Csak fájdalmas megoldás születhetett: az EU tovább gyötörheti az autógyártókat

2018. október 10. 10:30    
nyomtatás
 
Hosszas egyeztetést követően kompromisszumos megállapodás született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, ennek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest. A most elfogadott javaslat véglegesítése újabb terhet fog jelenteni az európai autóipar számára, ronthatja annak versenyképességét és munkahelyeket sodorhat veszélybe. Ugyanakkor fontos látni azt is, hogy a szakemberek véleménye szerint szigorítás nélkül aligha lehetne érdemi eredményeket elérni az üvegházhatású gázok csökkentésének területén.



A probléma gyökere


Hatalmas erők feszültek egymásnak a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén azt követően, hogy az Európai Parlament néhány nappal korábban megszavazta azt a határozatot, amelynek értelmében a tervezettnél sokkal nagyobb mértékben csökkentenék az új autók szén-dioxid-kibocsátását.

A feszültséget döntően az okozta, hogy az Európai Bizottság eredeti, elfogadott javaslata arról szólt, hogy 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal kellene csökkenteni az új személyautók és kishaszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2021-re előirányzott értékhez képest.

Az EP által múlt szerdán elfogadott határozat, amely számos módosítást tartalmazott az Európai Bizottság anyagához képest, viszont arról rendelkezett, hogy 2025-re 20, 2030-ra pedig 40 százalékkal kell csökkenteni a személyautók és a kisteherautók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékhez képest.

Ezeknek az ambiciózus célértékeknek a teljesítése viszont hatalmas terhet jelentett volna az autógyártóknak, volt olyan szereplő, amely konkrétan jelezte, lehetetlen lenne teljesíteni az elvárásokat ilyen rövid idő alatt. Ráadásul az EP döntése értelmében a célértékeket túllépő gyártóknak jelentős büntetéseket kellene fizetnie a jövőben az európai költségvetésbe, amelyből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.

Mindezeket látva nem csoda, hogy Európai Parlament által elfogadott szabályozás jelentős ellenállásba ütközött számos EU-s tagállamban. A legnagyobb ellenzője Németország volt, amely mögött felsorakoztak több közép-kelet-európai ország is. Ezek a szereplők kivétel nélkül ragaszkodtak az Európai Bizottság által eredetileg elfogadott, számukra sokkal kedvezőbb javaslathoz.

Érvelésük szerint az Európai Parlament által elfogadott szigorítás jelentős plusz terheket rótt volna az iparági szereplőkre.


Ezek a terhek pedig rontották volna az érintett tagállamok, végső soron pedig az EU versenyképességét egy olyan kiélezett időszakban, amikor az új technológiák elterjedése miatt amúgy is egyre erősebb a verseny a globális szereplők között. Arról nem is beszélve, hogy az EP döntése számos járműipari munkahelyet sodorhatott volna veszélybe.

Kompromisszumos megoldás született


A kialakult helyzet megoldása érdekében Ausztria, az EU soros elnöke végül egy kompromisszumos javaslattal állt elő, amelynek értelmében

2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest.


Ezt a javaslatot végül hosszas vita után elfogadták a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek. A szavazás végeredménye szerint húsz ország támogatta, négy ország ellenezte a javaslatot, míg négy ország tartózkodott. A támogatók között volt egyébként számos nyugat-európai ország, köztük az autógyártó nagyhatalomnak számító Franciaország is.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az elfogadott javaslat értelmében eltérő szabályok vonatkoznának majd azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.


A környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek által most elfogadott javaslat viszont nem a végső szabályozás. A mostani döntés eredményéről szerdán újabb tárgyalások kezdődnek a szigorúbb álláspontot képviselő Európai Parlamentben és a megengedőbb álláspontra helyezkedő Európai Bizottságban.

Európa a legszigorúbb


A most elfogadott javaslat kapcsán érdemes visszaemlékezni arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó első egyezmény 1998-ban született az Európai Autógyártók Szövetsége és az Európai Bizottság között, melynek értelmében a gyártók vállalták, hogy 2008-ig 140 g/km-re csökkentik flottájuk szén-dioxid kibocsátását.

