Egyrészt meglepődhetnénk a híren, hiszen a Telenor már hosszú ideje itt van Magyarországon, másrészt azonban évek óta beszélünk arról, hogy az európai távközlésben szükséges a konszolidáció, a szektor átalakulása, hiszen közel fél milliárd ügyfelet több mint 200 szolgáltató szolgál ki. Ha ki is vonul a Telenor, nem számítunk arra, hogy a hazai piacon a szereplők száma csökkenjen, hiszen a Telenor magyarországi operációját is működteti majd valaki.
Például a magyar állam, Lázár János ugyanis újra bedobta az állami mobilszolgáltató ötletét, és mivel egy új mobilcég létrehozása csúnya véget ért, sokan úgy gondolják, az állam már egy meglévő mobilszolgáltatót venne meg, például a Telenort.
Egyelőre nem tudunk biztosat a Telenor eladásával kapcsolatban, és nem akarok azzal kapcsolatban sem találgatásba bocsátkozni, hogy mik lehetnek az állam szándékai. Viszont azt gondolom, hogy bárki, aki megvesz egy céget, annak a várható bevételek, az elérhető eredmény alapján kell ajánlatot tennie, vagyis igenis van tétje annak, ha valaki megvásárol egy már működő vállalatot.
Bárki, aki belép a hazai piacra olyan környezetben kell versenyeznie, ahol a mobilhálózatok minősége világszínvonalú. Ahhoz, hogy a világszinten is kiemelkedő szolgáltatási minőséget fenntartsuk, további beruházásokra van szükség, ehhez pedig szükség van üzleti szemléletre. Mi úgy tapasztaltuk, hogy a magyar kormány az elmúlt években egyre inkább értékelte a magyarországi mobilhálózat jó minőségét, aminek a megtartására, további fejlesztésére van szükség, hiszen az 5G, az önvezető autók tesztpályája vagy az Ipar 4.0 mind igényli majd a további beruházásokat.
A minőséget lehet, hogy elismeri a kormány, a probléma mindig az árral van. Állami mobilcéget is azért szeretnének, hogy élesítsék a versenyt, letörjék a mobilpiaci árakat.
Továbbra is azt gondoljuk, hogy a magyar mobilpiacon az ár/érték arány kiemelkedő, hiszen a fogyasztók kiemelkedő távközlési hálózatokat használhatnak. Legutóbb például a P3 techtanácsadó cég globális mérése igazolta ezt, ahol a Magyar Telekom mobilhálózata az ötödik helyet szerezte meg 65 ország összesen 180 mobilhálózata közül.
Lázár János a kistelepülések hátrányos helyzetéről is beszélt, ahol rossz a távközlési szolgáltatás minősége.
A Magyar Telekomnál kiemelt prioritás, hogy minél több háztartásba eljuttassuk a szélessávú internetet, ezen a területen jelentős uniós források is rendelkezésre állnak. A fejlesztésekkel kifejezetten gyorsan haladunk: az elmúlt három évben közel 1,2 millió háztartást értünk el legalább másodpercenként 30 megabit sebességű hálózattal, a kiépített hálózat közel 40 százaléka gigabites sebesség elérésére is alkalmas. Különböző uniós és hazai források segítségével további kistérségeket is igyekszünk elérni a hálózatunkkal.
Nem csak a Telekom fejleszti vezetékes hálózatát, a Vodafone is ezen a területen terjeszkedne.
Ez azért nem annyira meglepő, hiszen világszerte piaci tendencia a konvergencia megvalósítása, ez a távközlési cégek stratégiájában is megjelenik. Ebből a szempontból mi jóval előrébb tartunk, a Magyar Telekom ugyanis teljes mértékben konvergens szolgáltató, a célunk az, hogy minden szolgáltatási irányba, vezetékes és mobil irányba is tovább fejlesszük a hálózatunkat és a szolgáltatásainkat, erre a versenyre is készen állunk.
Verseny nem csak ebben van a szolgáltatók között, hanem a jó minőségű munkaerőért is. Mennyire tapasztal a Magyar Telekom szakemberhiányt, ami más szektorokban már sokszor működési problémákat is okoz?
Különösen IT szakemberből van jóval kevesebb annál, mint amennyire nekünk, vagy a szektor vállalatainak szüksége lenne, ráadásul egyre több technológia is érett szakaszába került az elmúlt időszakban, legyen szó a mesterséges intelligencia alkalmazásáról vagy a big data felhasználásáról, virtuális vagy kiterjesztett valóságról, robotikáról. Az igazán nehéz feladat az, hogy olyan szakembereket találjunk, akik egyszerre több ilyen területen is képzettek, hiszen a mi sikerünk záloga is az, hogy egyszerre legyünk szakértői az új technológiáknak. Vagyis már a hagyományos IT-szakmában is hiányt tapasztalunk, a több területen is jártas szakemberekből pedig főleg nagy a hiány. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a szakemberek házon belüli képzését.
Mennyire jellemző, hogy külföldről hoz szakembereket a Magyar Telekom?
Budapest vonzó hely a külföldi szakemberek számára, a városban lévő lehetőségek miatt egyre több külföldi választhat magyar munkahelyet, köztük a Magyar Telekomot is. De a teljes képhez az is hozzá tartozik, hogy sok olyan szakember van a vállalatnál, aki a szakértelme alapján akár külföldön is dolgozhatna, de azért is marad, mert Budapesten jó élni. Még akkor is maradnak, ha a magyarországi fizetések alacsonyabbak, mint nyugat-európai fővárosok IT-cégeinél.
A szakemberhiányra a mesterséges intelligencia alkalmazása is megoldás lehet. Mennyire használja a gépi alkalmazásokat a Magyar Telekom?
Ezek az alkalmazások arra alkalmasak, hogy rutinfeladatok elvégzésére használjuk őket, hogy a kollégáink értékesebb munkát végezhessenek. Ilyen megoldásokat mi is alkalmazunk, például az ügyfélszolgálat területén. A jövőben nagy kérdés lesz, hogy ki tudjuk vagy ki akarjuk-e váltani az emberi munkaerőt hasonló alkalmazásokkal. Ez egyébként nemzetközi trend, a Deutsche Telekom Csoport amerikai mobilcégénél, a T-Mobile US-nél komoly szakértelem gyűlt össze ezen a területen.
Igen, sok területen létezik ilyen, és nem csak látványos, az ügyfelek számára is egyértelmű alkalmazási lehetőségekről beszélhetünk, hanem olyanokról is, amelyek a háttérben működnek. Az amerikai T-Mobile például egy mesterséges intelligenciára épülő megoldást alkalmaz, amely a gépi tanuláson keresztül minden ügyfélszolgálatos munkáját kielemzi, és végső soron egyszerűsíti a feladataikat, amiket a billentyűzet segítségével végeznek.
Ha már Egyesült Államok: az elmúlt hónapokban több hír is érkezett arról, hogy kínai mobilcégek, hálózatfejlesztők nem kívánatosak Amerikában, főként azért, mert a kínai cégekben biztonsági kockázatot látnak a távközlésben. Mi a helyzet nálunk, Magyarországon a kínai cégekkel?
A vállalat székhelyétől függetlenül vizsgáljuk az üzleti partnereinket, például akkor, amikor bármilyen hálózati elemet bevezetünk, ugyanis nekünk garantálnunk kell, hogy nincsen biztonsági kockázata ezeknek a hardvereknek vagy szoftvereknek, ebből a szempontból nem játszik szerepet, hogy az amerikai, svéd vagy éppen kínai.
Az egyik legforróbb téma most a blockchain technológia. Használja már a Magyar Telekom?
Nagyon sokrétű felhasználási területeket látunk, az ügyfél-kapcsolattartásban, hívásrekordok kezelésében, tranzakciók rögzítésében. Látunk benne fantáziát, egyelőre azonban még korai a blockchain technológia konkrét felhasználásáról beszélni.
Virtuális és kiterjesztett valóság. Sokáig igazi forradalomnak, mostanra inkább zsákutcának tűnnek. Mi történik ezen a területen?
Egyelőre még mindig az útkeresés történik, de érdemes a két területet megkülönböztetni. Korábban a virtuális valóságra épülő alkalmazásokban láttak nagyobb fantáziát az iparág szereplői, mostanra azonban már inkább úgy tűnik, hogy a kiterjesztett valóságra építve jöhetnek olyan alkalmazások, amelyeknek gyakorlati haszna lesz, nem csak a szórakoztatóiparban, de akár a gyártási folyamatokban is alkalmazhatók, és üzletet hoznak. Ezt látszódott a Las Vegas-i technológiai kiállításon, a CES-en is, lényegesen több kiterjesztett valóságra építő alkalmazást mutattak be, mint virtuális világhoz kapcsolódót.
A CES-en mik voltak a legfontosabb újdonságok?
A kiállítás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az érett fázisba került technológiák kombinációjából alakulnak ki a jövő szolgáltatásai. Ilyen például az a bőrönd, amely a reptéren automatikusan követi a gazdáját, arra gurul, amerre a bőrönd tulajdonosa sétál. Ahhoz, hogy ez a szolgáltatás működjön, szükség van robotikára, mobilhálózatra, mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra, amelyek együttesen adnak ki egy új szolgáltatást.
Az 5G hálózatokról már évek óta beszélgetünk. Hol tartanak most a fejlesztések?
Idén véglegesíthetik az 5G szabványt, ami azt jelenti, hogy 2019-ben megjelennek az ehhez a technológiához kapcsolódó eszközök. Az első hazai 5G teszthálózat kiépítésében nekünk is stratégiai szerepünk van, és úgy látom, hogy a Zalaegerszeg mellett épülő önvezetőautó-tesztpálya kiváló alapot jelent ahhoz, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon.
A Magyar Telekomnál mik lesznek a legfontosabb irányok 2018-ban?
Folytatjuk a mobil és a vezetékes hálózatfejlesztést, fokozottan koncentrálunk a mobil és a vezetékes szolgáltatások konvergenciájára, és kiemelt fejlesztési irány lesz a digitalizáció. Utóbbinál az a cél, hogy felhasználóbarát felületeken keresztül megmutassuk az ügyfeleinknek azt, hogy a Telekommal kapcsolatos tranzakcióikat, legyen az számlabefizetés vagy készülékvásárlás, online egyre inkább a mobilaplikációnkon keresztül is intézhetik. A mobil szélessávban elértük azt a kritikus tömeget, amelynél elmondhatjuk, hogy a társadalom egy szélesebb rétege számára elérhető a mobilinternet, van okostelefonja, és tudja is kezelni az appokat. A célunk az, hogy tovább fejlesszük a mobilapplikációnkat, hogy ne csak információt szerezni, hanem aktívan ügyeket intézni is lehessen azon keresztül. Ezen felül célunk az is, hogy idén bevezessünk chatbotokat és automatizált ügyfélszolgálatot is.
Az első felvetést nem tudom kommentálni, a másodikhoz annyit mondanék, hogy nem tervezzük Magyar Telekom coin kibocsátását. A Magyar Telekom az elmúlt két évben újra lendületet vett és stabil növekedési pályára állt. A célunk hogy ezt a növekedést fenntartsuk és erre építsünk a jövőben is.
