Palkovics: Teljes önállóságot kapva újul meg a Corvinus

2019. február 11. 13:05    
nyomtatás
 
Maecenas Universitatis Corvini néven hoz létre alapítványt a kormány a Corvinus Egyetem fenntartására, az alapítvány alapító vagyona a Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettje, amelyeknek összértéke mintegy 380 milliárd forint - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki szerint azért hozták létre ezt a Magyarországon még újdonságnak számító struktúrát, hogy az egyetem a jelenleginél szabadabban, az államtól függetlenebb rendszerben működhessen. De mi erre a garancia? Hogy fog kinézni pontosan az alapítványi modell? Elegendő-e ennyi idő egy ekkora átalakításra? Mi lesz a jelenlegi hallgatókkal és a dolgozókkal? Ezekről is kérdeztük a minisztert, de természetesen a kutatóintézeti-rendszer átalakításának legfrissebb fejleményeire is kitértünk.


Hónapok óta folyik a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása. Hol tart most ez a folyamat, milyen kormányzati lépések történtek az elmúlt hetekben, és mire lehet számítani a következő időszakban?

A változás célja, hogy nemzetközi versenyképességét jelentősen megnövelve, a Budapesti Corvinus Egyetem 2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme legyen, amely olyan tudással készíti fel a hallgatóit, amellyel a világon bárhol megállják a helyüket.

A folyamat alapvetően egy fenntartó-váltásról szól: eddig az állam volt a fenntartója az intézménynek, az átalakításokkal pedig egy alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tölti be ezt a szerepet. Ez egy úgynevezett vagyonkezelő alapítvány, ami - nevéből is adódóan - egy dologgal foglalkozik: a vagyon kezelésével azon keretrendszeren belül, amit az alapító, azaz a magyar állam meghatározott.

Palkovics: Teljes önállóságot kapva újul meg a Corvinus

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Az alapítvány az alapító szándékának megfelelően jön létre, az alapítvány létrehozására felhatalmazó törvényben rögzített célok megvalósítására, amelyhez megkapja az állami vagyont, majd a szintén törvényben foglaltakkal összhangban az alapító okiratban az alapító a teljes alapítói joggyakorlást átadja a kuratóriumnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam innentől kezdve teljes mértékben megszünteti az alapítványhoz való kötődését.

Tulajdonképp semmi új nincs ebben: ha megnézzük a 2014-es felsőoktatási stratégiát, abban azt a célt tűztük ki, hogy 2014 és 2018 között konszolidáljuk az egyetemeket, majd elkezdjük őket egy másfajta működési formára átállítani, amelyben lényegesen jobban tudják a feladatukat végezni. Jelenleg ugyanis az állami fenntartású egyetemeknek egy sor olyan kötelezettséggel, korláttal kell szembesülniük, ami a működésüket nem feltétlenül könnyíti meg.

Miért volt szükség arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium menedzselje ezt az átállást?

Azért, mert ez a változás egy alapvetően más módon működő egyetemet jelent. Ezért született az a döntés, hogy inkább egy innovatívabb, a gazdasághoz közelebb álló tárcához kerüljön ennek a folyamatnak a menedzselése.

A Corvinus közel 12 ezer hallgatójával a legnagyobb magyar egyetemek közé tartozik. Mit gondol: elég ennyi idő egy ekkora rendszer átalakítására?

2018 közepén kezdtük el pontosan leírni, hogy mit is jelent egy állam által létrehozott alapítvány működése, és most jutottunk el odáig, hogy a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy február 12-ével be tudjuk nyújtani az Országgyűléshez a szükséges törvénymódosításokat.

Egyrészt létre kell hozni egy új törvényt, ami ezt az új alapítványtípust szabályozza, hiszen a Polgári Törvénykönyvben ez az alapítványi forma eddig nem létezett. Másrészt rendelkezni kell a Maecenas Univesitatis Corvini Alapítvány létrehozásáról és az alapításhoz szükséges alapítványi vagyon rendeléséről. Az állami egyetemek fenntartói jogainak ilyen formában történő átadását eddig nem kezelte a Felsőoktatási Törvény, ezért azt is módosítanunk kell. A kormány meghozott minden, ezekhez szükséges döntést, a módosítások az Országgyűlés elé kerülhetnek.

Úgy gondolom, hogy elvégeztük azt a munkát, ami ahhoz volt szükséges, hogy a fenntartóváltás júliustól megtörténjen. A szükséges döntések megszülettek, a tavaszi ülésszakon a Parlament lezárhatja a folyamatot, a megvalósításhoz rendelkezésre álló idő elégséges.

Az egyetemet a jövőben egy állami alapítású alapítvány fogja működtetni. Hogy fog kinézni az alapítványi működési modell? Milyen vagyonelemek kerülnek az alapítványba, hogy fogják finanszírozni a későbbi működést, milyen garanciákat építettek a rendszerbe, és mennyire jelent hosszú távú stabilitást ez a működési modell?

Ez egy új típusú alapítvány, amit a kormány törvényi felhatalmazás alapján hoz létre. Az alapítvány kuratóriuma legalább öt tagú lesz: azt gondolom, a megszokottnál nagyobb taglétszám egyértelműen erősíti a működést. Mivel az alapító elválik az alapítványtól, szándékai a jövőben nem érvényesíthetők, ezért kötelező létrehozni és működtetni felügyelőbizottságot, és egy vagyonellenőri funkció is meg fog jelenni.

A kormány úgy döntött, hogy az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10%-os részvénypakettje (a vállalatokban az állam jelenleg 25%-os tulajdonrésszel rendelkezik). Az átadásra kerülő részvénypakettek összértéke jelenleg körülbelül 380 milliárd forint.


Az alapítvány ennek a vagyonnak a hozamával gazdálkodhat: fontos azonban hangsúlyozni, hogy az alapítói vagyont nem adhatja el, ennek a vagyonnak mindig a tulajdonában kell maradnia - így biztosítható az egyetem hosszú távú finanszírozása. Az erre a vagyonrészre eső 2018-ban fizetett 2017 évi osztalék 9,4 milliárd forint volt a Mol-nál és 1,26 milliárd forint a Richternél: ez a 10,66 milliárdos összeg meghaladja azt az állami támogatást, amit a Corvinus jelenleg kap, így további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítva.

Palkovics: Teljes önállóságot kapva újul meg a Corvinus

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Az alapító okirat kiterjedt garanciarendszert tartalmaz, ez biztosítja, hogy csak meghatározott célokra lehet majd a vagyont, pontosabban a hozamát fordítani, a vagyon védelméről pedig befektetési szabályzat fog rendelkezni. Az alapító vagyon semmilyen módon nem veszélyeztethető, így eladás, vagy spekulációs célú kölcsönadás sem lehetséges.

Ugyanakkor az első év osztalékhozama fejlesztésekre is lehetőséget teremt, mivel az egyetem csak 2020-tól kezdődően vesz fel Corvinus-ösztöndíjas hallgatókat, amely a legjelentősebb folyamatos finanszírozási igényt támasztja az alapítvány hozamával szemben.

Mi történik az egyetem jelenlegi, állami tulajdont képező vagyonával? Gondolok elsősorban a Corvinus vagyonkezelésében lévő több értékes ingatlanra.

Az egyetem ingyenes vagyonjuttatás formájában megkapja a Magyar Államtól a jelenleg vagyonkezelésében lévő állami tulajdont képező ingatlanokat és a működéséhez szükséges ingóságokat. A szabályozás azt mondja, hogy egy vagyonelem - a Fővám-téri, védettség alatt álló épület - kivételével a többi ingatlan akár értékesíthető is, amennyiben az megalapozott vagyongazdálkodási szempontból, de az értékesítésből befolyt összeget infrastruktúra fejlesztési célra kell visszaforgatni. Tehát ha például eladnak egy kollégiumi épületet, abból a pénzből az alaptevékenység még színvonalasabb ellátását szolgáló épületet kell létrehozni. Fontos hozzátenni, hogy a működés finanszírozásának céljából nem értékesíthető vagyonelem.

A kormány úgy döntött, hogy a 2007-ben átadott, PPP-konstrukcióban működő Czuczor utcai oktatási épületet is magába foglaló ingatlant teljes egészében - a Studium Irodaházi szárnnyal együtt - megvásárolja, azaz 24 milliárd forintért meg fogjuk venni a Wingprojekt6 Kft-t, mint projektcéget, az épület jelenlegi tulajdonosát. A projektcég, és ezen keresztül az épület a jövőben kizárólag a Corvinusé lesz, így a saját cégétől tudja azt bérbe venni, és egyben a saját cégében az épületben piaci alapon működő irodák hasznosítása során keletkező jövedelemmel is az egyetem tud gazdálkodni majd.

A kormány tavaly döntött úgy, hogy további 1,5 milliárd forintot biztosít az egyetemnek, egyrészt az átalakítás költségének a finanszírozására, másrészt a Corvinus kollégiumi kapacitásának bővítéséhez is hozzájárulva.

Mit lehet tudni az alapítvány vezetőiről? Kik lesznek ők, és mi alapján választják ki őket?

