Teljesen átírhatják az okosszerződések a biztosításokat

Trinh Anh Tuan, Szegő Dániel
2018. június 14. 09:30    
nyomtatás
 
Korábban is írtunk arról, hogy az okosszerződések a biztosítási területen is megjelentek, sőt, kifejezetten ígéretes tesztek, pilotok léteznek már a szektorban. A blockchain alapú okosszerződések gyorsabb, egyszerűbb szerződéskötést és teljesítést, a szerződésjognál jóval erősebb biztosítékot jelenthetnek a szektornak, de ha ez ilyen egyszerű, miért nem használják már tömegesen ezeket a megoldásokat a biztosítók? Talán azért, mert rengeteg a kockázat és a kérdőjel is a technológiával kapcsolatban.


A harmadik felek (például ügyvédek, tanácsadók, ügyintézők) beavatkozása most már szükségtelenné válhat a szerződéses rendelkezések értelmezése és végrehajtása során - legalábbis az okosszerződések kidolgozói szerint. Az átfogó cél az, hogy a technológia olyan szintű biztonságot biztosítson, amely a hagyományos szerződésjog révén elérhetetlen lenne, és csökkentse a hagyományos folyamattal járó további tranzakciós költségeket. A biztosítási gyakorlatoknál a biztosítási kötvény menedzselése lenne az első főpróba, hogy teszteljük az ötletet.

Mi az okosszerződés?


Az először 1996-ban a magyar származású amerikai programozó, Nick Szabo által elképzelt okosszerződések olyan számítógépes protokollok, amelyek megkönnyítik és automatizálják a szerződések végrehajtását. Csak a hozzájuk adott utasításokat hajthatják végre, minden ügylet nyomon követhető és visszafordíthatatlan. Az okosszerződések egy automatához hasonlítanak: a vásárló bedobja a pénzt, ezzel elindítja az események láncolatát, amelyet félúton nem lehet visszavonni vagy megállítani, majd megkapja az üdítőjét. Ehhez hasonlóan az okosszerződésekbe először kódolják a szerződési feltételeket, és egy elosztott adatbázis blokkjaiban helyezik el azokat (ugyanaz a technológia, amelyet a Bitcoin használ. A gyakorlatban az Ethereum keretrendszert használják leggyakrabban erre a célra). A kiváltó esemény (például egy káresemény vagy egy fizetési tranzakció) bekövetkezte után a szerződés az összes kijelölt feltételnek megfelelően, maradéktalanul teljesül.

Biztosítási szerződések


A biztosítási kötvények viszonylag könnyen programozhatók, a kötvények "ha ez bekövetkezik, akkor ez történik" jellege az okosszerződések feltételes természetéhez igazodik. 2017 júniusában az AIG az IBM-mel kötött együttműködési megállapodást, melynek célja az volt, hogy egy nemzetközi piacokon alkalmazható "okos biztosítási kötvényt" dolgozzanak ki. A két cég a Standard Chartered Bankkal kezdett bele a pilot projektbe.

A Standard Chartered biztosítási kötvénye a blokklánc technológiát arra használja, hogy az egyik biztosítási kötvényéhez kapcsolódó információkat valós időben megossza az Egyesült Királyság (ahol a bank székhelye található), és három másik ország (Egyesült Államok, Szingapúr és Kenya) operációi között.

A multinacionális biztosítási fedezet kezelése gyakran nehézkes a nemzetközi előírások, a papírmunka és a fizetési feltételek labirintusa miatt. Az ún. mesterkötvény jellemzően abban az országban van, ahol a vállalat székhelye található, míg a leányvállalatoknak a helyi szabályoknak megfelelően különböző kiegészítő szabályokat, plusz dokumentációt és más fizetési feltételeket írnak elő. A valós idejű rendszer lehetővé teszi többek között a vállalatok és a biztosítók számára, hogy egyidejűleg megosszák az összes olyan adatot és dokumentumot, amelyekre a vállalatok engedélyt adnak, illetve értesíti az érintetteket a kifizetésekről.

Az okosszerződések lehetővé teszik, hogy a biztosítási kötvények egyidejűleg számos irattárban kerüljenek tárolásra, így több fél egyidejű felülvizsgálatára és módosítására is rendelkezésre állnak, és a felek megállapodása nélkül soha nem veszhetnek el vagy változtathatók meg az adatok és feltételek. A megoldással az egész rendszerből eltávolíthatnák az adminisztratív akadályokat és a bürokráciát, a kötvénytulajdonosok azonnali kifizetéseket kaphatnak a nem vitatott követelésekért, ahelyett, hogy egy hónapig vagy még tovább várnának erre.

A viszontbiztosítási térben a természeti katasztrófák, például árvizek, tornádók vagy földrengések jelenthetnek olyan eseményeket, amelyek automatikus kifizetéseket eredményeznek. A szerződést akár arra is be lehet programozni, hogy az megbizonyosodjon az esemény fizikai hatóköréről, ami viszont megkönnyítheti a kiigazítási folyamatot azáltal, hogy csökkenti a keresési időt és a kereset igazolását. A biztosítók programozhatnak okosszerződéseket a csalások csökkentése érdekében is, és például csak abban az esetben engedélyeznek kifizetést, ha a biztosított a szerződés szerinti szolgáltatót használja a kárrendezéshez. Ha utóbbi nem teljesül, akkor a biztosító automatikusan vissza is rendelheti a kifizetett pénzt, mindezek által a teljes folyamat átláthatóbbá válhat.

Említésre méltó további nemzetközi példák, gyakorlatok, alkalmazások: AXA fizzy, Etherisc, Lemonade, Dynamis.

