Portfolio AgroFuture 2025

Hatalmas lehetőségek rejlenek Magyarországon is az ökogazdálkodásban, amely meghatározó szerepet tölthet be abban, hogy a mezőgazdasági vállalkozások fenntarthatóbb módon termeljenek. Az ökológiai gazdálkodás jelentőségét növeli, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is alapvető cél az ily módon hasznosított mezőgazdasági terület bővítése. A szekció részletesen bemutatja az ökológiai gazdálkodás feltételrendszerét, az igénybe vehető pályázati-támogatási lehetőségeket, illetve azt, hogy a gazdálkodók milyen módon térhetnek át legzökkenőmentesebben az ökogazdálkodásra. Emellett a szakértők áttekintik azokat a piaci és keresleti viszonyokat és tendenciákat is, amelyek döntően meghatározhatják az ökológiai gazdálkodásból származó termékek értékesítési lehetőségeit.

Milyen szerepet tölthet be az ökológiai gazdálkodás a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelésben?

Melyek az ökogazdálkodásban igénybe vehető támogatások és pályázati lehetőségek?

Milyen technológiákat és inputanyagokat használhatnak a termelők az ökológiai gazdálkodásban?

Hogyan térhetnek át az ökológiai gazdálkodásra azok a mezőgazdasági vállalkozások, akik fenntarthatóbb módon szeretnének termelni?

Milyen piaci lehetőségek kínálkoznak az ökogazdálkodásból származó termékek értékesítésére?

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben egyre fontosabb szemponttá válik, miként tudjuk megőrizni termőtalajainkat, illetve hogyan lehet javítani a mezőgazdasági területek minőségét. Mindezt úgy, hogy a gazdálkodásban meghatározó szemponttá váljanak a fenntarthatósági és a környezetvédelmi követelmények és célkitűzések, A szekció bemutatja, melyek a talajkímélő, regeneratív gazdálkodás legfontosabb jellemzői, illetve melyek azok a talajművelési technológiák, amelyeket a fenntarthatósági kritériumok előtérbe helyezésével érdemes alkalmazniuk a gazdálkodóknak. A kerekasztal-beszélgetésben szó lesz arról is, hogy a prémiumbúzák milyen szerepet tölthetnek be a fenntarthatósági célok megvalósításában, és a mai piaci viszonyok között milyen értékesítési és jövedelmezőségi lehetőségeket kínálnak a termelőknek. A szekció másik főtémaként azt járja körbe, milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia az agrárgazdaságban, és mit kell tenniük a termelőknek annak érdekében, hogy megismerjék és felhasználják a mesterséges intelligenciát saját gazdálkodásukban. A szekció kerekasztal-beszélgetésében a szakértők kitérnek arra is, milyen előnyöket jelenthet az agrárdigitalizációs és a dróntechnológiai megoldások felhasználása az agráriumban, ehhez milyen támogatásokat lehet igénybe venni, illetve milyen költségekkel és jövedelmezőség-javulással számolhatnak az agrárgazdasági vállalkozások.

Milyen szerepet játszhat a fenntartható talajgazdálkodás a klímaváltozás elleni küzdelemben?

Melyek a talajkímélő, regeneratív gazdálkodás legjobb technológiai megoldásai?

Melyek a szántás nélküli talajművelés előnyei és magyarországi lehetőségei/tapasztalatai?

Hogyan járulhat hozzá a prémiumbúzák termelése a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez?

A prémiumbúzák termelés és értékesítése milyen többletjövedelmet nyújthat a gazdálkodóknak?

Mit értünk mesterséges intelligencia alatt, és mely területeken/ágazatokban alkalmazható leginkább az agráriumban?

Hogyan ismerhetik meg a termelők a mesterséges intelligencia előnyeit, és mit kell tenniük annak érdekében, hogy alkalmazhassák gazdálkodásukban?

Milyen agrárdigitalizációs megoldásokat használhatnak fel az agrárgazdasági vállalkozások?
 
Milyen hatékonyságjavulást hozhat a dróntechnológia a mezőgazdaságban, melyek a további fejlődési és szabályozási irányok?

Milyen támogatásokat lehet igénybe venni a precíziós és az agrárdigitalizációs fejlesztésekhez?

Ma már a modern gazdálkodási gyakorlatok alapkövetelménye, hogy a mezőgazdasági termelők inputanyag-gazdálkodásukban is érvényesítsék a fenntarthatósági szempontokat. A szekció átfogó módon vázolja fel, hogy a klímaváltozás ellen küzdelem miként alakítja át az inputanyagokkal – a növényvédő szerekkel, a vetőmagokkal és a műtrágyákkal – szembeni követelményeket, hogyan változnak a termelői igények, illetve mire irányulnak a gyártók innovációs törekvései és termékfejlesztési stratégiái. A szakértők kitérnek arra is, hogy a gazdálkodók az inputanyag-gazdálkodásban milyen alternatív termékeket és technológiákat használhatnak fel a hatékonyság csökkenése nélkül, illetve a termelési eredmények növelése mellett.

Hogyan érvényesíthetik a fenntarthatósági szempontokat inputanyag-felhasználásukban a mezőgazdasági termelők?

A fenntarthatósággal összefüggésben miként változnak a vetőmagokkal, a növényvédő szerekkel és a műtrágyákkal szembeni követelmények?

Melyek a inputanyaggyártók környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat szolgáló főbb termékfejlesztési irányai?

A hagyományos megoldások helyett milyen alternatív termékeket és technológiákat használhatnak fel a gazdálkodók az inputanyag-gazdálkodásban?
 
Milyen költségekkel és terméseredményekkel kalkulálhatnak a termelők, ha a hagyományos inputanyagokat innovatív és fenntarthatóságot előtérbe helyező termékekre cserélik le?

Az állatjóléti szabályozás újabb jelentős átalakítására készül az Európai Unió, és az előkészületi munkálatok már meg is kezdődtek. Rendkívül fontos, hogy olyan változtatások következzenek be, amelyek teljesíthetők a hazai állattenyésztő vállalkozások számára, és az is létkérdés, hogy megmaradjanak, illetve növekedjenek az állattartó gazdaságoknak járó állatjóléti támogatások. A szekció az állatjóléti kérdések mellett kitér arra is, hogy fenntarthatósági szempontból milyen állategészségügyi és tartástechnológiai megoldásokat használhatnak fel az állattenyésztő gazdaságok, illetve hogyan tehetik hatékonyabbá takarmányozásukat alternatív módszerekkel, komponensekkel és innovatív termékekkel.

Az újabb reformtervek során milyen irányban változhat az Európai Unió állatjóléti szabályozása?

Milyen állatjóléti támogatásokra számíthatnak a következő időszakban a hazai állattartó gazdaságok?

Melyek a fenntarthatóságot szolgáló legmodernebb tartástechnológiai és állategészségügyi megoldások?

Melyek a fenntartható takarmányozás legfontosabb jellemzői és megvalósítási rendszerei/lehetőségei?

Milyen alternatív és innovatív takarmányozási termékeket és technológiákat alkalmazhatnak az állattenyésztők annak érdekében, hogy termelési eredményeik javuljanak?

Hogyan csökkenthetik, illetve optimalizálhatják energiafelhasználásukat az agrárgazdasági vállalkozások? – ezekre a kérdések ad választ a szekció neves ágazati szakemberek segítségével. Ma már egyre kardinálisabb kérdéssé vált, miként lehet kiváltani a hagyományos energiaforrásokat alternatív és megújuló zöldenergiával. A szekció példákkal illusztrálja a gyakorlatban is sikeres megoldásokat, illetve a szóba jöhető leggazdaságosabb technológiákat. Szó lesz arról, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása milyen költségekkel járó beruházásokat igényel, illetve a gazdálkodók a fejlesztésektől energiafogyasztásukban milyen hatékonyságjavulást és megtakarításokat várhatnak.

 
Hogyan válthatók ki a hagyományos energiaforrások a mezőgazdaságban?

Milyen beruházásokat igényel a fenntartható energiaforrások felhasználása az agráriumban?
 
Melyek a legjobb gyakorlati példák a fenntartható energia agrárgazdasági alkalmazására?

Mekkora megtakarítások várhatók a zöldenergia alkalmazásától a mezőgazdasági vállalkozásoknál?

Milyen támogatásokat vehetnek igénybe azok a gazdálkodók, akik zöldenergiát akarnak felhasználni?

Ilyen volt az AgroFuture 2024 konferencia: