Fontos változások jönnek a magyar tőzsdén

2018. február 14. 11:51    
nyomtatás
 
Piaci szereplők részéről is érkeztek észrevételek a magyar tőzsde piaci struktúrájával és kategóriarendszerével kapcsolatban, ráadásul a BÉT versenyképességének megőrzése miatt is szükséges lehet a struktúra és a kategóriarendszer felülvizsgálata, ezért a magyar tőzsde vezetése a 2016-ban megfogalmazott stratégiája részeként változtatna a kategóriarendszeren. A BÉT ezért egy vitairatot készített, és ezzel kapcsolatban várja a piaci szereplők véleményét.

Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

Igény a változtatásra


A BÉT igazgatósága 2016. márciusában hagyta jóvá a tőzsde 2016-2020 között megvalósítandó piacfejlesztési stratégiáját, amelynek része a piaci struktúra átalakítása, a szabályozott piaci szegmentáció átgondolása, a nemzetközi legjobb gyakorlathoz való igazítása. Az új piaci struktúra lényege, hogy a szabályozott piacon megmaradjanak, illetve nagyobb számban jelenjenek meg a tőzsdei szereplésre méretük és életciklusuk szempontjából is legalkalmasabb kibocsátók. Ezen túlmenően a BÉT célja, hogy növelje a kibocsátói kör minőségét, hogy ezzel is erősödjön a tőzsde reputációja, a befektetők érdekeinek hatékonyabb védelme biztosítható legyen, és ezáltal egy biztonságosabb piaci környezet alakulhasson ki.

A tőzsde vezetése úgy gondolja, hogy a célok eléréséhez felül kell vizsgálni a BÉT jelenlegi szabályozott piaci struktúráját, kategóriarendszerét. Erre egyrészt azért is szükség van, mert az egyre egységesebbé, átjárhatóbbá váló európai tőkepiaci struktúra miatt egyre fontosabbá válik, hogy a BÉT biztosítsa, megtartsa versenyképességét, hogy a BÉT továbbra is az első számú választás legyen a tőkepiacra készülő hazai kibocsátóknak, és a külföldi, de erős magyar jelenléttel rendelkező cégek is minél nagyobb számban megjelenjenek a magyar tőzsdén. Másrészt azért is fontos a piaci struktúra, a kategóriarendszer felülvizsgálata, mert azzal kapcsolatban a piaci szereplők számos kritikát is megfogalmaztak, gyakran felvetődik például általános kritikaként, hogy a magyar piac méretéhez képest indokolatlanul sok a három szabályozott piaci kategória (Prémium, Standard, T), túlságosan elaprózza azt, az egyes kategóriák nem elég hatékonyan mutatják a kibocsátók közti minőségbeli különbségeket. A piaci szereplők a BÉT kategóriaszabályait indokolatlanul bonyolultnak, helyenként átláthatatlannak találják. Itt példaként gyakran felmerül a nyilvános tranzakciók tekintetében a 100 millió forintos összérték számítása, valamint az, hogy a BÉT csak a Prémium kategóriában engedélyezi az egyéves türelmi időt. A Prémium kategóriában a bevezetéskori és folyamatosan betartandó kettős kritériumrendszer indokoltsága is megkérdőjelezhető: a nemzetközi gyakorlatban nem jellemző ez a megoldás. A forgalomgyakoriság kritériuma pedig életszerűtlen, könnyen kijátszható, így kevéssé tükrözi a papír valós likviditását, különösen igaz ez azokra a papírokra, amelyeknek nem a BÉT a fő piaca.

A magyar és a nemzetközi gyakorlat összehasonlítása


A BÉT vezetése szerint a magyar tőzsde kategóriarendszerének módosításához a nemzetközi gyakorlatban már megjelent és bizonyított megoldásokból érdemes kiindulni, ezért több, az Európai Unió területén működő tőzsde (London Stock Exchange (LSE), Varsói Értéktőzsde (GPW), Wiener Börse (WBAG), Prágai Értéktőzsde (PSE), DBAG - Frankfurti Értéktőzsde (FWB), Euronext Group) piacszegmentációját és kategóriaszabályait is vizsgálta a BÉT.

A végkövetkeztetések a következők:
  • A Prémium és a Standard felosztás az általános modellt követi, de a T kategória egyedülálló
  • A BÉT nyilvános tranzakciós követelménye példa nélküli a nemzetközi gyakorlatban
  • A Prémium kategória kvantitatív követelményei alapvetően megfelelnek a nemzetközi best practice-nek, a kvalitatív tényezők tekintetében (pl. szponzorok, minőségi szempontok, tulajdonosokra, függetlenségre, menedzsmentre stb. vonatkozó követelmények) azonban elmarad attól
  • Csak a BÉT-en hiányoznak a Standard kategóriában a kvantitatív követelmények
  • A kategória-felülvizsgálat a nemzetközi átlagnál szabályozottabb és átláthatóbb, ugyanakkor a hatékonysága, életszerűsége megkérdőjelezhető; a kettős kritériumrendszerre máshol nincs példa.