Lehetséges hátrányok


Természetesen az okosszerződéseknek is lehetnek hibái. Először is, egyes fejlesztők azt sugallják, hogy az okosszerződések segíthetnek elkerülni a biztosítási kötvények nyelvezetének kétértelműségét, ezáltal megakadályozva a vitákat és pereket. De irreális lenne arra számítani, hogy az okosszerződések a kétértelműségek és az ebből eredő viták elkerülése végett többet tehetnek, mint amelyeket jelenleg a hagyományosan írt szerződések kiküszöbölnek.

Az okosszerződések használatának megfontolása előtt a kötvénytulajdonosoknak figyelmeztetniük kell a javasolt fedezetfeltételeket és a rendelkezésre állás igénybevételét minden probléma esetén. Továbbá, az okosszerződéseket egy harmadik fél programozójának kell kódolnia, akinek rendelkeznie kell a szakszerű ismeretekkel ahhoz, hogy jól működjön egy szerződés. Ezzel pont az okosszerződések egyik hangsúlyozott előnye, a harmadik féltől való függés nem valósul meg.

A kódolásban emberi hiba is becsúszhat, erre emlékezetes példa a DAO (Decentralized Autonomous Organisation), a kockázati tőkefinanszírozás decentralizált autonóm szervezetének feltörése, amikor közel 60 millió dollár értékű digitális pénzt veszélyeztettek a biztonsági rések.

Az okosszerződések technikai megvalósítása

Az okosszerződések technikai megvalósításánál a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
  • Okosszerződések igazán hatékony megvalósításához arra van szükség, hogy a szerződés által kezelt vagyontárgyak és aktívák nagy része a blokkláncon legyen. Például ha mind egy autó tulajdonjogát mind pedig a pénzmozgást a blokkláncon valósítjuk meg, akkor írhatunk olyan okosszerződéseket, melyek gyorsan és automatikusan adminisztrálnak egy adásvételt ( a tulajdonjog cserét és a pénzküldést is). Ha ezek egyike egy külső rendszertől függ, akár számítástechnikai, akár intézményi értelemben, akkor az okosszerződés nem lesz igazán hatékony.
  • Az okosszerződés lényegében véve semmi más, mint egy fejlesztő által megírt program. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egyrészt a kódot érdemes mindenképpen jogászokkal átnézetni és érvényesíteni, másrészt viszonylag egyszerű szerződéseket érdemes így megvalósítani, melyeket egyértelműen meg lehet fogalmazni úgy, mint programkód.
  • Az okosszerződések mögött vagy azzal párhuzamosan jó eséllyel áll még egy hagyományos módon megvalósított és aláírt dokumentum is. Mivel a blokklánc általában nem alkalmas teljes dokumentumok tárolására, ezeket a dokumentumokat egy megbízható - esetleg decentralizált - helyen szokták tárolni, és az okosszerződésben csak a dokumentum digitális lenyomata (hash értéke) tárolódik.
  • Biztosítási rendszereknél és blokklánc alapú technológiáknál kritikus a külső biztosítási esemény megbízható beolvasása. Erre külön technológiák léteznek, melyeket megbízható orákulum algoritmusoknak hívnak, és mindenképpen javasolt használni őket.


A B3i Blockchain Biztosítási Kezdeményezés


A B3i (Blockchain Insurance Industry Initiative), melyet 2016 októberében indítottak az elosztott főkönyvi technológia lehetséges felhasználásának feltárására, az eredeti ötből 15 tagra nőtt. A B3i kezdeményezés tagjai együttműködnek azzal a céllal, hogy feltárják a technológia képességét a viszontbiztosítás és a biztosítótársaságok közötti adatcsere hatékonyságának növelésére, elsősorban az okosszerződések alkalmazásával.

A B3i jelenlegi tagjai az Achmea, az Aegon, a Ageas, az Allianz, a Generali, a Hannover Re, a Liberty Mutual, a Munich Re, az RGA, a SCOR, a Sompo Japan Nipponkoa Biztosító, a Swiss Re, a Tokio Marine Holdings, a XL Catlin és a Zurich Insurance Group. (Az eredeti öt tag Aegon, Allianz, Munich Re, Swiss Re és Zürich.) Úgy vélik, hogy a blokklánc technológiának lehetősége van arra, hogy optimalizálja az üzleti folyamatokat és az értékláncokat a biztosítási ágazatban. A B3i kezdeményezéssel most már van egy platform a vállalatok közötti folyamatok hatékony és trendszerű tesztelésére és fejlesztésére. A közeli jövőbeli fókusza a munkacsoportnak az, hogy közös szabványokat dolgozzanak ki az iparág számára.

Hogyan tovább?


Az okosszerződések ígéretes technológiának tűnnek a biztosítók számára, de sok a kockázat is: nagyon magas a blokklánc technológiához értő fejlesztők és azon belül az Ethereum-fejlesztők fizetése, az okos szerződések pedig könnyen válhatnak hackertámadások áldozatává. A hazai biztosítók jelenleg csak elméleti szinten ismerkednek a blokklánc technológiával, és akkor hajlandóak együttműködni a fintech-szereplőkkel, ha közvetlen és azonnali üzleti értéket látnak egy ilyen vállalkozásban. Nyitott kérdés továbbá, hogy a viszonylag kis magyar biztosítók számára milyen üzleti értéket tudnak teremteni az okosszerződések és a blokklánc technológia? Ami biztos, hogy a továbblépéshez szükség van a szabályozók támogatására is.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

Megújul az MKB Bank (x)

Mire érdemes figyelni? 

Új lehetőségek a digitális gazdaságban (x)

Tartson lépést! Infokommunikációs fejlesztések az MFB-vel. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium