A magyar gazdaságban az utóbbi években jelentős egyensúlyi problémák keletkeztek. A hosszú ideje kívánatos államháztartási reform nem indult meg, a gazdaság külső forrásbevonása egyre jelentősebb.
A magyar gazdaságban az utóbbi években jelentős egyensúlyi problémák keletkeztek. A hosszú ideje kívánatos államháztartási reform nem indult meg, a gazdaság külső forrásbevonása egyre jelentősebb. A forint árfolyama a fundamentális problémák ellenére igen erős volt az elmúlt hónapokban, ugyanakkor úgy tűnik, hogy stabil alapok nélkül egy igen bizonytalan helyzet alakult ki. A piac többsége jelentős árfolyamgyengüléstől tart, az idei év elején már érezhető volt a korrekciók első hulláma. A forintpiac relatív mérete miatt is igen sérülékeny, a globális pénzügyi folyamatok, hangulatváltozások érdemben hatnak az árfolyamra. A nemzetközi devizapiacok megnövekedett volatilitása, a globálisan emelkedő kamatszint a fejlődő piaci devizák pozícióját is alapjaiban érintheti.
A magyar lakosság és vállalati szféra egyre inkább devizában eladósodott. A forint erősödése ily módon nem csak az exportbevételek forintban számított értékét csökkentheti, de a finanszírozást is olcsóbbá teheti. Ennek a folyamatnak ugyanakkor a másik oldalát is látni kell, a forintgyengülés miatt a devizaadósság terhek jelentősen emelkedhetnek. A vállatok pénzügyi terveik készítésénél, a háztartások lakáshitel választásánál stb. érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel, de a kockázatokkal is. A magyar intézményi és magánbefektetők részéről a regionális befektetések a hazai piac korlátozott mérete miatt egyre jelentősebbek, a forint- illetve devizakockázat számukra is egyre fontosabb a körülmények értékelésekor.
Konferenciánk ehhez kíván segítséget nyújtani a pénzügyi és reál szféra számára egyaránt.