Mit javasol a BÉT?


A tőzsde vezetése szerint időszerű, hogy felülvizsgálják a BÉT szabályozott piacán a részvényekre jelenleg alkalmazott kategóriarendszert, a belépési és a folyamatosan teljesítendő kritériumokat, valamint az egyes kategóriák közötti átjárás módozatait. Az azonnali piac többi termékcsoportját (pl. a befektetési jegyeket, strukturált termékeket, hitelpapírokat) jelen vizsgálat és a tervezett változások nem érintik.

A piaci szereplők eddigi visszajelzései és nemzetközi gyakorlat alapján a BÉT javaslatai a következők:

1. A Prémium és Standard kategóriákban jelenleg kötelező nyilvános tranzakciós követelmény eltörlése
Az IPO kötelezettség 2012-es bevezetését alátámasztó célkitűzésekkel - komolysági szűrő, befektető- védelmet szolgáló belépési korlát, professzionális tőkepiaci szereplők bevonása a bevezetési folyamatba - a BÉT továbbra is maximálisan azonosul. Ugyanakkor az ötéves alkalmazási tapasztalat megítélésünk szerint felemás képet mutat: ez a kötelezettség a fenti célokat nem az elvárt mértékben segítette elő, miközben jelentős terheket rótt a kibocsátókra, rontotta a BÉT versenyképességét, és csökkentette a hazai tőkepiac vonzerejét. Az európai gyakorlatot áttekintve úgy ítéljük meg, a fenti célokat hatékonyabban szolgálná, ha a BÉT eltörölné az IPO követelményt, és egyéb, a nemzetközi gyakorlatban már bizonyított eszközöket alkalmazna.

2. A belépéskori minimum kapitalizációs küszöb leszállítása a Prémium kategóriában
Bár az átlagkapitalizáció vizsgálata megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, a tőzsde vezetése szerint szükséges a kapitalizációs küszöbérték harmonizálása, a felülvizsgálatok során elvárt 5 milliárd forintos minimum átlagkapitalizációs értéket 2,5 milliárd forintra módosítaná a BÉT.

3. Szponzorok igénybe vételének kötelezővé tétele a Prémium kategóriában
A BÉT - hasonlóan a más országokban bevált gyakorlathoz - a Prémium szegmensben kötelezővé tenné szponzorok igénybe vételét. Szponzorok olyan gazdasági társaságok (pl. befektetési szolgáltatók, tanácsadó cégek) lehetnek, akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a tőkepiaci tranzakciók vonatkozásában, és szponzori jogosultságot szereztek. Ezen jogosultságot a BÉT ítélné oda transzparens, szabályzatba foglalt kritériumok alapján, vizsgálva a jelentkező tőkepiaci múltját, referenciáit, menedzsmentje és alkalmazottai szakmai tapasztalatát, és azt, hogy megfelelő rendszerekkel és kontrollokkal rendelkezik-e feladatai magas színvonalú ellátásához. A szponzorok szerződést kötnek a kibocsátóval, de a BÉT-tel is. A szponzorok listáját a BÉT elérhetővé teszi a honlapján.

4. Kvantitatív kritériumok bevezetése a Standard kategóriában
A nemzetközi gyakorlathoz igazodva a BÉT kvantitatív küszöbértékek alkalmazását tartja hatékonyabbnak és életszerűbbnek. A küszöbértékek a következők lennének:
  • 250 millió forintos minimum bevezetéskori árfolyamérték
  • 10%-os minimum közkézhányad, ennek hiányában 100 millió forint minimum közkézkapitalizáció, vagy legalább 100 tulajdonos
  • Legalább egyéves működési historika


5. A folyamatosan fenntartandó (forgalomban tartási) kritériumok harmonizálása a belépési kritériumokkal
A BÉT szerint célszerű lenne a vizsgált kritériumokat harmonizálni a bekerülési kritériumokkal, a félévenkénti felülvizsgálat gyakorlatának megtartásával. Így azok a cégek maradhatnának a BÉT Prémium kategóriájában, amelyek folyamatosan valós likviditást és elegendő közkézhányadot tudnak felmutatni.

6. A T kategória megszüntetése
A BÉT a T kategória megszüntetését javasolja, mert egyrészt itt van a legtöbb olyan cég, amelynél felmerülnek kételyek, hogy képesek-e teljesíteni a BÉT szabályozott piacára vonatkozó követelményeket, másrészt a T kategória megítélése, imidzse negatív, ráadásula BÉT által vizsgált tőzsdék egyikén sincs hasonló kategória, és az is igaz, hogy ha megszűnik az IPO követelmény, indokolatlanná válik egy külön kategória fenntartása a technikai bevezetéssel piacra lépő kibocsátóknak.

A jelenlegi szabályozást és a BÉT javaslatait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Fontos változások jönnek a magyar tőzsdén


Fontos változások jönnek a magyar tőzsdén

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
FELIRATKOZOM
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium