A point and figure grafikon már megjelenésében is radikálisan különbözik a legtöbbünk által megszokott japán gyertya vagy oszlop grafikontól. A grafikon megjelenítéséhez először is képzeljünk magunk elé egy négyzethálós papírt. Ameddig az árfolyam folyamatosan emelkedik, addig zöld x-eket rajzol a program a négyzetekbe egymás fölé. A piac irányának váltásakor újabb oszlopba kezdi el rajzolni a program a piros O szimbólumokat egymás alá. Ebből következik, hogy a grafikon x tengelyén nem előre meghatározott időintervallumot láthatunk, hanem az árfolyam elmozdulásával gyakorlatilag együtt mozog maga az x tengely is. Így a point and figure grafikonok kirajzolásához elégséges csak az árfolyammozgással tisztában lennünk.
Az alábbi két képen a hagyományos japán gyertya grafikon, valamint a point and figure grafikonon ábrázolva ugyanazt a Commerzbank árfolyamot jelenítettük meg.
A point and figure grafikonok paraméterének a meghatározása
Mielőtt a grafikont felrajzolnánk, két fontos paramétert szükséges meghatároznunk: a boxok méretét, melyekbe a mintákat berajzoljuk, valamint az elhanyagolandó mozgások mértékét.
A boxok mérete
Először szükséges meghatároznunk a boxok méretét, amely megmutatja, hogy mekkora mértékű elmozdulást jelenít meg a grafikont. Részvényeknél általában 1 pontos beállítású boxot használunk, amennyiben az ár 20 felett tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a részvény árfolyama 1 eurót emelkedik, akkor 1 újabb zöld X jelenik meg. Amennyiben pedig a részvény ára 1 eurót esik, akkor egy piros O-t jelenít meg a grafikonunk. Ez alatti részvényárfolyam esetén 0,5-ös boxbeállítást használunk. Amennyiben az ár jelentősen magasabb, mint a fent említett értékek, akkor a boxok méretét nagyobbra is meghatározhatjuk, mint például az 5, 10, 20, 50 pontos boxok. Amennyiben a grafikont hosszabbtávra szeretnénk alkalmazni, úgy még nagyobb box méreteket is megadhatunk. Ahogy a box méretét növeljük, úgy fog a grafikonon megjelenített ármozgás csökkenni és fordítva.
A nem szignifikáns ellentétes mozgások kiszűrése
Ahhoz, hogy kiszűrjük a grafikonon a nem szignifikáns mozgásokat, remekül használható a fordulóhoz szükséges boxok mennyisége. Fordulót akkor jelenít meg grafikonunk, amikor egy X után egy O kerül a point and figure grafikonra vagy fordítva. A fordulópontok azonosításához meg kell határoznunk azt a mintaszámot, aminek a megjelenése esetén ellentétes irányúnak tekinthetjük a mozgást. Ahhoz, hogy emelkedő szakaszban egy piros O jelenjen meg, az ellentétes mozgásnak szignifikánsnak szükséges lennie. Jellemzően a normál box érték kétszeresét, háromszorosát várjuk el ellentétes irányú mozgás esetén.
Nézzünk egy példát: A Commerzbank árfolyama 9,5-ről 5,2 euróra csökken, a 0,5 boksz méretű point and figure grafikonon. Majd fordul az árfolyam, és 6,6 euróig erősödik. Amennyiben a fordulóhoz szükséges boxok mennyisége jelen esetben 1, akkor ezt a mozgást a rendszerünk megjeleníti a grafikonon, ahogy az alábbi példán is látható.
Amennyiben a fordulóhoz szükséges boxok mennyiségét 2-nek adjuk meg, úgy a grafikonunkon már nem jelenik meg az árban bekövetkező 1 eurós felfelé mozgás, és az alábbi egyszerűsödött ábrát láthatjuk. Így tehát a fordulóhoz szükséges boxok mennyiségébnek a helyes megválasztásával lehetőségünk van a jelentéktelen mozgások kiszűrésére a grafikonon.
Támasz vonalak
A támasz és ellenállás vonalakat a megszokottól eltérően rajzoljuk be a point and figure grafikonon, támasznál egy trendvonalnak megfelelő vonalat húzunk a X és O jelek mélypontjait összekötve. Amennyiben az ár hirtelen a támaszvonal alá csökken, valószínűsíthető a trend megváltozása és így eladási pozíciókat kereshetünk.
Az ellenállás vonal berajzolásánál a X és O szimbólumok csúcsait kötjük össze egy ferde vonallal. Amennyiben az árfolyamnak sikerül hirtelen áttörnie az ellenállás vonalat, akkor vételi pozíciókat kereshetünk.
A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.
