Mit tervez a kormány a magyar tőzsdével?

2019.03.04 10:00

Tervez egyáltalán valamit?

Az MNB nemrég megjelent Versenyképességi Programja többek között a hazai tőkepiac fejlesztésével kapcsolatban is tartalmaz javaslatokat. Megnéztük, mi az az étlap, amit az MNB, vagyis a BÉT tulajdonosa a tőzsdével kapcsolatban kínál a kormánynak, és igyekeztünk értelmezni a javaslatokat.


Miért kell fejleszteni a hazai tőkepiacot?


Az MNB anyagában fontos szerepet kap a hazai tőkepiac szélesítése. Ennek a témakörnek az első fejezete azt járja körbe, hogyan lehetne még több sikeres vállalat a magyar tőzsdén. A kiindulópont az, hogy a tőzsde fejlesztésére többek között azért lenne szükség, mert a magyar pénzügyi rendszer diverzifikációja alacsony szintű, a finanszírozás szinte kizárólag banki csatornán keresztül zajlik, ez pedig növeli egy adott gazdaság sérülékenységét, ráadásul a jövőben várhatóan csökkenő uniós források miatt is szükség lenne a hazai tőkepiac erősítésére. Az MNB szerint a cél nem az, hogy a tőkeági finanszírozás lépjen a banki hitelezés helyébe, hanem hogy egy jól diverzifikált finanszírozási környezet jöjjön létre.

Magyarországon a GDP arányos tőzsdei kapitalizáció nemzetközi összehasonlításban alacsony, 20,6 százalék, jelentős a lemaradásunk a régióval és a fejlett nyugateurópai vagy Skandináv országokkal való összevetésben is. Egyes becslések szerint, ha a mostani szintről 30 százalékra emelkedne a GDP arányos tőzsdei kapitalizáció, az 0,2-0,3 százalékponttal növelheti a potenciális kibocsátás szintjét a gazdaságban. Ezen túlmenően az utóbbi hét évben jelentősen növekvő hazai lakossági, illetve intézményi vagyon hosszú távon biztosíthatná a hazai nagyvállalatok és kkv-k számára a megfelelő finanszírozási forrást, hozzájárulva a magyar gazdaság finanszírozásához és növekedéséhez, de az sem elhanyagolható szempont, hogy ez a struktúra elősegítené, hogy a lakosság nagyobb arányban részesedjen a hazai reálgazdaság sikereiből, ami kedvező tovagyűrűző hatásokkal járna (hosszú távú öngondoskodás kialakulása, vagyonosodó lakosság nagyobb gyermekvállalási hajlandósággal).

Forrás: MNB

Azért is fontos a hazai tőkepiac fejlesztése és a részvénypiaci kapitalizáció növelése, mert nemzetközi adatokat megvizsgálva szoros pozitív kapcsolat látható a tőkepiac fejlettége, a jólét és az innováció között.

Forrás: MNB


Forrás: MNB

Mit javasol az MNB?



A 330 pontos programban több konkrét javaslat is szerepel a hazai tőkepiac fejlesztésére:

1. Állami vállalatok tőzsdei bevezetése, kiegészítve kisbefektetői részvényprogrammal


Itt az anyagban az 1990-es évek privatizációit (OTP, Mol, Magyar Telekom) hozzák fel példaként, amelyek az állam és a lakosság számára is előnyökkel jártak. Az államnak egyébként nem kell lemondania a többségi tulajdonáról, a kibocsátás pedig azonnali pozitív költségvetési hatással jár, sorolja a javaslattevő. A kedvezményes lakossági jegyzés azzal az előnnyel jár, hogy stabil másodpiaci bázist teremt, másrészt a lakosság közvetlenül tud részesedni a nagy állami vállalatok és a magyar gazdaság sikereiből.

