Az orosz-ukrán háború alapjaiban érinti az EU és benne Magyarország energiapolitikai jövőjét, az orosz fosszilis energiaimport leépítése pedig nemcsak klíma-, hanem biztonságpolitikai okokból is szükségessé vált, miközben energiaválsággal kell megküzdenie Európának. Ebben a helyzetben kell az országoknak és benne a vállalatoknak is dönteni arról, hogy az energiabiztonság fenntartása mellett jobb-e a kivárás, hátha csökkennek az energiaárak, vagy drasztikus lépésekkel, komoly beruházásokkal egyszerre több problémát is megoldanak – mielőbb és minél nagyobb mértékben csökkenteni az orosz fosszilis energiaimportot és közben a karbonsemlegesség szempontjából is kívánatos megújuló energiára, zöld forrásokra áttérni. A tét óriási, a rendszer pedig sokkal sérülékenyebb, mint gondoltuk….
Szabályozás a nagy energiaátmenetben – hogyan történik a gyakorlatban és mire kell figyelnünk az átállásnál, hogy az ellátásbiztonság ne sérüljön? A megújuló energiák terjedése a kiegyenlítés megoldásai iránti keresletet is növeli, ami még inkább felértékeli a villamosenergia rendszer stabilitási követelményét. Az orosz fosszilis energiahordozókról leválás a hazai kitermelés fokozásának igényét is felélesztette, a paksi üzemidő-hosszabbítás mellett. Közben az orosz háború elhúzódása az orosz gázellátás folyamatosságával kapcsolatos kérdőjeleket is növeli. Mindezeket a szempontokat egyszerre kell szem előtt tartania a hazai szabályozói, termelői, fogyasztói és kereskedői oldalnak is.
Hazai piaci szereplők és vezető szakértők az elszálló energiaárak globális és hazai gazdasági hatásairól, válságkezelésről, extraprofitról, rezsicsökkentésről és klímacélokról
Tökéletes vihar zajlott le 2021-ben az uniós energiapiacokon és messze nincs még vége. A tavalyi trendszerű növekedés után a háború kirobbanásával a gázárak még tovább ugrottak, így éves szinten hat-hétszeres növekedést láthattunk, amellyel párhuzamosan a villamos energia ára ötszörösére, a karbonkvóta ára pedig négyszeresére ugrott. Ez fenntarthatatlanul nagy költségnyomást jelent az országoknak és vállalatoknak, amely minden szereplőt a kiútkeresésre kényszerít. De melyek a reális lehetőségek az energiafüggőség csökkentésére és a tiszta energiák felhasználásának fokozására? Megújuló energiaforrások, energiatárolás és energiahatékonyság, dekarbonizáció (ellensúlyozási piac), hidrogéngazdaság – melyik irány miben és mennyit tud segíteni?
Az elszálló energiaárak és új ellátásbiztonsági szempontok alapjaiban forgatták fel a vállalati energiabeszerzést. Mindenki keresi a megoldást a kitettség csökkentésére, legyen szó a szerződése újratárgyalásáról, az egyre bonyolultabb kereskedelmi konstrukciók kezeléséről, vagy akár új energiahatékonysági technológiák bevezetéséről. Ki mi alapján dönt, és hogyan működik együtt az energia fogyasztói, termelői és kereskedői oldala?
Legyenek vendégeink egy pohár champagne-ra a szakmai programot követően, ne hagyják ki a kapcsolatépítési lehetőséget a konferencia résztvevőivel és előadóival!