Az alapítványok vezetőinek kijelölése az alapító joga és feladata, ezt akkor fogjuk megtenni, amikor az alapítvány alapításának a fázisába érkezünk. Így a vezetőség kijelölése a következő hetek feladata lesz, de biztosan megjelenik majd benne a tudományos és az üzleti szféra, valamint az oktatás szereplői, de konkrét neveket egyelőre nem tudok mondani.

A jogszabályi háttér megváltoztatása azt is előrevetíti, hogy más egyetemeknél is lesz hasonló átalakítás?

A 2014-es stratégiában lefektettük célként, hogy a magyar egyetemek egy része kerüljön ki az Államháztartásról szóló törvény működési feltételrendszeréből. Ez többfajta módon lehetséges: az alapítványi fenntartói modell működhet úgy is, hogy az alapító vagyon hozamából működik az egyetem, de az állam ezekkel az egyetemekkel folyamatos "megrendelői" szerződést is köthet. Hollandiában, Finnországban, Izraelben látunk erre példákat.

Régóta van tehát kormányzati szándék arra, hogy több egyetem működése is átalakuljon.

Milyen visszajelzéseket kapnak az üzleti élettől az átalakítás kapcsán? Voltak megjegyzéseik, kritikáik, vagy inkább a várakozás a jellemző?

A vállalati szféra alapvetően üdvözli azt, hogy az az egyetem, amellyel szoros viszonya van, egy magasabb szintre fog lépni. Az egyetem nemzetközivé válása is erősödni fog ettől a lépéstől, és erősödnie kell az oktatói kiválóságnak is. A Corvinus a legvonzóbb gazdálkodástudományi képzőhely Magyarországon, de ezen is lehet a jövőben fejleszteni.

Palkovics: Teljes önállóságot kapva újul meg a Corvinus

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Az egyetem eddig sem zárkózott el attól, hogy intenzív kapcsolatot tartson a piaci szereplőkkel. Azt gondolom, hogy ezt erősíteni kell: a magyar egyetemeknek ugyanis rendkívül alacsony a gazdaságból származó kutatási bevétele. Azzal, hogy a Corvinus függetlenedik az államtól, azt várjuk, hogy több legyen az egyetem saját bevétele, például vállalati együttműködésekből, felajánlásokból.

Sok potenciális hallgató, és sok jelenlegi közgázos diák tart attól, hogy az új rendszerben eltűnik az állami finanszírozás, azaz előbb-utóbb minden hallgatónak fizetnie kell azért, hogy az egyetemen tanulhasson.

A Corvinuson jelenleg is két típusú hallgató van: az egyik az állami ösztöndíjas hallgató, aki a felvételinél bizonyos pontszám felett ért el, ezért állami ösztöndíjat kap. És vannak azok a hallgatók, akik nem érték el ezt a pontszámot, és dönthetnek úgy, hogy ők fizetik a saját tanulmányaik költségét.

Ez a helyzet nem fog változni, mert az állami ösztöndíjas hallgatók ezentúl alapítványi ösztöndíjban részesülnek majd, tehát továbbra is "ingyen" tanulhatnak. Ez kizárólag attól függ, hogy milyen eredménnyel jelentkeztek az egyetemre.

A 2019-es felvételi folyamat most zajlik, így azok, akik idén szeptemberben kezdik tanulmányaikat, és elérték a szükséges pontszámot, még állami ösztöndíjasok lesznek. És természetesen ők, és azok a hallgatók, akik korábban kezdték tanulmányaikat, ebben a formában is fogják befejezni azokat. A következő, 2020 februárral induló képzéseket megelőző felvételi lesz az, amelyikben az állami ösztöndíj helyett megjelenik a Corvinus-ösztöndíj.

Mire számíthatnak az egyetem oktatói, dolgozói? Várhatóak elbocsátások, fizetéscsökkentés az átalakítások nyomán, változhat a dolgozók státusza (például megszűnhet a közalkalmazotti jogviszonyuk)? Mit gondol: kellő mértékben vonták be a dolgozókat, a szakszervezetet ezekbe az átalakításokba?

A munkavállalók a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatottak lesznek, azaz megszűnik a közalkalmazotti státuszuk. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok határozott idejű munkaviszonnyá, a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok határozatlan idejű munkaviszonnyá alakulnak át. A fenntartóváltás utáni első egy évben több átmeneti időszaki szabály lép életbe. Az átalakítástól számított egy éven belül a munkáltatói felmentésre és öt évig pedig a jubileumi jutalomra való jogosultságra még a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

Az egyetem már tárgyalt a szakszervezettel: azt gondolom, hogy ha a Corvinus jobban akar működni, ugyanúgy szükség lesz oktatókra, kutatókra, dolgozókra. Önmagából az átalakításból nem következik, hogy szükség lenne elbocsátásokra.