Portfolio: Az állami vállalatok tőzsdei bevezetése évtizedek óta újra és újra felmerülő téma, akár a Gyurcsány-kormány Új Tulajdonosi Programja is eszünkbe juthat, akkor a Szerencsejáték Zrt., az ÁAK, az MVM és a Magyar Posta részleges privatizációja merült fel. A lehetséges állami cégek listája azóta is hasonló, az előbbiek mellett a HungaroControl neve merült fel, de volt már olyan ötlet, hogy Paks 2-t önálló projektként vigyék a BÉT-re. Akárhogy is, többek között a tőzsdei jelenléttel járó növekvő transzparencia eddig távol tartotta a magyar tőzsdétől az állami vállalatokat, idén év elején Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is arról beszélt, nem biztos, hogy jó ötlet az állami cégek tőzsdei bevezetése, kíváncsian várjuk, a kormánynak mi a véleménye erről.

A kedvezményes lakossági jögyzés lehetősége alapvetően jó ötletnek tűnik, de nem automatizmus az, hogy stabil másodpiaci bázis épül ki ezzel a módszerrel. 2016-ban a Duna House IPO-jánál volt lehetőség lakossági kedvezményes részvényjegyzésre, azt viszont sokan arra használták fel, hogy a kereskedés elindulása után a vételárnál magasabb áron piacra öntsék a papírjaikat, ezt mutatja az első napok kiemelkedő kereskedelmi volumene, azt követően viszont leült a forgalom.


2. A bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzése


Itt a lengyel példát hozza az MNB, ott a tíz legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező lengyel bank mindegyike tőzsdén van, forgalomban és kapitalizációban is magas a részarányuk.

Portfolio: Ha ez a terv az MKB-ra és a Budapest Bankra vonatkozik, akkor az nem lenne újdonság, az MKB tőzsdei bevezetése valamikor az idei második félévben kerülhet sor, a Budapest Banknál június 30-ig kell lezárni az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat. A nagy meglepetés az lenne, ha egy másik magyarországi pénzintézet részvényeit vinnék a BÉT-re. Korábban már felmerült a Gránit Bank tőzsdei bevezetése, de az jelenleg nem aktuális, és nemzetközi példák arra is vannak, hogy egy külföldi bank helyi leánybankja menjen tőzsdére, nálunk a K&H kapcsán is felmerült ez a lehetőség, de azt már közel egy évtizede lefújták.

3. Modern vállalati kötvénypiac kiépítése


Az ugyanis a bankhitel felvétele melletti alternatív forrásbevonási lehetőséget jelenthet, egészséges versenyt előidézve a bankhitelek és a kötvénypiaci források között, aminek eredményeképp a vállalatok forrásszerzési költsége akár mérséklődhet is.

Portfolio: Vállalati kötvénykibocsátásokra az elmúlt években is volt példa a BÉT-en, igaz, kevés vállalat élt ezzel a lehetőséggel (pl.: Alteo, Tündérszikla, Plotinus, Wing Holding), és a másodpiaci forgalmuk is elhanyagolható. A modern alatt itt arra gondolhatnak a javaslattevők, hogy aktív, jól működő, sok kibocsátóval rendelkező és magas forgalmú legyen a hazai kötvénypiac.

4. Állami szerepvállalás a hazai részvénypiac fejlesztésében


Az MNB anyaga alapján nagy szükség lenne az állami intézmények részvételére egyrészt a már a tőzsdén lévő cégek feltőkésítése érdekében, másrészt az IPO-támogatásban. Az MNB azt szorgalmazza, hogy olyan befektetési alapokat hozzanak létre, amelyek a hazai tőzsdén jegyzett vállalatokba fektetnek:
  • egyrészt szükség lenne egy átláthatóan működő kkv befektetési alap létrejöttének segítésére, ami szélesítené a befektetői keresletet megfelelő kockázatkezelés mellett, és ezzel a kkv-k finanszírozási lehetőségeit bővítené
  • másrészt egy állami forrásból létrehozott, EU-s korlátok alá nem eső tőkealap kialakítására is szükség lenne, amely bármely cégméretbe, bármilyen típusú piacra lépésnél befektethet.
  • Ugyancsak ezt a célt szolgálná egy kombinált termék, egy hazai vegyes alap létrehozása, melyben forintban kibocsátott lakossági állampapírok és BÉT-re bevezetett magyar részvények vannak.
  • Az MNB indokoltnak tartja egy dedikált állami IPO alap létrehozását is, mely a tőzsdére lépő cégek megjelenésekor az elsődleges tranzakciókban vesz részt befektetőként.


Portfolio: Ez a rész a javaslatok közül az egyik legpikánsabb, hiszen az anyagban nem részletezik, hogy a listán szereplő alapokat mi kezelné és értékesítené. Főként a vegyes alap (lakossági állampapír + BÉT-részvények) érdekes, ugyanis ha állami kezelésben és értékesítésben (esetleg államkincstáron keresztül, számlavezetési és veteli díj nélkül) gondolkodik az MNB, akkor elég erős versenytársat kapnának a befektetési szolgáltatók vegyes alapjai (de egyébként szinte minden alapjuk), hiszen az MNB-s javaslatban lakossági állampapírok is kerülnének a portfólióba, miközben az alapkezelők jelenleg az alapjaikba nem tehetnek ezekből a magasabb hozamot nyújtó kötvényekből, így ha kimaradnak ebből a lehetőségből, akkor jelentős versenyhátránnyal indulnának.

Még egy gondolat a javaslatban szereplő IPO illetve kkv alaphoz: A javaslatban szereplőkhöz hasonló céllal hozták létre a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, amely támogatja a középvállalatok tőkepiaci megjelenését, igaz, az az alap csak kisebb cégekbe fektethet, ott a maximális befektetési méret vállalkozásonként legfeljebb 15 millió euró (~4,7 milliárd forint).


5. A tartós befektetési számla (TBSZ) adómentességének biztosítása új tőzsdei részvény esetén


Tőzsdei céggé válás esetén a tulajdonosok számára akadályt jelenthet, hogy a tőzsdei tranzakció során a TBSZ-re került részvények után adófizetési kötelezettségük keletkezhet. Az MNB javasolja, hogy az új tőzsdei cégek tranzakciói során az eredeti tulajdonosok a tranzakciót követően a TBSZ-re került megmaradt részvényei élvezzenek adómentességet, hiszen az itt megkeletkező árfolyamnyereség nem realizált, csupán a részvények átértékelődéséből származó virtuális profit. Tehát a tulajdonos csak akkor fizessen árfolyamnyereségadót, ha valóban értékesíti a részvényeket.

6. A kkv-kra specializált platformok elindítása


A BÉT nemzetközi példák alapján elindította dedikáltan a magyar kkv-k számra kialakított alpiacát, az XTendet, ennek jövőbeli sikerességét a jegyzett cégek száma, kapitalizációja, és forgalma határozza meg, melyet különböző állami ösztönzők megléte tovább támogathat.

Portfolio: A javaslatban a platformokról többes számban beszélnek, ez azért lehetséges, mert az MNB és a BÉT többféle platformban gondolkodik, a kkv-k számára létrehozott XTenden túl cél egy private placement platform létrehozása is, és idővel akár Crowdfunding platformmal is kiegészülhet a kkv-knak szóló kínálat. Az ösztönzőknél többek között a befektetőknek járó adójóváírás jöhet szóba, ahol meghatározott összeghatárokig járna kedvezmény a kkv piacon befektetőknek.

7. Tőzsdére lépés költségeinek levonhatósága a társasági adóból


További ösztönzőt jelentene a vállalatok számára a tőzsdei megjelenéshez, ha a tőzsdére lépés közvetlen költségei leírhatóak lennének a társasági adóalapból. Egyes becslések szerint egy cég számára a tőzsdére lépés költsége elérheti a tranzakció méretének akár 2,5-4 százalékát. Ezeknek a költségeknek a TAO-ból történő levonása jelentős ösztönzőt jelentene a tőzsdére igyekvő vállalatoknak, ugyanakkor a költségvetés szempontjából marginális hatása lenne.

