Az idei a második olyan év, amely átmeneti időszaknak számít az uniós agrárszabályozásban. Bár az igazán nagy változások 2023-tól lépnek hatályba, az idén is életbevágóan fontos, hogy a gazdálkodók biztonságosan igénybe vehessék a támogatásokat és kihasználják a pályázatos forráshoz jutási lehetőségeket. A szekció azt mutatja be, hogy a tavaszi kérelembeadásoknál milyen konkrét feltételeket kell teljesíteni a 2022-es uniós és a nemzeti támogatások felhasználásához, illetve milyen meglévő és várható vidékfejlesztési pályázatos lehetőségekre érdemes figyelni. Emellett szó lesz arról, milyen lényeges agrártámogatási szabályozási változások következnek 2023-tól, és azokra az idei évben milyen módon kell felkészülniük a gazdálkodóknak.
Elképesztő mértékben nőnek, illetve ingadoznak a piaci árak és a költségek a szántóföldi növénytermelésben, és ez nem csak a jövedelmezőséget határozza meg, hanem kockázatossá is teszi a gazdálkodói döntéseket. Az orosz-ukrán háború az agrárpiacokon is rendkívüli helyzetet teremett, amely elsősorban a növénytermelési ágazatokra gyakorol közvetlen hatást. A szekció azzal foglalkozik, hogyan hat a háborús konfliktus a növénytermelési szektorra, milyen költség- és árviszonyokra számíthatnak a termelők, mekkora profittal kalkulálhatnak az idei betakarítás után, illetve milyen értékesítési stratégiákat érdemes követniük. A szekció emellett kitér arra is, hogy az agrárszektor finanszírozási lehetőségei és feltételei hogyan változnak a drasztikusan változó makrogazdasági környezetben, miként módosul az ágazat banki megítélése és a pénzintézetek hogyan alakítják az idén hitelezési követelményrendszerüket.
Nagy kihívást jelent a takarmánygyártásban és az állattenyésztésben egyaránt, hogy 2022-től uniós szinten szigorodik az antibiotikum-felhasználás a haszonállattartásban. Ezért új megoldásokat és technológiákat kell találni ahhoz, hogy a gazdálkodás hatékonyságát javítani lehessen. Az állattartók számára további hatalmas változást hoz(ott) a drasztikus takarmánydrágulás is, amelynek kigazdálkodásához megfelelő felvásárlási árakra lenne szükség. A szekció áttekinti az ágazatot érintő legfontosabb szabályozási kérdéseket és az idei évre várható piaci – költségekre és értékesítési árakra vonatkozó - folyamatokat.
Az időjárási szélsőségek, a fenntarthatósági törekvések és az uniós szabályozási előírások évről-évre egyre nagyobb követelmények elé állítják a gyárókat és a forgalmazókat a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacon egyaránt. A szekció azt járja körbe, milyen termék- és technológiai innovációkkal találkozhatnak 2022-ben a gazdálkodók, illetve hogyan változnak az inputanyagokkal szembeni termelői igények és uniós elvárások. Szó lesz arról is, hogy az általános világpiaci drágulási hullám az idén hogyan érinti az inputanyagokat, és a felhasználáskor milyen költségekkel kell kalkulálniuk a gazdálkodóknak.
Általános költségnövekedéssel kell szembenézniük az idén az élelmiszeripari vállalatoknak, hiszen munkabérre, energiára, fuvarozásra, alapanyagokra és csomagolóanyagokra egyaránt többet kell költeniük, az orosz-ukrán háború miatt pedig egyes költségtényezőknél durva áremelkedésekkel kell szembesülniük. A szekció fő témáját az adja, milyen finanszírozási, támogatási, pályázati és piaci lehetőségeket használhatnak fel a vállalatok ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez és megfelelő stratégiákat alakíthassanak ki. A szekció kitér arra is, milyen hatással lehet a legnagyobb agrárgazdasági termékpályákra, hogy a kormány maximálta több alapvető élelmiszer kiskereskedelmi fogyasztói árat, és ez az intézkedés meddig lehet érvényben.