Portfolio Energy Investment Forum 2025
Program
Az energetikai szektor jelentős átalakuláson megy keresztül. Az árampiacon napközben egyre gyakoribbak a negatív áramárak, míg az esti csúcsidőszakban akár több száz euróra is felszökhetnek, ami újfajta kihívások elé állítja mind a termelőket, mind a fogyasztókat. A gázpiacon viszont nem a kereslet-kínálati dinamikák okoznak feszültséget, hanem az a létfontosságú kérdés, fennmaradhat-e – és ha igen milyen formában - a gázszektor a zöld átállás követelményei között. A hagyományos piaci modellek és szabályozási keretek egyre nehezebben tudnak lépést tartani a változásokkal. Ezért a szekció célja, hogy feltárja a jelenség mögött húzódó legfontosabb mozgatórugókat.
A megújulóenergia-termelők gyors ütemű elterjedése gyökeresen megváltoztatta az árampiacok működését. A szekció arra keresi a választ, hogy miként tehető ellenállóbbá az energiarendszer: legyen szó a hálózat fejlesztéséről, piaci megoldásokról vagy a szabályozási környezet finomhangolásáról. Emellett szó lesz az aktív fogyasztók egyre fontosabb szerepéről, a rugalmassági szolgáltatások kiszélesedéséről és a decentralizált alapú termelés kihívásairól.
- Hogyan hat a napi áringadozás a beruházások ütemezésére és pénzügyi modellezésére?
- A keresletoldali válasz szerepe: valóban elérhető potenciál vagy illúzió?
- Rugalmas termelés – mit jelent ez ma egy közép-európai piacon?
- Új piaci szereplők és a tradicionális modellek konfliktusa
- A szabályozói környezet lassúsága vs. a technológiai gyorsulás
2025 júniusában jelentős változásokon esett át az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amely a vállalatok számára egyszerre jelent kihívást és új lehetőségeket. Az átalakított szabályozás közvetlenül befolyásolja a beruházásokat, a vállalati stratégiákat és a HEM-alapú elszámolási rendszert. Az EKR azonban nem önmagában áll: a változó környezetben egyre nagyobb súllyal jelennek meg a kapcsolódó energiapiaci és infrastrukturális tényezők, amelyek összefüggést mutatnak az energiahatékonysági célokkal és az ösztönző mechanizmusok működésével.
- Az új benchmarkok logikája – mennyire reálisak és ösztönzők?
- Audit és monitoring: kontroll vagy adminisztratív túlterhelés?
- Energiakereskedők szerepe a vállalati EKR stratégiában
- Hogyan lehet üzletet építeni a kötelezettségből? (ESCO, aggregátorok)
- Energiahatékonyság, mint szolgáltatás (ESCO) – finanszírozási modellek KKV-knak
- Az EKR összehangolása más EU-s és nemzeti támogatási programokkal
A megújuló energiaforrások térnyerése jelentős termelési- és árvolatilitást eredményezett, ami számos új típusú kockázatot idéz elő. Részletesen bemutatjuk a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (PPA és cPPA) kínálta lehetőségeket, amelyek kiszámítható bevételt nyújtanak a termelőknek, míg a vállalatok számára árstabilitást biztosítanak. Emellett szó lesz arról is, hogy miként válhatnak az energiatárolási megoldások a vállalkozások versenyelőnyévé az új piaci környezetben.
- Hosszú távú szerződés beszerzési stratégiaként – hogyan illeszkedik a hagyományos portfólióba?
- Energia tőzsde nélkül: mennyire lehet leválni a napi áringadozásról egy jól strukturált konstrukcióval?
- PPA, cPPA mint bankolható szerződés: új finanszírozási forma a tőkepiacon
- Szerződéses egyensúly: ki mit vállal és milyen feltételekkel?
- Földrajzi és hálózati korlátok: van jövője a határokon átnyúló zöldenergia-kereskedelemnek?
- Piaci alapú megtérülés vagy támogatási függés – mi várható a METÁROLÓ-tól?
- Melyik lesz a befutó: saját használat, hálózatra termelés, tárolói szolgáltatás-értékesítés – vagy teljesen más?
- A villamosenergia-tárolók identitásválsága: termelő vagy fogyasztó?
