Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon

2019. június 12. 11:32    
nyomtatás
 
Az előző évek növekedése után 2018-ban megállt az elsődleges magyarországi energiafelhasználás növekedése. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül tavaly új csúcsra, 8,5 százalékra bővült. A nukleáris energia, a földgáz és a lignit alapon termelt áram mennyisége csökkent, ugyanakkor a napelemek által termelt villamos energia mennyisége közel 75 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest és beérte a szélenergiát.


Megtorpant az elsődleges magyarországi energiafelhasználás növekedése 2018-ban (1115 PJ) - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes statisztikájából. Miközben a hazai termelés az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére csökkent (462 PJ), a behozatal (1028 PJ) és az export (376 PJ) is emelkedett 2017-hez képest, így az import aránya 92 százalék fölé emelkedett az ország energiamérlegében. A primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és földgáz-behozatal biztosította (561 PJ).

Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon


A háztartások végső energiafogyasztása esetében a 2018-as előzetes adatok sem állnak még rendelkezésre, azonban a megelőző években évi 2-3 százalékos bővülés volt tapasztalható. A növekedés leginkább a fűtés, valamint a világítás és az elektromos készülékek bővülő energiafelhasználásával magyarázható, és bár a hűtési célú energiafelhasználás továbbra is három nagyságrenddel marad el a fűtésitől, 2017-ben már közel 15 százalékkal nőtt az ilyen célú energiafelhasználás. A háztartások által használt energia közel háromnegyede továbbra is fűtési célra megy el, ami utal a hazai ingatlanállomány gyenge szigeteltségi állapotára is.

Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon


Az előzetes adatok szerint Magyarország bruttó villamosenergia-termelése közel 3 százalékkal csökkent 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest, 31,905 terawattórára. Ennek közel felét a Paksi Atomerőmű állította elő, azonban termelése ugyanúgy mérséklődött, ahogyan a szén, a földgáz, a kőolaj, a szél és a biogáz alapú termelésé. Ugyanakkor a biomassza alapon termelt áram mennyisége közel 10 százalékkal nőtt, de kis mértékben a megújulónak számító kommunális hulladék, a víz-, a geotermikus és a napenergia részaránya is nőtt. A napelemek által termelt villamos energia mennyisége tovább növekedett, (a szélenergiával megegyezően 607 gigawattórára) és közel 75 százalékkal haladta meg az előző évit.

Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon


A hőenergia-termelés közel 9 százalékkal 48 PJ-ra mérséklődött 2018-ban az előző évhez képest, folytatva a 2017-ben kezdődött trendet. A csökkenés szinten minden, hőszolgáltatási célú hőtermelésben részt vevő energiahordozót érintette, így a teljes magyarországi hőtermelés mintegy kétharmadát adó földgázt, a biomasszát, a szenet, a geotermikus és nukleáris energiát, a biogázt és a kőolajtermékeket is; a jelentősebb energiahordozók közül csak a megújuló kommunális hulladék szerepe nőtt jelentősebben, ám részesedése a 13 százalékot meghaladó mértékű bővülés után sem éri el az 1 százalékot a hőtermelésben.

Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon


A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül tavaly új csúcsra, 8,5 százalékra bővült. A 2018-as évre ugyan még előzetes adatok sem állnak rendelkezésre a fűtés-hűtési, közlekedési, illetve bruttó energiafogyasztáson belüli megújuló energia részarányt illetően, azonban a 2017-es adatok mindhárom tekintetben csökkenést jeleznek, ami egyértelműen rossz hír. A közlekedésben egységesen 10 százalékos megújuló részarány elérése a cél 2020-ban az EU-ban, Magyarország 2017-ben 6,8 százalékon állt e tekintetben. A bruttó energiafogyasztáson belüli megújuló energia részarányt illetően Magyarország 13 százalékos részarány teljesítését vállalta 2020-ra - ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb -, azonban amennyiben a trend folytatódik, úgy még ezt a szerény célt sem lesz képes elérni. (Nem kötelező jelleggel a magyar kormány korábban tett egy 14,65 százalékos részarányra vonatkozó vállalást is, ettől azonban értelemszerűen még távolabb állunk.)

Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon


A teljes hazai megújuló energiatermelés csökken 2015 óta. A megújuló alapú energiatermelésben továbbra is a biomassza dominál, azonban az ilyen alapú termelés mennyiségileg 2015 óta esik, tavaly pedig közel 10 százalékkal mérséklődött. Részaránya még mindig 70 százalék felett alakul a teljes hazai megújuló termelésben, igaz, 2014-ben még közel 80 százalék volt.

Az elsődleges megújuló energiahordozók közül a termelt mennyiség tekintetében 2018-ban visszaesés történt a kommunális hulladék, a biogáz, a geotermikus energia és a víz tekintetében is, ugyanakkor a bioüzemanyagok és a napenergia termelése 2014 óta folyamatosan emelkedik - utóbbi tavaly több mint 50 százalékkal 2746 terajoulra), de a megelőző években is rendre 30-50 százalék közötti robusztus ütemű bővülés látszik. A napenergia-termelés így is csak tavaly előzte meg a szélenergiát, - amelynél legutóbb 2010-ben bővült a termelő kapacitás - és súlya továbbra is alig haladja meg a 2 százalékot a teljes hazai megújuló termelésben.

Nagyot ugrott és beérte a szélenergiát a napenergia-termelés Magyarországon



A magyarországi energiaszektor további fontosabb 2018-as fejleményei a jelentés szerint:
  • Az üzemanyagok belföldi forgalma az utóbbi évek folyamatos növekedését követően tovább nőtt, 2018-ban 6,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit.
  • A primer számított belföldi földgáz-felhasználás a megelőző évek emelkedését követően 2018-ban körülbelül 3 százalékkal mérséklődött (346 PJ), míg a hazai termelés 60 PJ körül stagnál.
  • A széntermékek tekintetében egyetlen jelentősebb hazai kitermelési potenciált jelentő lignit kitermelése öt év alatt közel 20 százalékkal, 7887 ezer tonnára esett vissza.


Az éves részletes adatokat várhatóan 2019 decemberében publikálja a MEKH.

Címlapkép: shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Tematikus cikk

Mit jelez a magyar gazdaságnak az Intrum indexe? (x)

Magas GDP-növekedést vetít előre az Intrum Fizetőképességi Index. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Rendezvényszervező
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium