AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, és az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe. Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult - mondta Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt. Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint - főként tenyészbika előállításához - a magyartarka bikák mellett, hegyitarka - magyar, osztrák, német és svájci - tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.
Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom - azaz az örökítő anyagok összességének - szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni. Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot, a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.
A szimentáli - hegyitarka - fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett.
2010-ben ugyanakkor veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, "A" törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.