Tényleg a digitális kőkorszakban élnek a magyar cégvezetők?

2016. szeptember 19. 13:30    
nyomtatás
 
Kevés magyar kis- és középvállalat értékesíti termékét nemzetközi, vagy legalább országos szinten, aminek egyik fő oka lehet az informatikai fejlődés hiánya. Ennek ellenére az iparági szakértők pozitív trendeket látnak: már a legkisebb vállalkozások is széles körben használnak alapvető informatikai eszközöket. A termelékenységet és az ügyfélkör bővítését támogató eszközöktől és szoftverektől a legtöbben még mindig idegenkednek, de a cégvezetői generációváltástól előrelépést várnak ezen a téren.


Magyarországon a munkavállalók 62 százaléka a kkv-szektorban dolgozik, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 55 százalékát állítja elő a KSH adatai szerint. Ez az arány számos nyugat-európai országban kedvezőbben alakul: kevesebb munkaerőt köt le ez a szektor, mégis jóval több - akár 60-70 százalék - bruttó hozzáadott értéket állít elő. A hazai kisvállalatok lemaradása termelékenység és hatékonyság terén főképp az informatikai fejlesztések hiányának köszönhető, de tényleg a digitális kőkorszakban élnek a magyar cégvezetők?

Pedig van ok bizakodásra


A magyar kkv-k fele csak a helyi piacra dolgozik, negyedük pedig a regionális piacra, vagyis kevesen vannak azok, akik az országos vagy nemzetközi piacon is jelen vannak - derül ki a Magyar Telekom és a BellResearch közös, 2016-os kkv-kutatásából. Pedig egy kis paprikatermelő is árulhatja országosan a termékeit a helyi piac helyett vagy mellett, ha van egy honlapja, illetve egy webshopja, hiszen ezek olyan, ma már kiscégeknek is megfizethető és könnyen használható az eszközök, felületek, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a vevőkör bővítéséhez.

Árvai Gergely, a Magyar Telekom IT szolgáltatások marketingmenedzsment ágazatvezetője szerint van néhány tévhit az emberek fejében a magyar vállalkozásokról, ami a fentiek ellenére egyáltalán nem igaz, ilyen például, hogy a kisvállalatok, illetve azok vezetői még a digitális kőkorszakban élnek.

A professzionális online lét valóban nem jellemző: az alapvető technológiák használata pozitív trendeket mutat, míg a hatékonyságnövelő, ügyfélszerző, termelékenységnövelő szoftverek használata kevéssé elterjedt


- tette hozzá szakértő, aki szerint eközben széleskörűen alkalmazzák az alapszintű IT-szolgáltatásokat, mint az email-szolgáltatás vagy a mobilnet.

Mik a kkv-k?

Fontos kitétel, hogy a kis- és középvállalkozás meglehetősen tág kategória, hiszen az egyfős vállalkozásoktól, a néhány főt számláló családi vállalkozásokon át, a 250 főt foglalkoztató cégekig mindenki ide tartozik. Ezeket összeadva körülbelül 250 ezer kkv működik ma Magyarországon, amelyek technológiai fejlettsége valószínűleg jelentős eltéréseket mutat.


Ami már a kiscégeknél is alap


Egyre több olyan eszköz van, amelyek használata még nem tekinthető kifejezetten elterjedtnek, de olcsón elérhető és széles körben használt a kkv-k körében. Ezek közül a legfontosabbak:
  • Mobileszközök, mobilinternet: A legtöbb cégvezetőnél ez a magánéletben is napi szinten használt eszköz, ami a céges életbe is beférkőzik, például sokaknál már az is nagy szó, hogy emailezésre használják az okostelefont.
  • Felhőalapú szolgáltatások: Lassan már olyan fontos a cégek életében, mint az áramszolgáltatás, és szakértelemre sincs szükség a használatához. A 255 ezer kkv-nak körülbelül 15 százaléka használhat felhőt, és az erre fordított költés folyamatosan növekszik, tehát már nem csak az ingyenes szolgáltatások kipróbálásra van nyitottság.
  • Honlap és közösségi média: Az online jelenlét két legfontosabb felületéről van szó, amely a legkisebb cégek esetében is fontos, és a kkv-szegmensben is jelentős fejlődés zajlott az elmúlt években, de még így is van növekedési lehetőség: csak 30 százalék tartja csak fontosnak, hogy megjelenjen a közösségi médiában, és 41 százaléknak van honlapja, a maradék 59 százalék pedig a jövőben sem tervezi - derül ki az idei kkv-kutatásból.
  • Ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszerek (CRM): A CRM-szoftver célja, hogy egy cég saját partnerei, ügyfelei felé irányuló folyamatainak leírását támogassa, főleg marketing, értékesítési, ügyfélszolgálati és call center területeken. Elterjedésük a nagyvállalatoknál kezdődött, de a technológia fejlődése és a szoftverszállítók éles versenyéből adódó árcsökkenés miatt ma már a közép, sőt a kisvállalatok körében is egyre többen használják.

A generációváltás technológiai robbanást hozhat


A kkv-k maguk is fontosnak tartják a fejlesztést és a bővülést, a két legfontosabb akadályozó tényező, hogy a cégvezetők úgy gondolják, hatalmas beruházásokról lenne szó, illetve nincs meg cégen belül az ehhez szükséges szaktudás. Akik mégis használnak professzionális informatikai megoldásokat, azok "megoldják okosba": gyakran nem is pénzért igénybe vett szolgáltatásról, hanem szívességről van szó, például a legtöbb esetben egy rokon vagy barát készíti el a honlapot, és kezeli a szervert.

A magyar családi vállalkozások életében nemcsak a szakemberhiány és az ügyfelek megtalálása jelent mostanában súlyos problémát, hanem a kiöregedő cégvezetői nemzedék pótlása. A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét közel egy időben, a rendszerváltást követően alapították, így a vezetőket érintő generációváltás problémája most éri el őket.

A nyugdíjba vonuló vezetők helyét fiatalabb generációk veszik át, akik otthonosabban mozognak az online világban, ezért iparági szakértők szerint a váltás a kkv-k élén hozhat előrelépést a technológiai fejlődésben, hiszen az informatikai fejlesztés mindig felülről jövő változás.


Ki segít a kkv-knak?


Az edukálás lenne a kulcs abban, hogy minél több kkv-vezető lássa az informatikai fejlesztés fontosságát, és hogy nekik sem elérhetetlenek ezek a megoldások. Árvai Gergely szerint egyelőre a minél több ügyfelet elérő szolgáltatók és az állam vállalnak ebben szerepet, utóbbi például a Digitális Vállalkozások Program keretében. Az olyan nemzetközi cégek termékei, mint a Google és a Microsfot már inkább az informatikai háttérrel rendelkezőkhöz jutnak el, a kis és közepes hazai IT-cégek pedig egyelőre nem vállalnak szerepet a tudatosításban. Maguk a cégvezetők is kénytelenek lesznek idővel keresni a fejlődési lehetőségeket, mert aki nem képes megfelelően integrálni az új IT-módszereket, hatalmas lemaradásba kerül versenytársaihoz képest, és később költségesebb és lassabb folyamat lesz majd az integráció.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom, a kis- és közepes vállalkozások szakértő partnere támogatta.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium