A szakmai progam alatt étel, ital és különleges kávé kínálatunkat megtalálják a kiállító térben!
Fokozatosan újabb és újabb generációk válnak a pénzügyi szektor ügyfeleivé, és ezzel jövedelemtermelő forrásává is. Ahogy a társadalom, úgy a pénzügyek intézésével kapcsolatos attitűdök is gyors változáson mennek keresztül a következő évtizedekben. Mi a mai fiatalok elvárása a pénzügyi szolgáltatók felé? Milyenek a világ legígéretesebb és legújabb pénzügyi innovációi? Hogy alkalmazkodnak és alakulnak át ezekre reagálva a pénzügyi intézmények? Mit látunk már most a közép- és hosszú távú jövőből a bankoknál, biztosítóknál és alapkezelőknél?
Felálltak a fenntarthatósággal foglalkozó szervezeti egységek a bankoknál, megkezdődött a karbonlábnyom és a környezeti terhelés átfogó csökkentése, elkészültek az első jelentések a zöld törekvésekről és azok megvalósításáról. De hogy alakítja át magát a banki finanszírozást az ESG? Mennyire változnak meg a hitelezési folyamatok és sztenderdek? Lehet-e kontraproduktív bizonyos projektek kizárása? Hogy lehet a finanszírozáson keresztül kizöldíteni a gazdaságot? Hogy állnak ebben a magyar nagybankok, és hol tartanak majd 5, 10, 20 év múlva? További témája lesz a szekciónak: mi írja felül a kockázatokat a tőkefinanszírozásban?
Rövid távon a megemelkedett energiaárak, az infláció, a növekvő hozamkörnyezet és a gazdasági lassulás kényszeríti alkalmazkodásra a megtakarítások és befektetések piacának kereslet- és kínálatoldali szereplőit egyaránt. De mi lesz a következő egy-két évtized nagy sztorija? Mibe fognak tudni fektetni a jövő generációi? Hogy változnak meg a hozam vs. kockázati attitűdök? Átalakulnak-e a vagyonkezelési piac szereplőinek érdekeltségi viszonyai? Jönnek-e egészen új befektetési formák, és elterjednek-e új típusú értékesítési csatornák?
Az előadást magyarul tolmácsoljuk a helyszínen.
Konferenciánknak az a szekciója, amely a rövid távú jövőre talán a legélesebben fókuszál: mi vár a bankokra a következő egy évben? Lesz-e válság, ha igen, mekkora, és ez mit fog jelenteni a hitelintézetek számára? Mekkora bedőlési hullám és költségemelkedés rázza meg a pénzügyeiket? Lesznek-e veszteségek negyedéveik és éveik? Mit mondanak a bankok pénzügyi vezetői az előttük álló kihívásokról? És mit mondanak a szabályozók: mit kellene másképp csinálniuk ebben a környezetben a hitelintézeteknek, továbbá milyen előrelépést tudnak ígérni nekik szabályozási téren?
A szekció programja csak a helyszíni közönség részére érthető el.
Hosszabb idősávban, már déltől egészen kettő óráig várjuk kedves résztvevőinket ebédre a kiállító térben!
Egyszerű, gyors, felhasználóbarát, gördülékeny, digitális, platformfüggetlen, áttetsző: olyan jelzők, amelyek a hazai lakossági hitelfelvétel legtöbb folyamatára jelenleg a legkevésbé sem illenek, és nem éppen a hitelfelvételre asszociálunk róluk. Mire van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon? Szükség van-e például közjegyzőre, földhivatalra, értékbecslőre? A meglévő hiteltípusok újragondolása vagy teljesen új hitelezési formák megjelenése fogja meghozni a forradalmi áttörést? A BNPL jelenti a jövőt? Milyen forrásokból fogunk új otthonba költözni, új autót venni, fogyasztani és beruházni néhány év vagy évtized múlva? El kell-e vetni az annuitás fogalmát, és valami újra átállni? Mi kell ahhoz, hogy – kis túlzással - ne csak a felső középosztály kiváltsága legyen a hitelfelvétel? Hogy fest a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek jövője?
E, S, G: három betű, amely néhány év leforgása alatt látványos változásokat hozott a vagyonkezelés területén Magyarországon és a nemzetközi piacokon egyaránt. Hová fogja elvezetni az ESG a vagyonkezelési piacot a következő években, évtizedekben? Lépést tudnak-e tartani a befektetők és a szolgáltatók a szabályozói elvárásokkal, és vajon kellően fel tudnak-e lépni a hatóságok az egyre nagyobb méreteket öltő greenwashinggal szemben? Milyen keresleti, technológiai, jogi, tőkepiaci és ingatlanpiaci feltételek teljesülése kell ahhoz, hogy a vagyonkezelési piac egésze az ESG szellemében működjön? Kell-e ez az egész egyáltalán nekünk?
Folyószámla, állampapír, készpénz – az elmúlt évtized legnépszerűbb megtakarítási formái a magyar lakosság körében. De tényleg ez kell nekünk? Hosszú távon is ezekre hagyatkozzunk, vagy tőzsdézzen inkább mindenki? Szükség van-e unit-linked életbiztosításokra? Az állami adójóváírás jelenti-e az öngondoskodás garanciáját? Mi legyen a foglalkoztatók szerepe a nyugdíjcélú öngondoskodásban? Milyen nyugdíjrendszerben gondolkodjunk? Kellenek-e közvetítők, vagy jogi és technológiai garanciákkal bármit el lehessen-e adni online? Álmodjuk meg együtt a következő 5, 10, 20 öngondoskodási piacát!
Már egy évtizede vagyunk ismerősei bizonyos fogalmaknak, de még nem igazán használjuk őket a mindennapi pénzügyeinkben. Az azonnali fizetés már a hétköznapjaink része, de a kriptodevizákat vagy a digitális jegybankpénzt még nem használja fizetésre az átlagember. Jórészt még a jövő zenéje a blokklánc elterjedése is a pénzügyekben. A hype korszakán túllépve mekkora fantázia lesz ezekben? Mi az, ami Magyarországon 20 év múlva alapjaiban fogja meghatározni azt, ahogy a pénzünkkel bánunk? Egyáltalán, miként fog megváltozni a pénz fogalma és használata?
Az alapanyagárak és energiaköltségek drasztikus emelkedése, a fogyasztás visszaesése és a mindezekből adódó európai recesszió várhatóan jelentősen megemeli a vállalati fizetésképtelenségek számát. Miközben a nyitva szállítás kockázata érdemben növekszik, a vevők a megnövekedett finanszírozási igényüket megpróbálják átterhelni a szállítókra, hiszen a banki források költsége egyre magasabb. Ezen két ellentétes folyamat komoly kihívás elé állítja a credit management szakmát. Mennyire felkészültek a szakemberek? Milyen külső kockázatkezelési eszközök állnak rendelkezésre? Mi lehet a nyerő stratégia a ránk váró időszakban?
A vállalatok pénzügyi-gazdasági vezetőin múlik, miként hajózik át a magyar gazdaság az előttünk álló válság tengerének egyik partjáról a másikra. Óriási a vállukon a felelősség, hogy a megemelkedett energiaárak, az infláció, a növekvő hozamkörnyezet és a gazdasági lassulás közepette a pénzügyileg is legmegfelelőbb stratégiát kövesse cégük. Milyen finanszírozási, beruházási, akvizíciós döntéseket hoznak manapság? Hogy képzelik el saját szektoruk, piaci szegmensük és cégük jövőjét? CFO-k beszélnek konferenciánk utolsó szekciójában, a rendezvény zárásaként pedig a CFO of the year 2022 díjat is átadjuk a zsűri által legérdemesebbnek ítélt pályázónak. A pályázat részletei itt érhetők el.