8. A tőkepiaci szabályok és az általános EU-s gyakorlatok összhangjának biztosítása


A hatályos tőkepiaci törvény a tájékoztató-készítést tekintve az érvényben lévő Prospektus Direktívánál és az elterjedt uniós gyakorlatnál számos ponton szigorúbb követelmények elé állítja a hazai tőzsdén megjelenő, illetve ott jelen lévő kibocsátókat, ami versenyhátrányba hozza a magyar tőkepiacot és a hazai cégeket. Ezeknek a versenyhátrányoknak a nagy része a Prospektus Rendelet egészének 2019. júliusi hatályba lépésével a BÉT reményei szerint legnagyobbrészt megszűnik, azonban épp az átmeneti időszakban várható az első kibocsátók megjelenése az Xtenden, ezért a BÉT kulcsfontosságúnak tartja, hogy ne tartsák őket vissza az indokolatlanul szigorú szabályok, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés a 2019. júliusa után regisztráló kibocsátókkal szemben. Ezért megfontolandó, hogy a rendelet kedvezőbb feltételeket hozó rendelkezéseit a magyar jogrend mihamarabb implementálja, és ehhez kapcsolódóan módosuljanak a Tpt. jelenleg versenyhátrányt okozó pontjai is.

Portfolio: Úgy tudjuk, hogy a BÉT közel 20, tőzsdére készülő kkv-val áll kapcsolatban, amelyek az tőzsdére lépés különböző fázisaiban állnak. Ezek közül akár 5-6 is tőzsdére mehet idén, az MNB javaslata ezek közül néhányat érinthet, a cél tehát az, hogy az a néhány cég, amelyik még idén július előtt tőzsdére menne, a jogszabályi háttér miatt ne kerüljön hátrányba a később tőzsdére lépőkkel szemben, illetve ne emiatt tolódjon későbbre a részvényeik tőzsdei bevezetése.

9. Digitális platformok elérhetőségének javítása


Nemzetközi példák azt mutatják, hogy a digitális platformok egyre nagyobb szerepet kapnak a finanszírozási csatornában köszönhetően a támogató gazdasági környezetnek, az MNB szerint a hazai szabályozói és gazdasági környezet kialakítása során az új digitális platformok megjelenését és működését segítő keretrendszert kell kialakítani.

10. Tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos vagy megbízott kinevezése


Az MNB javasolja, hogy a tőkepiac fejlesztése érdekében nevezzenek ki egy új kormány- vagy miniszteri biztost, aki biztosítja a még hatékonyabb kommunikációt és együttműködést a hazai tőkepiac és a kormányzati döntéshozók között. A biztos folyamatosan egyeztessen a tőkepiaci szereplőkkel és érintettekkel, a tőkepiacot érintő javaslatokról (pl. szabályozási kérdések, korlátok lebontása, adózási szempontok, befektető-védelem, oktatás), illetve rendszeres időközönként számoljon be az elért eredményekről.

Portfolio: Piaci szereplőkkel beszélgetve az a véleményünk, hogy a kormány számára egyre növekvő fontosságú egy erős magyar tőkepiac létrehozása, és az elmúlt években a jogszabályi környezetben végrehajtott változásokból is arra lehet következtetni, hogy van szándék a tőzsde szerepének erősítésére, igazán erős üzenete azonban annak lenne, hogy ha állami cégeket vinnének tőzsdére. Ezen az úton jelzésértékű lenne a javaslatban szereplő tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos vagy megbízott kinevezése.
Az MNB szerint a tőzsdei forgalom és a piaci kapitalizáció növelése mellett a kiegyensúlyozottabb befektetői bázis megteremtése kívánatos, ez elsősorban a hazai intézmények és háztartások eszközportfóliójában a magyar tőzsdei részvények arányának növelésével érhető el, a nemzetközi befektetői kör érdeklődésének fenntartása mellett. Ezen a területen az MNB javaslatai:

11. A tőzsdei osztalék adómentessége


A hazai lakosság tulajdonosi bázisának erősítését segítheti a BÉT-en megvásárolt részvények osztalékkifizetése után fizetendő adó eltörlése természetes személyek számára.

Portfolio: Ha a javaslat megvalósul, az élénkíthetné az osztalékalapú befektetéseket, hiszen az osztalékjövedelem jelentős részét viszik el az adók. Egyébként idén év elejétől változott az osztalékjövedelem adózása: tavaly még 15 százalék személyi jövedelemadót, és a bruttó osztalék 14 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást (EHO) kellett fizetni az osztalékjövedelem után, 2019 év elejétől viszont a 15 százalék személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség mellett nem EHO-t, hanem szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizeti, addig az összegig, míg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes SZOCHO alá eső jövedelmek összege.

12. Munkavállalói részvényprogram ösztönzése


Itt abból indulnak ki a javaslattevők, hogy a cégből kapott részesedés ösztönzőleg hat a teljesítményre, és a tulajdonosok által kijelölt célok elérésére, ezen keresztül pedig növelhető a lakossági befektetői bázis is, ezért lenne célszerű államilag is támogatni a tőzsdei cégek MRP programjait a program költségeinek az adóalapból való leírásával.

Portfolio: MRP több hazai tőzsdei vállalatnál, így többek között a Magyar Telekomnál, a Richternél és a Molnál is működik. Ezek a programok azon túl, hogy fontos szerepet töltenek be a munkaerő motiválásában, nagyobb teljesítmény honorálásában vagy megtartásában, kedvező adóterhelésű, és így a munkáltató számára olcsóbb jövedelem juttatását teszik lehetővé. Az MRP legnagyobb előnye ugyanis az adózásában rejlik, a magasabb adóterhelésű munkajövedelemmel szemben az alkalmazottak a jövedelmük egy részét tőkejövedelemként, 15 százalékos adózás mellett vehetik fel. Vagyis az MRP már jelenleg is nyújt előnyöket a cégek és alkalmazottaik számára, a javaslattevő a program költségeinek az adóalapból való leírásával ebben még tovább menne.

13. Jóléti alapok létrehozása a nyugdíj- és egészségmegtakarítások fúziójával


Ez a tanulmány szerint a jelenlegi önkéntes nyugdíj-, egészség-és önsegélyező pénztári szereplőket tömörítené egybe. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj-és egészségzsebe. Mint írják, az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá. A hazai tőkepiac számára elsősorban a nyugdíjzsebbe beáramló friss tőke biztosíthatna folytonos keresletet a hazai részvények után, így a hosszú távú lakossági megtakarítások közvetlenül tudnák finanszírozni a gazdaság növekedését és emelni az ország innovációs képességét.

Portfolio: Holtzer Péter nyugdíjszakértő már évek óta hasonló rendszerről beszél, a témában több interjút készítettünk vele, a legutóbbi itt olvasható. Az MNB javaslatának részleteiről egyelőre nem sokat tudunk, de összességében egy tőkésített nyigdíjrendszerpillér megvalósítása körvonalazódik, amely hajaz a lengyeleknél nemrég bejelentett hasonló intézkedésre.

14. NYESZ számlán is osztalékadó mentesség


A jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az MNB azt javasolja, hogy ezt az adókedvezményt a Nyugdíj Előtakarékossági Számlákra is terjesszék ki.

Portfolio: Az elmúlt években a TBSZ-szel szemben a NYESZ folyamatosan veszített a jelentőségéből, 6 év alatt a TBSZ-ek száma 2,5-szörösére emelkedett, a NYESZ-ek száma pedig harmadával csökkent, így mostanra több mint háromszor annyi TBSZ van (357 ezer), mint NYESZ (114 ezer). A trendek nem véletlenek: azzal együtt is egyre kevésbé népszerű a NYESZ, hogy az SZJA-ból évente akár 100 ezer forint (speciális esetben 130 ezer forint) is visszaigényelhető, a fő visszatartó erő az, hogy csak a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni a megtakarításhoz, ezen a osztalék adómentessége sem változtat.

További ajánlataink

A hétvégén elszállt a Bitcoin árfolyama

Idén az egyik legjobb befektetés volt a kriptodeviza.

Még a héten elindul a megfigyelőrendszer Magyarországon

A szállodák vasárnapig regisztrálhatnak.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF