Mankó a devizakereskedéshez - Pivot pontok a gyakorlatban

2010. január 7. 08:26    
nyomtatás
 
A pivot pontokat tőzsdei kereskedők ezrei használják évtizedek óta kritikus támasz és ellenállás szintek meghatározására. Alkalmazásuk legfőképp a devizakereskedésben gyakori, igen hasznos eszköz sávban kereskedők számára beszállási pontok keresése közben, de éppoly gyakran használják a pivotokat trendkövető stratégiákban a fő kitörési szintek azonosításakor. Cikkünkben bemutatjuk, miként számítjuk a technikai elemzés ezen eszközeit és hogyan lehet őket alkalmazni a gyakorlatban.



Mik azok a Pivot Pontok?:

 1 2 következő oldal  >

Mik azok a Pivot Pontok?

Pivot pontok számításakor egy eszköz előző időszakbeli csúcs-, mély- és záróárfolyamait használjuk. Leggyakrabban napi adatokból számítják a következő napi érvénnyel, de szokás néha órás értékeket is használni. A legelterjedtebb alkalmazás mégis az előző napi adatok alapján számított pivot szinteket támaszként illetve ellenállásként tekinteni a következő nap napon belüli kereskedése során, például 30 vagy akár 15 perces grafikonon. Amennyiben mégis rövidebb időtáv adataiból számítjuk a pivot pontokat, úgy jelentőségük és használhatóságuk nagyban kárát látja.

Klasszikusan a következő képletek alkalmazandóak pivotok meghatározásakor:
(A példákban napi grafikonon határozzuk meg a pivot pontokat napon belüli kereskedéshez)

Középső Pivot Pont (PP) = (napi maximum + napi minimum + Záróár)/3

A támasz és ellenállás szinteket ezen központi érték segítségével számítjuk:

Első Ellenállás (R1) = (2*Pivot Pont) - napi minimum
R - Resistance (Ellenállás)

Első Támasz (S1) = (2*Pivont Pont) - napi maximum
S - Support (Támasz)

A második támasz és ellenállás szinteket az előzőekhez hasonlóan számoljuk:

Második Ellenállás (R2) = Pivot Pont + (R1 - S 1)

Második Támasz (S2) = Pivot Pont - (R1 - S1)


Általában két-két támasz illetve ellenállás szintet szoktak használni kereskedés során. Néha még egy harmadikat is meghatároznak, de ennek gyakorlati haszna enyhén szólva ezoterikus. Tovább bővítető a skála az egyes szintek közötti felezővonalak feltűntetésével is, legelterjedtebb mégis az 5 szint, azaz a középső pivot és két-két ellenállás illetve támasz alkalmazása.

Általánosságban elmondható, hogy a középső pivot szintet szokás elsődleges támasz vagy ellenállási szintnek tekinteni és a többi pivottal együtt kiörési és/vagy sávkereskedési stratégiákat építeni rájuk.


Sávkereskedés

Nézzük először a trendellenes módszert. A mögöttes elgondolás lényege, hogy az árfolyamok egy központi szint körül mozognak, és ha attól el is távolodnak, újra és újra visszatérnek oda. A kitérések széleit támasz és ellenállásként azonosítva egyfajta csatorna alakítható ki, melyből az árfolyam csak nagyobb elmozdulás esetén fog kilépni - utóbbit kitörésnek nevezzük. Ha azt feltételezzük, hogy amikor az árfolyam a csatorna közepéhez képest szélsőséges értéket ér el előbb-utóbb vissza fog kanyarodni a középvonal felé, így ezekben az esetekben ellenirányú pozíciót érdemes felvennünk. A gyakorlatban - főleg devizák - esetén a pivot pontok által kijelölt szintek gyakran szolgálnak csatornák széleként illetve közepeként, főleg a középső pivot, az R1 és a S1 szintek. Ez már csak azért sem meglepő, mert sok kereskedő figyeli a pivotokat, így önbeteljesítővé válik az elmélet.

Az alábbi 10 perces EURUSD grafikonon jól látszik, hogy az árfolyam egész nap a középső pivot szintje és az első támasz között mozgott és többször is visszafordult ezekről a szintekről. Az csatornából való kiszúrások teljesen természetesek és a devizák - jelen esetben EURUSD - volatilitásából adódnak, így senki se lepődjön meg, ha azt tapasztalja, hogy egy adott szint elhelyezkedését tágabban kell értelmezni, mint mondjuk részvények esetében.

Klikk a képre!
Klikk a képre!



Tovább finomíthatjuk stratégiánkat amennyiben további fordulóra utaló megerősítő jelzésekhez kötjük a pozíció nyitását a sáv széle által adott jel mellett. A fordulók korai felismeréséhez sokszor más indikátorokat is segítségül hívunk, például az RSI vagy Stochastic, avagy a fordulós japán gyertyákat is figyelhetjük. A fenti grafikonon az RSI jelzési mindkét esetben megerősítették a pivot pontok jelzéseit. Csatornák kialakulása a különböző piacok (amerikai, európai, ázsiai) nyitási időpontjai és fontosabb makroadatok közzététele közötti időszakokban a leggyakoribb, tehát olyankor, amikor a piac újabb hírek, információk hiányában oldalazik. Természetesen nem fog mindig ilyen szabályosan mozogni az árfolyam, de a pivot szintek használatával kereskedési eszköztárunk egy újabb hasznos elemmel bővíthető.


Ez a cikk folytatódik:

1. Mik azok a Pivot Pontok?:
2. Trendkövető stratégiák:
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium