Minden évben egy új krízishelyzetet hoz az élet, 2023-ban már a nehezített gazdasági kilátásokkal is meg kell küzdenie a vállalati szektornak. A likviditás és a stabilitás megtartása mellett a beruházási kényszer, az új innovációk, technológiák átvétele és a zöld átállás olyan kihívásokat gördít a szereplők elé, amit csak a tudatosan hosszú távra készülők fognak tudni megugrani. Stratégiai kérdéssé vált a fenntarthatóság, de vajon hogyan fordítható le az új stratégiai irány a jelen feladataira, hogyan lehet pénzügyileg is értelmezni, és mi lesz a nettó jelenértéke egy zöld projektnek vagy vállalatnak? Mire kell készülni egyáltalán az üzleti szférának, milyen EU-s és kormányzati beavatkozással járhat a zöld gazdaság megvalósítása? Érkezhet uniós támogatás a zöldítésekre vagy jobb, ha más finanszírozási formán kezd el mindenki gondolkozni? Mit lépnek most a legnagyobb vállalatok, a legmeghatározóbb iparági képviselők?
Elképesztő összegekre van szükség a zöld átállás megvalósítására, amit a gazdaság csak áldozatok árán, átcsoportosítással fog tudni megteremteni. Most még ugyan a költségoldalt terhelik a zöld projektek, a zöld vállalati működés, de később még ennél is komolyabb ára lesz annak, ha egy vállalat nem tud a fenntarthatóságnak megfelelően működni. Milyen átalakulást hoz a klímaváltozás a pénzügyi piacokon? Milyen új kockázatokat kell beárazni? Milyen banki hitelkihelyezési stratégiákra készülhetünk? Mit nyernek a bankok, és mit a vállalatok, ha minden elérhető forrást a zöldítésre fordítanak?
Az ESG elméletét már nem kell magyarázni, a gyakorlati megvalósítás viszont minél mélyebbre ásunk, annál trükkösebb problémákat gördít elénk. A legnagyobb vállalatok a szabályozás, a befektetői nyomás, a finanszírozási megfelelések tükrében kell, hogy helyt álljanak, miközben a kkv szektor már azzal szembesül, hogy nem lesz kinek beszállítania, vagy szolgáltatnia, ha nem veszi komolyan az ESG gyakorlatokat. Hogy állnak a hazai nagy- és kisebb vállalatok az olyan mozaikszavaknak való megfelelésben, mint az ESG, a CSRD, az NFRD vagy az EU Taxonómia? Hogyan segít az adatvezérelt világunk a Scope 3-as kibocsátások mérésében? Megvalósíthatók lesznek a net zéró vállalások az adatok, számok szépítése nélkül?
Az elmúlt két évben megtapasztaltuk, hogy az energiaszektor zavara legalább akkora károkat okozhat, mint a pénzügyi piacok sérülése. A megfelelő energiapolitika a prioritási lista legelejére került, nemcsak országok, nagyvállalatok, hanem a legkisebb cégek, és a lakosság szintjén is. Energiahatékonyság és megújuló energia nélkül elképzelhetetlen a rövid távú jövő is, de vajon hogyan tud az ellátásbiztonság, az energiafüggetlenség, a klímavédelem és a megfizethető árú energia négyese egyszerre megvalósulni? Mit jelen a jövőre nézve a nemzeti energia- és klímaterv? Mi lesz az energiapiacon az új trend? Mivel kell a leginkább foglalkoznunk a megújuló energia hódítását segítve? Meddig tarthat a napenergia-boom Magyarországon, és hol lehet az újabb buktató? Milyen meglepetéseket tartogathat a hazai és az uniós szabályozás?
Az ingatlanpiac, a városfejlesztés és a közlekedés egymást behálózó rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés nem illeszkedik, de egy ingatlanfejlesztés sem lesz soha fenntartható, ha azt nem támogatja a városi szabályozás vagy az ott élők környezettudatos életvitele. Egy minden mindennel összefüggő rendszerben kell zöld épületeket teremteni, egészséges környezetet biztosítani és a mindennapokban élhető, de kisebb kibocsátással járó közlekedést teremteni. Új vs. régi? Mi a legjobb irány az ingatlanfejlesztésben? Van olyan, hogy fenntartható város? Zöld irányba halad a közlekedési szektor? Mit lép az autóipar, a teherszállítás és a mikromobilitási szektor?
A legeslegfenntarthatóbb vállalatoknak és a legzöldebb termékeknek és szolgáltatásoknak is kell, hogy megmutassák magukat a nagyközönségnek. A transzparencia szerves része a fenntarthatóságnak, ráadásul a társadalmi szempontoknak megfelelően a fogyasztók tudatosságának növelésében, a szemléletformálásában is hatalmas erővel rendelkezik. Hogy teremts piacot egy igazán jó zöld terméknek úgy, hogy abból ne legyen greenwashing? Mi az alapja a bullshit-mentes zöld marketingnek? Hogyan támogatja a marketingstratégia a vállalat nettó zéró céljait, hogyan lehet a marketingtevékenységeket is zöldíteni? Hogyan lehet megnyerni a belső kommunikációval a munkavállalókat, a fiatalokat, azokat, akik az ESG kormányzási vagy társadalmi szempontjainak is eleget tevő márkához, vállalathoz szeretnének tartozni?
Eddig versenyelőny volt, mostanra viszont már alapvetéssé formálódik a fenntarthatóság minden gazdasági szereplőnél. A tét nem kisebb, minthogy a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formáljunk. Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat a fenntarthatósági lépések megvalósításába? Miért hasznosak a mérések és a digitalizáció? Mit jelent a nagyvállalati elvárás a beszállítókra nézve? Mi lesz az ellátási láncokkal a zöld cunami közepette? Mit hoz a zöld jövő, és egyáltalán milyen a zöld jövő?
Klímakérdésben, a kibocsátáscsökkentési célokban az egyik legösszetettebb és talán legérdekesebb iparág az agrárium. Komoly szén-dioxid-lábnyommal rendelkezik, de az elsők között is szenvedi el a klímaváltozással megszaporodó természeti károkat, és ezzel egyidőben nyújtja az egyetlen olyan természetes megoldást, ami negatív kibocsátást, illetve a nettó zéró célokat segít elérni. Mi az a Carbon Farming? Milyen lehetőségeket, és milyen buktatókat tartogat a jövő agráriuma számára? Hogyan lehet pénzzé tenni a kibocsátások csökkentését? Hogyan segítik a legújabb technológiák, vagy a precíziós gazdálkodás az iparág kibocsátását visszafogni? A megelőzés mellett hogyan tudnak a gazdák felkészülni a rosszabb szcenáriókra? Mit jelent az alkalmazkodás a gyakorlatban?
Miután megvitattuk a legégetőbb fenntarthatósági trendeket és kihívásokat, jöhet a jól megérdemelt pihenés és szórakozás:
Állófogadással, pezsgős koccintással és változatos italkínálattal várjuk Önöket, a Millenáris Táncszínház teraszán, ahol hagyományosnak számító GinTonic bárunkat a "Portfolio Gen Z Green Fest 2023" hozza el. Itt oldott hangulatban tovább gyűrűzhetnek a szakmai kérdések és felvetések, és új partneri-üzleti kapcsolatok köttethetnek a konferencia szakmai programja után. Ne hagyja ki ezt az egyedülálló networking lehetőséget!