- Nem csak a vas számít, a szoftver legalább olyan fontos
- Napelem 2.0? Kannibalizálhatja saját magát a tárolói piac?
Bár a zöld átállás jegyében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tiszta energiaforrások, a földgáz továbbra is meghatározó szerepet tölt be a villamosenergia-rendszer stabil működésében. Ugyanakkor a kibocsátáscsökkentési célok egyre inkább előtérbe helyezik az olyan klímabarát megoldásokat, mint a biogáz, a zöld hidrogén vagy a szén-dioxid-megkötéses technológiák. A szekció középpontjában annak vizsgálata áll, hogyan alakulhat a földgáz hagyományos felhasználása, és miként illeszthetők be ezek az új irányok a meglévő energiarendszerbe.
- Földgáz, mint rugalmassági eszköz: meddig fenntartható?
- A gázinfrastruktúra jövője: milyen fejlesztések szükségesek a hibrid energiarendszerekhez?
- A gáz és az EU klímapolitikai céljainak összeegyeztethetősége
- LNG, tárolás, tranzitútvonalak – geopolitikai hatások
- Gázkereskedelmi szerződések hosszú távon: árazás, kockázatok, alternatívák
- Biogáztermelés és -injektálás akadályai: engedélyezés, hálózati kapcsolódás, finanszírozás
- Hidrogénstratégia – mikor válik valóban piacképessé?
- Power-to-gas és a villamosenergia-piac kapcsolódásai
- A számkivetett karbon – a klímavédelem ellenségéből új lehetőség?
- A gázhálózat mint „zöld molekula-szállító” – technológiai korlátok és lehetőségek
- Vállalati példák: ki, hogyan és miért indult el biogáz/hidrogén irányba?
A 21. század nemcsak a zöld átállásról, hanem annak biztonsági dimenzióiról is szól. A kritikus nyersanyagokért folytatott globális verseny és a növekvő technológiai függés (pl. Kínától), valamint az energiaszektor fokozódó digitalizációja új típusú kockázatokat teremt. Az ellátásbiztonság már nem csupán az infrastruktúráról szól, hanem adatvédelemről, IT-biztonságról és algoritmusokról is. Ezért áttekintjük, hogy milyen technológiai és geopolitikai trendek alakítják az energiarendszereket és hogyan lehet digitális megoldásokkal kezelni ezeket a kihívásokat.
- Mesterséges intelligencia, algoritmus a rendszerirányításban – kié a felelősség, ha rosszul dönt?
- Smart grid, távvezérlés, IoT: miközben nő a hatékonyság, nő a támadási felület is
- Európai zöld átállás külső nyersanyagforrásokra alapozva – fenntartható stratégia?
- Töltőtől a tűzfalig: fenntartható városi közlekedés, valamint az elektromobilitás digitális és biztonsági kihívásai
Záró szekciónkban a Jedlik Ányos Energetikai Program kerül fókuszba – egy olyan átfogó állami támogatási kezdeményezés, amely új lendületet adhat a vállalati fejlesztéseknek. A program többek között támogatja a vállalatok energiahatékonysági és geotermikus beruházásait, az energiatárolási megoldások alkalmazását, valamint a villamosenergia-hálózat korszerűsítését. Célja a zöld gazdaságra való áttérés felgyorsítása, miközben elősegíti azoknak a technológiáknak a fejlesztését és elterjedését, amelyek hosszú távon erősítik Magyarország nemzetközi versenyképességét.
- Állami támogatás, mint befektetés-gyorsító: milyen szektorok profitálnak leginkább?
- Pályázati kihívások: adminisztráció, előfinanszírozás, visszamérés
- Mitől lesz egy támogatott projekt hosszú távon is fenntartható?
- Korai tapasztalatok: mi működik, mi nem?
- Zöld energiainfrastruktúra = versenyelőny? – példák, tanulságok, dilemmák
Miután megvitattuk a legégetőbb szakmai témákat és kihívásokat, jöhet a jól megérdemelt pihenés és szórakozás: Állófogadással várjuk Önöket, ahol oldott hangulatban tovább gyűrűzhetnek a szakmai kérdések, felvetések, és új üzleti-partneri kapcsolatok köttethetnek.
Kapcsolat
