Így élheti túl a cég az alapítót és a tékozló utódokat

2018. február 19. 14:03    
nyomtatás
 
Egy családi vállalkozás és tulajdonosa életében eljöhet a pillanat, amikor a vagyon mérete, vagy összetettsége olyan szerteágazó tudást kívánna meg, ami meghaladja a cégvezér erejét, kapacitását, az irányítás továbbadása pedig családon belül nem oldható meg megnyugtatóan. Az ilyen jellegű kihívások már nem egy cégbirodalmat roppantottak meg, azonban van egy olyan jogi megoldás, amely még a végrendeletnél is biztosabban szavatolja, hogy a cég jó kezekbe kerüljön.

Kereskedés Erste Bank-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!

"A vagyon sorsának tervezhetőségében első lépcső a végrendelet, a következő - ennél jobb - megoldás pedig a bizalmi vagyonkezelés (BVK). Ha működő vagyonelemekről, cégekről van szó, ez a jogintézmény biztosítja a folyamatos működést, hiszen rendelkezik a vagyonelemek sorsáról" - mondta a Portfolio-nak Szűcs Bálint, az RSM Legal adójogásza.

A bizalmi vagyonkezelés lényege - amelyről korábbi cikkünkben bővebben írtunk -, hogy a tulajdonos a cégvagyont egy vagyonkezelőre bízza, aki az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább azt az utódoknak. Addig pedig akár egy külső operatív menedzsmentre bízhatja a cég működtetését, a vagyon gyarapításának szem előtt tartásával. Ez külföldön bevett módszernek számít, Magyarországon egy 2013-as szabályozás fektette le a működéséhez szükséges kereteket, ami azonban túl szigorúra sikerült.

Lazábbra vették


Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy akik kacérkodtak a gondolattal, hogy vagyonkezelőként piacra lépnek, végül a szabályozási bizonytalanságok és nehézségek miatt letettek terveikről, és ezért - egyedi eseteket leszámítva - elmaradt ennek az új üzletágnak a kifejlődése. Azonban a tavalyi törvénymódosítás feloldotta a régi jogszabályi keretrendszer problémáit, így idén már nagyobb aktivitás várható ezen a területen.

A változást követően a szabályozás kevésbé bürokratikus, mint korábban. Például nem üzleti vagyonkezelésből évente egyet lehetett csinálni, és a vagyonkezelési díj, vagy más gazdasági előny nem haladhatta meg a kezelt vagyon szerződéskötéskori értékének 1 százalékát. A más gazdasági előny megfogalmazás, azonban képlékennyé tette az értelmezést, ennek kockázatát viszont nem vállalták fel a potenciális szereplők. A mai szabályozás kellően biztonságossá teszi a bizalmi vagyonkezelés keretrendszereit mindkét érintett fél, a vagyonrendelő (tulajdonos) és a vagyonkezelő számára is, miközben a biztonsági háló nem vékonyodott

- mondta a szakértő.

A szabályozás alapvetően két bizalmi vagyonkezelési típusra ad lehetőséget - szigorúbb feltételrendszer mellett - az üzleti jellegű és a nem üzleti típusú vagyonkezelésre. Ha legalább két megbízása van egy vagyonkezelőnek egy évben, akkor az már üzleti jellegűnek minősül.

"Az üzleti jellegű BVK-hoz komoly tárgyi és személyi feltételrendszert kapcsol a törvény.
A tevékenység MNB engedélyhez kötött, amit Kft., vagy Zrt., külföldi cég fióktelepe, vagy ügyvédi iroda végezhet. A vagyonkezelőnek minimum háromféle szakemberrel - közgazdász, jogász, könyvvizsgáló -, minimum 70 millió forint saját tőkével és 70 millió forint pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie.

Az IT és nyilvántartási rendszerre vonatkozó elvárások szintén szabályozottak, a kezelt vagyonelemekről auditált nyilvántartást kell vezetniük" - árulta el az adójogász.

A nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés feltételei egyszerűbbek, nincs tőke és személyi követelmény, vagyonkezelő és vagyonrendelő is lehet ugyanaz, de csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek. A szerződést jelenteni kell az MNB felé, a vagyonrendelő és a kedvezményezett adataival együtt.



"Míg a bizalmi vagyonkezelő kompetenciája az összes típusú vagyonelemre, így ingatlanra, ingóságokra, vállalati részesedésekre is kiterjed, a bizalmi vagyonkezelés keretein belül kezelt pénzösszegeket - a bizalmi vagyonkezelők megbízásából - túlnyomórészt privátbanki vagy befektetési szolgáltatók kezelik olyan rendszerben, mint a diszkrecionális portfólió kezelés. Ennek lényege, hogy a befektető által meghatározott iránymutatások és kockázati szintek szerint professzionális pénzügyi szakemberek gyarapítják az ügyfelek pénzét"- mondta el Kállay András, az Erste Group Privátbanki Kompetencia Központjának vezetője.

Elhomályosuló tulajdonviszonyok


Bár a BVK intézménye nem erre a célra jött létre, az azonban tény, hogy a vagyonkezelő tulajdonosi pozíciója elfedi a tényleges tulajdonos személyét, így téve ellenőrizhetetlenné, hogy egy adott személyhez gazdasági értelemben ténylegesen milyen vagyonelemek kapcsolhatók.

Így élheti túl a cég az alapítót és a tékozló utódokat

Ami nem látszik, az nincs is.


"Ha valaki a cégét, üzletrészét a vagyonkezelő tulajdonába adja, a vagyon átadását követően a kapcsolódása nem mutatható ki közvetlenül. Ugyanakkor például egy Kft. üzletrész nem eldugható, a cégbírósági nyilvántartásból lekövethető, hogy kinek a tulajdonában van. Részvénytársaságnál már kicsit más a helyzet, a tulajdoni aránytól függően csupán a részvénykönyvből lehet kideríteni, hogy kik a tulajdonosok. De például az ingatlan, autó, hajó, repülő, stb. tulajdoni státusza a nyilvántartásokból lekövethető.

Ami nem látszik, hogy például készpénzből milyen vagyonelemeket vásárolt a bizalmi vagyonkezelő. Feltételezve, hogy kettő, vagy több szerződés alapján dolgozik, már nem azonosítható, hogy a mérlegében elkülönítetten kimutatott elemek melyik vagyonrendelő kezelt portfóliójába tartoznak"

- mondta Szűcs.

Tipikus példája ennek, amikor az üzleti életből érkezik valaki a politikába: ha korábban nem is, de a politikai szerepvállalás idejére az összeférhetetlenség elkerülésére ilyenkor vagyonukat vagyonkezelőre bízzák. Bár ez a gyakorlat eddig inkább külföldön volt jellemző, a közjegyzői okiratba foglalt nem üzleti jellegű vagyonkezelésből pár tucatnyi már jelenleg is működhet itthon, a kedvező jogszabályi változásoknak köszönhetően pedig ennek határozott bővülése várható.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

Egy év alatt több mint 200 új munkatárs a pécsi Hauniban (x)

Története legnagyobb létszámbővítését hajtotta végre a gépgyár. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium