A Mol friss tőzsdei közleménye szerint a magyar állam nevében eljáró Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy
az állam Molban fennálló szavazati jogainak száma 8-ról 124 920 950-re, aránya pedig 0 százalékról 15,24 százalékra emelkedett.
A küszöbérték átlépésének időpontja augusztus 31. volt.
A csomag túlnyomó részét 124 920 942 darab A sorozatú Mol-törzsrészvény alkotja, emellett az állam továbbra is rendelkezik a speciális, nyolc szavazatot biztosító B sorozatú részvénnyel.
Nem piaci bevásárlás történt
A változás ugyan látványos, de nem arról van szó, hogy az állam hirtelen jelentős Mol-részvénycsomagot vásárolt volna a tőzsdén. A háttérben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák augusztus végi megszüntetése és az azokban lévő vagyon rendezése áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztus 31-ével 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása zárult le. A kormány közlése alapján ezzel legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Ebből több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések képviseltek.
A Mol szempontjából két alapítvány különösen fontos. Az egyik a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amelyhez korábban mintegy 10 százaléknyi Mol-részvény került. A másik a MOL-Új Európa Alapítvány, amelyet a magyar állam és a Mol közösen hozott létre, és amelybe mindkét alapító nagyjából azonos méretű részvénycsomagot helyezett.
A MOL-Új Európa Alapítvány megszűnésekor ezért a vagyon rendezése sem egyszerűen úgy történt, hogy minden részvény az államhoz került vissza.
A Mol augusztus végén jelentette be, hogy az alapítvány 42 977 996 darab A sorozatú Mol-törzsrészvényt ruházott vissza a Molra és annak százszázalékos leányvállalatára, a Mol Investment Kft.-re.
Mi lesz az osztalékkal?
A mostani tulajdonosi átrendeződésnek van egy nagyon kézzelfogható pénzügyi következménye is: a Mol idei osztalékának egy része immár közvetlenül a magyar államhoz kerülhet.
A Mol közgyűlése áprilisban összesen 241,2 milliárd forint osztalék kifizetését hagyta jóvá a 2025-ös üzleti év után. Ez részvényenként körülbelül 300 forintot jelentett, amelyből mintegy 180 forint az alaposztalék, 120 forint pedig rendkívüli osztalék. A kifizetést ugyanakkor a megszokottnál későbbre, 2026 harmadik negyedévére halasztotta a Mol; ennek hátterében éppen az alapítványi részvénycsomagok sorsa állt, hiszen tavasszal még úgy nézett ki, hogy például az MCC mintegy 24 milliárd forint osztalékhoz juthat.
Azóta azonban alapvetően megváltozott a helyzet, hiszen a mai bejelentés értelmében - az MCC-nél és a MOL-Új Európa Alapítványnál lévő részvények rendezése után - 124,9 millió Mol-részvény került közvetlenül az államhoz. Amennyiben a mostani tulajdonosi szerkezet lesz irányadó az osztalék fordulónapján is, akkor a magyar állam már közvetlenül lesz jogosult az ezekre a részvényekre jutó kifizetésre.
A nagyjából 300 forintos részvényenkénti osztalékkal számolva ez mintegy 37,5 milliárd forintot jelentene az államnak.
A tényleges összeg azonban ettől eltérhet, ugyanis a Mol előre jelezte, hogy az egy részvényre jutó pontos osztalékot csak a fordulónapon forgalomban lévő részvények száma alapján határozzák meg, a saját részvényeket pedig főszabály szerint figyelmen kívül kell hagyni. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy az alapítvány megszűnésekor 42,98 millió Mol-részvény maga a Mol és leányvállalata tulajdonába került vissza, amivel jelentősen nőtt a saját részvények állománya.
Vagyis az alapítványi rendszer felszámolása nemcsak a Mol tulajdonosi térképét rajzolta át, hanem azt is, hogy a társaság több tízmilliárd forintos osztalékából végül ki részesül.
Gyakorlatilag visszaállt a régi állapot
A mai bejelentés érdekessége, hogy a 15,24 százalékos állami szavazati arány nem új szám a Mol történetében.
2020 augusztusában a magyar államnak éppen 124 920 950 szavazata, vagyis 15,24 százalékos szavazati joga volt a Molban. Ekkor azonban 81 942 946 Mol-részvény került a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, aminek következtében az állami részesedés 5,24 százalékra csökkent.
A folyamat később tovább folytatódott: az állam további Mol-részvényeket helyezett a MOL-Új Európa Alapítványba, így közvetlen szavazati joga végül lényegében eltűnt.
