Mi alapján döntik el a nagy cégek, hova építsenek új gyárat vagy irodát?

Főleg azt nézik, mennyire fejlett az adott ország a mesterséges intelligenciában (MI). Figyelik, hogy vannak-e jó szakemberek, jó-e a digitális hálózat, és mik a helyi szabályok. Ha ezek nincsenek meg, inkább máshová mennek.

Hogyan értékelik a cégek az országokat ebből a szempontból?

Van olyan nagy bank, amelyik "jelzőlámpás" rendszert használ. Ahol a kormány támogatja az MI-t és könnyű adatokat használni, az a zöld jelzés. Ahol szigorúak a szabályok, az piros. A piros országokban nem szívesen vesznek fel új embereket.

Hogy áll Európa (az EU) ebben a versenyben?

Sok EU-s ország sajnos "piros" jelzést kap a cégektől. Bár az EU elsőként csinált átfogó szabályokat az MI-re, ezek túl bonyolultak és drágák a cégeknek.

Mi történik, ha az EU túl szigorú marad?

A nagy cégek egyszerűen máshová viszik a pénzüket és a beruházásaikat. Olyan helyeket választanak majd, mint az USA vagy Ázsia, ahol barátságosabbak és kiszámíthatóbbak a szabályok.

Miért szeretik a cégek jobban az Egyesült Királyságot (Angliát), mint az EU-t?

Mert a briteknél sokkal lazábbak és megengedőbbek a szabályok. Egy nagy dán gyógyszercég is azért vitte inkább Londonba az MI-központját, mert ott jók a szabályok és sok a jó szakember.

Milyen hátrányai vannak még Európának az amerikaiakkal szemben?

Elég sok: lassan építik ki a szerverközpontokat, nagyon drága az áram, és sokkal kevesebb a befektetők pénze, mint Amerikában. Ráadásul az európai emberek és cégek is lassabban kezdik el használni az MI-t.

Mit próbál tenni az EU, hogy javítson a helyzeten?

Az EU hatalmas, úgynevezett "MI-gigagyárak" építésével próbálja növelni a számítógépes kapacitását, hogy vonzóbb maradjon a cégek számára.

Figyelmeztetés érkezett Európának: Amerikába menekülnek a nagyvállalatok a szigorú AI-szabályok elől

Portfolio

2026. szeptember 27. 18:51

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Nagyvállalatok sora figyelmeztet arra, hogy európai beruházási döntéseiket egyre inkább az határozza meg, mennyire nyitott egy adott ország a mesterséges intelligencia alkalmazására. Ebben a versenyben a kontinentális Európa lemaradóban van az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szemben - jelentette a Financial Times. Hasonló témákról, az AI szabályozásról is szó lesz november 26-ai AI & Digital Transformation konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt!

A pénzügyi, ipari és technológiai szektorban működő multinacionális vállalatok vezetői arról számoltak be, hogy

az új telephelyek, K+F-központok és gyártókapacitások helyszínének kiválasztásakor rendszeresen elemzik az adott ország MI-szakembereit, digitális infrastruktúráját és szabályozási környezetét.

Maria Cristina Bifulco, az olasz Prysmian kábelgyártó óriásvállalat stratégiai igazgatója szerint ha Európa nem teremt megfelelő feltételeket, a beruházások olyan piacokra vándorolhatnak, amelyek MI-barát politikát, kiszámíthatóbb szabályozást és a helyi termelés stratégiai értékének jobb megértését kínálják.

Egy nagy amerikai bank konkrét, úgynevezett jelzőlámpás rendszert alkalmaz az egyes országok értékelésére. Ebben többek között azt vizsgálják, hogy az adott kormány prioritásként kezeli-e a mesterséges intelligencia használatát, és hogy az adatkezelési szabályok lehetővé teszik-e a vállalati és ügyféladatok MI-célú felhasználását. A bank egyik vezetője szerint a piros jelzést kapott országokban kevéssé hajlandók bővíteni a létszámot – és számos kontinentális európai ország ebbe a kategóriába esik, míg az Egyesült Királyságot inkább zöldnek tekintik.

Az Európai Unió nehéz egyensúlyozásra kényszerül, hiszen egyszerre próbálja ösztönözni az MI elterjedését és csökkenteni függőségét az amerikai techóriásoktól, miközben a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályával (AI Act) elsőként alkotott átfogó jogi keretrendszert a technológia szabályozására. Laura Houston, a Slaughter and May ügyvédi iroda technológiai csoportjának társvezetője szerint az EU szabályozási modelljének költsége és összetettsége kulcstényező, amikor egy vállalat arról dönt, Európában, az Egyesült Államokban vagy Ázsiában építkezzen-e. Az Egyesült Királyság ezzel szemben megengedőbb szabályozási megközelítést alkalmaz.

A gyakorlatban ez már konkrét döntésekben is megmutatkozik. A dán Novo gyógyszergyártó – amely fogyókúrás készítményeivel vált ismertté – londoni MI-központot hozott létre, amikor az Amazon Web Serviceszel kötött gyógyszerkutatási partnerséget. Anja Leth Zimmer, a Novo MI-igazgatója szerint oda helyezik a hangsúlyt, ahol rendelkezésre áll a megfelelő MI-szakembergárda, és ahol felelősségteljesen működhetnek.

Az EU-t további strukturális hátrányok is sújtják, mint az adatközpontok lassú kiépítése, a magas energiaárak, az MI lassabb lakossági és vállalati adaptációja, valamint az amerikai befektetésekhez képest jóval kisebb finanszírozási volumen – sorolta Zach Meyers, a brüsszeli Centre on Regulation in Europe kutatója. Az Európai Bizottság arra hivatkozott, hogy az MI-gigagyárak projektje bővíteni fogja a blokk számítási kapacitását. Caspar Herzberg, a Schneider Electric ipari szoftveres üzletágának vezetője pedig közölte, hogy vállalatuk a beruházási döntéseinél tervezi figyelembe venni az egyes országok "MI-érettségét", beleértve a szaktudást, a számítási kapacitást, az energiahálózatot és az élvonalbeli MI-kutatást.