Gyors összefoglaló

Csapdába lavírozhatja magát a boltokban a kormány, de van kiút

Miközben a kormány február végéig kitolta az árrésstopot, a piaci szereplők már szinte biztosra veszik, hogy a korlátozás a választásokig, vagy akár még tovább velünk marad. A háttérben azonban egyre nagyobb a feszültség: a kiskereskedelmi láncok és beszállítók szerint az intézkedés lassan kiszárítja az ágazatot, visszaveti a beruházásokat és torzítja a versenyt. Így fokozottan érvényes a kérdés: jön-e változás – és ha igen, mikor.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • Az árrésstopot várhatóan a választások után vezetik ki és politikai szempontból a fokozatosság lehet célravezető, akár az árrés havi vagy negyedéves emelésével, akár a termékek körének fokozatos szűkítésével.
  • Az intézkedés következtében megállt az itthoni beszállítók részarányának növekedése és leálltak a termelési hatékonyságot javító beruházások a kiskereskedelemben.
  • A nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok átlagosan már tavaly is 40 fillér veszteséget könyveltek el minden 100 forint értékesítésen, ezt az árrésstop tovább rontja.
  • Az intézkedés negatívan érinti a kisboltokat is, amelyek nem tudják felvenni a versenyt a nagy láncokra kényszerített alacsony árakkal, emiatt sok település marad kisbolt nélkül.
  • 2026 áprilisában a bázishatás miatt az árrésstop inflációcsökkentő hatása már nem lesz látványos, az áprilisi inflációs adat akár 1-1,5 százalékkal is magasabb lehet a márcusinál.