Az átalakítás kritikájaként rendszeresen megjelenik, hogy ezzel a kormány átveszi az irányítást az egyetemen. Mennyire szól bele a jövőben a kormányzat az egyetem életébe, az oktatás rendszerébe, például abba, hogy milyen szakok, tárgyak legyenek, vagy hogy kik oktassanak az egyetemen? Kerülnek politikai kinevezettek az egyetem vezetésébe?

Épp ellenkezőleg: arról van szó, hogy az állam megszakítja a viszonyát az egyetemmel, tehát nem lesz rá hatása. Az egyetemnek van vezetése, fenntartó kuratóriuma, így nekik kell megmondani azt, hogy milyen irányt kapjon az oktatás, milyen szakok induljanak vagy szűnjenek meg úgy, ahogy például egy amerikai magánegyetem is dönt ilyen kérdésekben. Az egyetemi autonómiát pedig az Alaptörvény rendezi, így ebben sem lesz, nem is lehet változás.

Szintén felmerülő kritika, hogy az átalakítás azt is jelenti, hogy egy üzleti iskolává fog egyszerűsödni a Corvinus, kevésbé lesz hangsúly a kutatói munkán.

Olyan egyetemet nem éri meg működtetni, ami csak oktat, és a tudás megújítása nem történik meg például kutatás által. Egy ilyen egyetemnek nincs komoly jövőképe. Nem tudok a világon olyan színvonalas egyetemről, amelyik csak oktat, a Corvinus sem fog egyszerű üzleti iskolává átalakulni.

Mennyire célja az átalakításnak, hogy több külföldi hallgató érkezzen az egyetemre - ezáltal többletbevételt generálva?

Külföldi hallgató két formában érkezhet: vagy maga fizeti a tanulmányait - nyilván, ha a Corvinus a minőség irányába mozdul el, akkor az itteni diplomáért többen fognak fizetni, hasonlóan például a hazai orvosképzésekhez -, de vannak olyan állami ösztöndíj-konstrukciók is, amelyeket továbbra is igénybe lehet venni. Az alapítvány maga is adhat külföldi hallgatóknak ösztöndíjat.

A teljes magyar felsőoktatásban a 300 ezres hallgatói létszám 11%-a külföldi hallgató, de a cél, hogy ez a szám 15% fölé emelkedjen. Az egyetemek átalakításának, a színvonal emelése, a működés hatékonyságának növelése mellett ez is célja. Mindenképp számítunk arra, hogy egyre több külföldi hallgató fog érkezni a Corvinusra is.

Párhuzamosan zajlik az ITM felügyeletében egy másik jelentős változás, a magyar tudományos élet átalakítása. A legfrissebb hírek szerint a minisztérium elvenné az Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit, ezzel jelentősen csökkentve az akadémia hatáskörét. Valóban üzent a kutatóintézeti vezetőknek? Leszakítják a kutatóintézeteket az MTA-tól?

Az én szempontomból ez a folyamat is - hasonlóan a Corvinus átalakításához - arról szól, hogy mennyire hagyjuk szabadon működni az egyetemeket, a tudományos intézeteket. A Corvinus modelljével azt mondtuk, hogy működjön az egyetem annyira szabadon, amennyire csak tudjuk ennek a feltételeit biztosítani. Jelen pillanatban az MTA kutatóintézetei az Akadémia, azaz egy köztestület alatt működnek. Azt a kérdést kellett föltennünk, hogy biztosan jó-e ez így?

Palkovics: Teljes önállóságot kapva újul meg a Corvinus

Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

A rendszerváltás óta eltelt időszakban Magyarországon nem történt érdemi változás a kutatóintézetek rendszerében: részben ennek az eredménye az, hogy jelenleg a 22. helyen állunk az European Innovation Scoreboard rangsorban. Ezen valamilyen módon változtatni kell, erről zajlanak a tárgyalások az MTA-val. A Professzorok Batthyány Köre múlt héten tett egy javaslatot az Akadémiának és az ITM-nek arról, hogy egy újfajta modell mentén kezdjünk el tárgyalni. Én elfogadtam ezeket a javaslatokat,hogy hogyan kezdjünk el tárgyalni a kutatóintézet-hálózat jövőbeni működtetéséről.

Több kutató is felvetette, hogy ha így folytatódik az átalakítás akkor elhagyja Magyarországot, ami súlyos következményt jelentene a kutatási és innovációs potenciálra nézve. Nem gondolja, hogy ez túl nagy ára az átalakításnak?

Az átalakítás miatt senkinek nem kell elmennnie Magyarországról. A cél pont az ellenkezője: jöjjenek haza. A hazaáramlás például a magasan képzett mérnökök területén egyértelműen látszik, úgy gondolom, hogy az ehhez szükséges feltételek egyre jobbak.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium