Hitelezés 2023

Hogy áll a magyar bankszektor az infláció, a magas kamatok, az energiaválság és a nemzetközi pénzügyi turbulenciák viharában? Lehetőséget vagy fenyegetést jelent számára a mostani makrogazdasági és piaci környezet? Mi vár a hitelpiacra a következő egy-két évben?

A 20% körüli piaci kamatok mellett rendkívüli módon felértékelődtek az EXIM és a KAVOSZ hitelprogramjai, és előtérbe kerültek a devizahitelek is. Mennyire képesek ezek tompítani a hitelezés visszaesését, hogyan szólíthatók meg ilyenkor a kkv-k, és mit várnak a cégek a bankoktól?

Harmadára esett a lakáshitelek új kihelyezése az év első hónapjaiban az egy évvel korábbihoz képest. Le kell-e építeniük a bankoknak és a hitelközvetítőknek a „hitelgyárat”? Tetőztek-e már a lakáshitelkamatok? Mi vár a lakáspiacra és a jelzáloghitelezésre?

A lakáshitelezéstől eltérően tűrhetően teljesít a fedezetlen fogyasztási hitelek piaca, az új személyi kölcsön szerződések darabszáma még növekszik is. Milyen piaci jelenségek, banki megoldások fűtik és fékezik ezt a piacot? A szekció második felében a nem teljesítő hitelekkel foglalkozunk: sikerült-e elkerülni a kataklizmát, vagy még előttünk áll a neheze, amire piaci lehetőségként tekinthetnek a követelésvásárlók?

Turbulenciák idején szerte a világon a kereskedelmi ingatlanok és a lakásfejlesztések finanszírozása reagál a legérzékenyebben a piaci környezet megváltozására. Mi vár az irodapiacra, a kereskedelmi ingatlanok és a lakásfejlesztések finanszírozására?

Hogy áll Magyarország a növekedési és hitelpiaci kilátásokkal? Mikor sikerül végre megfékezni az inflációt? Mi lesz az EU-pénzekkel? Mit fog tenni, és mit tehetne a fiskális és a monetáris politika Magyarországon? Mely nemzetközi események lesznek ránk a lenagyobb hatással? Merre mehet a forint árfolyama?

Csalások, kibertámadások kezelése, kommunikációja, a nyereséges banki működés és a hitelpiaci visszaesés kommunikációja, a külföldi bankválság, a bankrendszer stabilitásával kapcsolatos kérdések kommunikációja, az álhírek és téves pletykák kezelése, digitális csatornák, különösen a közösségi média kezelése szervezeti és termék szinten. A hiteltermékek megfelelő kommunikációja (impulzus helyett igényalapúság?), a márka pozicionálása vs. edukáció vs. a konkrét termék marketingje, digitális marketing lehetőségei és korlátai az átalakuló tartalomfogyasztási környezetben.

Legyenek vendégeink egy pohár pezsgőre a szakmai programot követően, ne hagyják ki a kapcsolatépítési lehetőséget a konferencia résztvevőivel és előadóival!