Milyen lett az idei termés?

Egyelőre nincsenek pontos számok, mert még nem fejeződött be mindenhol a betakarítás, de az előzetes becslések nem túl biztatóak.

Miért vannak bajban az állattartók?

A rossz időjárás miatt nem nőtt elég fű a legelőkön. Emiatt a gazdák már most kénytelenek abból a takarmányból etetni az állatokat, amit eredetileg télre tettek félre.

Tud elég pénzt adni az EU a bajba jutott gazdáknak?

Sajnos nem. Bár van egy uniós válságalap, a szakértők szerint ez a pénz csak csepp a tengerben ekkora problémánál.

Csak a déli országokban okoz gondot a szárazság?

Már rég nem. A vízhiány és az aszály ma már Európa nagy részén probléma. Idén a szélsőséges időjárás minket, magyarokat is elért, akárcsak a franciákat, németeket, osztrákokat, szlovákokat és románokat.

Mit lehet tenni a vízhiány ellen?

Jobb vízvezetékeket és víztározókat kell építeni. Emellett át kell állni a precíziós, azaz a hajszálpontos öntözésre, hogy egyetlen csepp vizet se pazaroljunk el.

Miért akar az EU kötelező biztosítást a gazdáknak?

Azért, hogy a gazdák anyagilag nagyobb biztonságban legyenek, ha beüt a baj, például egy nagy aszály vagy vihar. Jelenleg Európában a termelés kevesebb mint 12 százalékára kötöttek biztosítást, ami nagyon kevés.

Mi kell ahhoz, hogy a mezőgazdaság túlélje a klímaváltozást?

Sokkal több pénz és új beruházások. Ha a gazdák nem tudják megvenni a legújabb, modern technológiákat, akkor nem fognak tudni alkalmazkodni a megváltozott időjáráshoz.

Már a téli tartalékokat élhetik fel a gazdák, fenyegető jövőre figyelmeztet az Európai Unió

MTI

2026. szeptember 28. 20:58

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak - jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést.

Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez.

Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az "új valósághoz" kell alkalmazkodniuk. Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint "csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben."

Felhívta a figyelmet, hogy

az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz.

Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek. Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette - mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében.

Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit. Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására - tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images