vezetőit, hogy új finomítók építésére ösztönözze őket, és ezzel leszorítsa az üzemanyagárakat a félidős választások előtt. Az iparági szereplők azonban vonakodnak új, több milliárd dolláros beruházásoktól, mivel nem számítanak a kedvező piaci konjunktúra tartósságára, és egy új finomító megépítése három-öt évet igényelne. A nagyvállalatok ehelyett meglévő létesítményeik bővítésére összpontosítanak.

Donald Trump a Fehér Házba hívta az amerikai olajipar vezetőit, hogy új finomítók építésére ösztönözze őket, a novemberi félidős választások előtt ugyanis mindenképpen le akarja szorítani az üzemanyagárakat.

A vállalatok azonban vonakodnak az ilyen beruházásoktól, mivel nem számítanak a jelenlegi kedvező piaci konjunktúra tartósságára

- írja a The Wall Street Journal.

Az üzemanyag-finomítás jelenleg rendkívül jövedelmező üzlet az Egyesült Államokban és a világon másutt is. A hat legnagyobb amerikai finomítóvállalat a második negyedévben összesen 24,7 milliárd dolláros nyereséget ért el, ami csaknem ötszöröse az egy évvel korábbi értéknek. A dízel finomítói árrése (az úgynevezett crack spread), amely a nyersolaj és a finomított késztermék közötti árkülönbözetet mutatja, nemrég rekordszintre, hordónként 100 dollár fölé emelkedett. A kedvező piaci környezet hátterében az iráni konfliktus, az orosz-ukrán háború, valamint a kínai export visszaesése miatt kialakult globális kínálathiány áll.

Egy új olajfinomító megépítése ugyanakkor több milliárd dolláros beruházást és három-öt éves kivitelezést igényelne.

Az iparági szereplők várakozásai szerint az energiapiac jóval hamarabb konszolidálódik majd, mint ahogy egy ilyen létesítmény elkészülhetne. Robert Campbell, az Energy Aspects elemzője kifejtette, hogy senki nem fog több milliárd dollárt elkölteni csupán három hónapnyi rekordnagyságú árrésre alapozva.

A megbeszélésen a Chevron, a Valero Energy, a Marathon Petroleum és a PBF Energy vezetői is részt vettek, az ExxonMobil ugyanakkor nem képviseltette magát. Több vállalat eredetileg tartott a találkozótól, mivel Trump az utóbbi időben nyilvánosan bírálta a szektort a magas benzinárak miatt. Az átlagos üzemanyagár kedden gallononként 4,10 dolláron állt, miközben az iráni konfliktus előtt még 2,98 dollár volt.

Az amerikai finomítók jelenleg a kapacitásuk több mint 97 százalékán üzemelnek, ami nyolcéves csúcs közelében van. Egyes vállalatok a kiemelkedő árrések kihasználása érdekében még a tervezett karbantartási munkálatokat is elhalasztják. Darren Woods, az Exxon vezérigazgatója szerint ez a kapacitáskihasználtsági szint hosszú távon nem tartható fenn.

A strukturális kihívások szintén az új beruházások ellen szólnak. Az Egyesült Államokban 128-cal kevesebb finomító működik, mint 1982-ben, a legutóbbit pedig még 1977-ben adták át. Az engedélyezési eljárások rendkívül bonyolultak, a benzin iránti hosszú távú keresletet pedig az elektromos járművek terjedése is visszafogja. Trump márciusban bejelentette, hogy egy America First Refining nevű startup ötven év után az első új finomítót építi meg a texasi Brownsville-ben, ám az elemzők szerint a projekt komoly infrastrukturális és finanszírozási akadályokba ütközik.

A nagyvállalatok ehelyett

a meglévő létesítményeik bővítésére és átalakítására összpontosítanak.

Az ExxonMobil mintegy kétmilliárd dollárt fordít a baytowni üzemének korszerűsítésére, hogy 2028-tól több dízelt és kenőanyag-alapanyagot, valamint kevesebb benzint állítson elő, míg a Chevron hasonló projektet indított a mississippi finomítójában. Az iparági becslések szerint a Mexikói-öböl térségében a következő húsz évben összesen napi 400 ezer hordónyi kapacitásbővítés érhető el, ami nagyjából egyetlen nagyobb finomító kapacitásának felel meg.