A mostani vagyonrendezés ezt a folyamatot fordította vissza: az állam közvetlen Mol-pozíciója ismét pontosan 15,24 százalékra nőtt.
Ez befektetői szempontból elsősorban tulajdonosi és vállalatirányítási változás, nem pedig olyan tranzakció, amely mögött új piaci részvényvásárlás állna. A magyar állam ugyanakkor ismét közvetlenül a Mol egyik legnagyobb részvényesévé vált, így az alapítványi struktúrák felszámolása után a társaság részvényesi térképe is érdemben átrajzolódott.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Átrendeződik az AI-piac - Ezek a részvények az első nyertesek
Elindult a nagy rotáció.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon
Román csoda, nyíló V4-es olló és a 150 százalékos dán adó.
Így enyhítik a lakásválságot az USA-ban: különutas módszerekkel próbálkoznak a tagállamok
Nincs általános ellenszer, de jó út a lakásépítési és megfizethetőségi célok kitűzése.
Rossz hír érkezett a napelemeseknek: jelentős áremelést jelentett be a piacvezető óriás
Egy hete van annak, aki még régi áron akar rendelni.
Rég várt bejelentést tett az állami egészségbiztosító, teljesen új szemlélet jön a gyógyításban
Gyökeres változás jön a betegek kezelésében.
Bréking: Szaúd-Arábia több Európába tartó olajszállítást is törölt!
A Petroline-vezeték leállását követően.
Bejelentette a streamingóriás: jönnek a reklámok minden előfizetési csomagba
Frissültek az előfizetési feltételek.
A lakáspiacon még mindig velünk él a rendszerváltás
Saját lakásban élni nem feltétlenül a jólét jele - Kelet-Közép-Európában sokkal inkább történelmi örökség. Miközben az uniós lakosság közel harmada bérel, Magyarországon csak minden
Bizalmi vagyonkezelés a NAV kereszttüzében
A bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a vagyonkezelő alapítvány (VKA) napjainkban egyre népszerűbb vagyontervezési eszközök. A vagyonkezelési struktúrákban kezelt vagyon jelentős - óvatos b
Követett részvények - 2026. szeptember
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Hiába az uniós vám, taroltak a külföldi webshopok Magyarországon
Megállíthatatlannak tűnik a nemzetközi online webáruházak térnyerése Magyarországon az MNB ma reggeli számai szerint. A PwC adatai arra is rámutatnak, hogy a fogyasztók és a piac is gyorsan al
Megszorítás vagy modernizáció - az euró ára a felzárkózás lehet
Az euró bevezetése stabilabb pályára állíthatná Magyarországot, és szorosabban a Nyugathoz köthetné az országot. De mi történik, ha az ehhez szükséges költségvetési szigor miatt tovább.
Nem lehet mindenkinek adni - de akkor kitől vegyen el a kormány?
A Tisza-kormány 7,5 százalékos hiányt örökölt, miközben egymást érik a béremelési igények, a választási ígéretek és az évtizedek óta halogatott állami beruházások. Meddig lehet várn
Káros és elítélendő a dízeltámogatás Zsiday Viktor szerint
Adóztassuk meg a gyalogosokat, bicikliseket, tömegközlekedőket és benzinautósokat - ez a kormány új intézkedése. A magyar lakosság nagy része sajnos hajlamos valami rajta kívülállóként tek
Nem a nagyokat másoljuk és nem fánknapot szervezünk - Három példa, hogyan képes egy kisebb cég nyerni a munkaerőért folyó versenyben
Egy kereskedő, egy gyártó és egy mérnöki cég története jól szemlélteti, a kisebb cégek sémák helyett saját megoldásokra építve tudják sikeresen megtartani és ösztönözni munkatársaik
Vége lehet a három éves átoknak, de már gyűlnek a sötét felhők az ipar felett
Még nem biztos, hogy fellélegezhetünk.
Még sose volt ekkora az AI-para: már a milliárdos cégvezetők is lassítanának
Mi következik most?
25 éve kezdődött a végtelen háborúk korszaka
Miközben Amerika Afganisztánban és Irakban kötötte le az erejét, alapjaiban alakult át a világrend.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
A pénzkeresés alkímiája
Az alkimisták az ólmot akarták arannyá változtatni. Az előadás bemutatja, hogyan próbálják a „tőzsdei alkimisták” a befektetéseiket a lehető legértékesebbé tenni.
