Energy Investment Forum 2023 - A MEKH szakmai támogatásával

Kell-e még ellátásbiztonsági kockázatoktól tartanunk főként a gázpiacon, vagy a háború elhúzódása mellett is újra előtérbe kerülhet az energetikai trilemmában a megfizethetőség és a fenntarthatóság? Egyáltalán milyen gáz- és áramárakra van kilátás a tavaly nyár óta bekövetkezett masszív áresés után? Az energiaválság tapasztalatai alapján milyen stratégiai lépések szükségesek uniós, illetve magyarországi szinten, például a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia és Klímaterv, illetve a kibővített Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv kapcsán? Hogyan lehet elérni a gáz arányának csökkentését a magyar energiamixben, és az elektrifikáció, illetve a naperőművi boom milyen hálózatfejlesztési, és energiatárolási feladatokat ró a rendszer szereplőire? A saját adottságok kihasználása, így a gázkitermelés és a geotermia fokozott használata hogyan segíti az energiaszuverenitás növelését, és ehhez milyen szabályozói és gyakorlati lépésekre van szükség? Megannyi rendkívül fontos, stratégiai kérdés, és ezekre keresik a válaszokat az első szekció rangos előadói.

Az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb – hallhattuk oly sokszor az elmúlt évtizedekben is, de a 2022-es elképesztő energiaárak mellett ez különösen igazzá vált. Ez sokaknál az első helyre emelte az energiahatékonysági beruházások kérdését, és vele párhuzamosan a megfelelő energiabeszerzési konstrukciók kérdését, és ezeket a témákat járja körbe több szempontból is a II/A szekció. Szó lesz a vállalatok energiahatékonysági beruházásainak jellemző irányairól, az energiakereskedelmi lehetőségekről, az elektrifikációs trendekről, a dekarbonizációs kihívásokról és persze a továbbra is fókuszban maradó ellátásbiztonságról is. 

Óriási bővülés zajlik a naperőművek piacán Magyarországon, amely szerteágazó ellátási, hálózatfejlesztési, tárolási és kereskedelmi kihívásokat, kérdéseket vet fel, és éppen ezeket járja körbe több megközelítésből a II/B szekció. Szó lesz például az engedélyezés előtt és a megvalósítás alatt álló ipari és lakossági naperőművi projektek kilátásairól, az átviteli- és elosztóhálózat fejlesztésének feladatairól, az időjárásfüggő áramtermelés komoly kilengéseinek export-import következményeiről, a keresletszabályozás lehetőségeiről, az energiatárolásról és az aggregátorok szerepéről, illetve a zöld hidrogéntermelésről, összességében a rendszer sok eleme rugalmasságának a fokozási lehetőségeiről, és a korlátokról.

Óriási áresés következett be tavaly nyártól a gáz- és áramtőzsdéken, de meddig tarthat ez még és milyen árfolyampályára van kilátás? Ez rengeteg vállalkozásnak alapvető fontosságú, a termelési költségekre, így a versenyképességre alapvető befolyással bíró kérdéssé vált, így az új gázév kezdetén és az új áramév kezdetéhez közeledve több szereplő szemszögéből is körbejárja a III/A szekció az árak alakulásának kilátásait, és a szerződéses konstrukciók irányait, a bennük rejlő lehetőségeket és potenciális nehézségeket.

A karbonsemlegességi célkitűzések által előidézett energiatranszformáció indirekten a villamosenergia infrastruktúra dinamikus fejlesztését követelik meg mind helyi, mind országos hálózat szintjén. Az új digitális technológiák alkalmazásával lehetőség nyílik a kívánt átállás időtávjának csökkentésére, a meglévő infrastruktúra kapacitásának jobb kihasználására. Segítségükkel új paci szerepek, szabályozások kialakulásához is közelebb kerülünk és nem utolsó sorban lehetőséget adnak egy középtávú fejlesztési vízió megalkotásához is.

Az energia fegyverként való használata, az ukrajnai energiahálózat célzott rakétázása, és az Északi Áramlat felrobbantásának időszakában egészen új megvilágításba kerültek azok a korábban elkülönülten használt szavak, mint geopolitika, biztonságpolitika, energetikai infrastruktúravédelem, kiberbiztonság, de manapság ezeket gyakran „egy lapon” emlegetjük a nagy téma, az orosz fosszilis energiahordozókról leválás kapcsán. De mégis milyen tovagyűrűző következményekkel jár ez az uniós állam- és kormányfői szinten is kimondott stratégiai cél, és mit okoz mindez a közben szintén fontos klímavédelmi és dekarbonizációs célok teljesíthetőségére nézve? Lehet-e még visszaút az EU-orosz energetikai kapcsolatokban a szankciós adok-kapok után, a klímacélok felpörgetett teljesítése mit okozhat az uniós energiaárak terén, illetve az Egyesült Államokhoz és a Távol-Kelethez képest magasabb európai energiaárak milyen gazdasági, versenyképességi, és vállalati telephely választási következményekhez vezethetnek? Ezeket az átfogó kérdéseket járja körbe a konferencia záró szekciója számos rangos meghívott szakértő segítségével.

Legyenek vendégeink egy pohár pezsgőre a szakmai programot követően, ne hagyják ki a kapcsolatépítési lehetőséget a konferencia résztvevőivel és előadóival!