A gyártók többsége a kitűzött céldátumra nem tudott eleget tenni vállalásának, ez azonban nem riasztotta el Brüsszelt az újabb szigorítástól. Az Európai Bizottság és a Tanács elfogadta a 443/2009/EK Rendeletet, amely kimondta, hogy 2015-re átlagosan 130 g/km szén-dioxid kibocsátást kell teljesíteni flottánként, míg a legfrissebb, kompromisszumos megegyezés értelmében 2020 végére a kilométerenkénti szén-dioxid kibocsátás átlagosan 95 gramm lehet csak flottaszinten. Ezzel a döntésével az EU alkalmazta a legszigorúbb előírást az autógyártókra vonatkozóan a szén-dioxid-kibocsátás területén, Japán, Kína és az Egyesült Államok sokkal megengedőbb volt.

A most elfogadott kompromisszumos megállapodás véglegesítésével az EU a jövőben is a legszigorúbb elvárásokat támaszthatja majd az autógyártók felé. Történhet mindez egy olyan időszakban, amikor az eddig is megengedőbb Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnök nemrég olyan ötletet is felvetett, hogy szigorítás helyett lazítani kellene az autógyártók szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírásokon. Igaz, erről pont maguk a gyártók igyekeztek lebeszélni az elnököt, mert tartottak attól, hogy a rövidtávú előnyökért cserébe közép-és hosszútávon nagy árat fizethetnek a versenyképesség területén.

Csak fájdalmas megoldás születhetett: az EU tovább gyötörheti az autógyártókat



Miért van szükség ekkora szigorításra?


Sok szó esik arról, hogy a mostani javaslat elfogadása milyen hátrányokkal jár majd azoknak az országoknak, ahol nemzetgazdasági szempontból meghatározó szerepet tölt be a járműipar. Arról viszont már kevesebbet hallalni, hogy a mostani szigorítás nélkül aligha lehet érdemi előrelépéseket elérni fontos területeken:

  • Egyrészt a közlekedés az egyetlen olyan ágazat az Unióban, ahol az üvegházhatású gázkibocsátás még mindig növekszik, ezen a helyzeten pedig változtatni kell
  • Másrészt az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményében vállaltak teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a teljes közlekedési ágazat szén-dioxidmentesítését, és kitartóan haladni kell afelé is, hogy az évszázad középére az üvegházhatást okozó gázok ágazati kibocsátása terén az aláírók elérjék a nulla kibocsátást
  • Harmadrészt a közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek jelentős egészség- és környezetkárosító hatása van, szintén haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kellene


Ezeknek a kiemelt céloknak az elérése pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt járművek kibocsátásait 2020 után nem csökkentik tovább érdemben. Természetesen ez csak félmegoldás lenne, fontos az is a végső siker érdekében, hogy a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek használata elterjedjen, 2030 után ezek a járművek jelentős piaci részesedéssel rendelkezzenek.

A legfrissebb elérhető statisztikák szerint viszont a valóság az, hogy az EU15 tagállamaiban az értékesített új autók durván 6 százaléka volt alternatív meghajtású jármű 2017-ben. Ráadásul ezen belül is meghatározó volt a hibridek aránya, a tisztán elektromos meghajtású járművek durván 1,5 százalékos piaci részesedéssel rendelkeztek csupán.

Az Európai Parlament által benyújtott és múlt szerdán elfogadott indítvány olyan kötelezően teljesítendő célkitűzéseket is tartalmaz, amelyek az alternatív meghajtású járművek elterjedését segíti.

2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni Európában a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését a személyautók és kisteherautók esetében.


Az EP felszólították emellett az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró tervezetével. Az Európai Parlament hangsúlyozta: jövő év végére törvényileg biztosítani kell, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról, illetve szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

Egy év alatt több mint 200 új munkatárs a pécsi Hauniban (x)

Története legnagyobb létszámbővítését hajtotta végre a gépgyár. 

Hatvan milliárdból fejleszthetnek a hazai kkv-k (x)

Ingyen hitel a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztésére. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium