Így tarolná le a piacot a magyar Kickstarter: bejöhet a digitális nomádok húzása?

Portfolio
A napokban indult el a Kickstarter és az Indegogo babérjaira törő magyar közösségi finanszírozási platform, a Brancs. A Brancs működési modellje viszont csak részben hasonló a nemzetközi piac nagy szereplőiéhez. Az ötletgazdák arra számítanak, hogy idehaza a jutalomalapú finanszírozási forma lehet a befutó.

Noha a Kickstarternek és az Indiegogonak köszönhetően a közösségi finanszírozás évek óta jól működik világszerte, idehaza eddig nem sikerült megvetnie a lábát az ilyen finanszírozási szolgáltatást nyújtó platformoknak. Az Indiegogo és a Kickstarter ugyan néhány évig jelen volt, de ma már nem elérhető Magyarországon vállalkozók számára.

“Amiben leginkább különbözünk a Kickstartertől és az Indiegogótól, az az, hogy mi Magyarországon vagyunk, a magyar szürkeállományra és a magyar gondolkodásra próbáljuk az egészet felépíteni. Itt a vállalkozók és a potenciális vásárlók is másképp működnek, mint nyugaton, ahol a megkérdezettek 60-70 százaléka ismeri a közösségi finanszírozási modellt, Magyarországon ez csak 10-15%. Itthon a vállalkozók is teljesen mások. Mások az igényeik, más segítséget várnak el, és másképp kell őket támogatni. Mi sokkal több emberi energiát és funkcionális fejlesztést szánunk arra, hogy segítsük ezeket az embereket. Bízom benne, hogy az itthon is dinamikusan növekvő tudatos vásárlói körnek köszönhetően sok kitartó magyar vállalkozó tudja megvalósítani velük az álmait” - mondta nemrég a Pénzcentrumnak adott interjújában a Brancs ötletgazdája, Kövesdi Gábor.

A közösségi piactér egy online platform, ahol az ötletek a közösség segítségével és támogatásával valósulnak meg.

A szponzorok a támogatásért cserébe az ötletgazda által felajánlott termékeket vagy szolgáltatásokat kapják, jóval korábban, mint ahogy a termék elérhetővé válna a nagyközönség számára a piacon - ők lesznek az első vásárlók. Az ilyen piacterek mérséklik a vállalkozók piacralépési kockázatait és emellett lehetővé teszik a vásárlóknak, hogy az elsők között juthassanak hozzá hazai, innovatív, hiánypótló vagy különleges termékekhez. 

Kiknek szól?

Az alkotók a Brancsot azoknak a tudatos magyaroknak tervezték, akik hisznek a közösség erejében, szívesen támogatnak hazai vállalkozásokat és előnyként tekintenek az átláthatóságra, a vállalkozói és a támogatói oldalon állva is. Emellett örömmel vállalnak aktív társadalmi szerepet és hisznek abban, hogy vásárlásaikkal, pénzköltési és befektetési szokásaikkal olyan egyéni döntéseket hoznak, amelyek alapjaiban képesek megváltoztatni és jobbá tenni a világot. A platform jelenlegi és jövőbeli ügyfelei egy-egy termékben vagy szolgálatásban nem csak a funkcionális hasznot látják, hanem a mögötte lévő embert, csapatot, az ő történetüket és belső motivációjukat is.

A Brancs indulásához 1000 jelentkező közül került ki az a közel 30 alaposan ellenőrzött projekt, amikbe a következő hetekben be lehet szállni és további több száz ötlet vár arra, hogy a platformon bemutatkozhasson. A kampányindításhoz nem szükséges prototípus, de minél előrehaladottabb, átgondoltabb és kézzelfoghatóbb egy terv, annál nagyobb valószínűséggel látnak benne fantáziát a leendő vásárlók is.

Hogyan működik?

A Brancs közösséghez bárki csatlakozhat kétféle módon: ötletgazdaként vagy vásárlóként. A platform a profitra épülő projektek mellett jótékony célokat is támogat, így van lehetőség arra is, hogy fontos társadalmi ügyek kapjanak nagyobb visszhangot. Kampányindítás és támogatás alkalmával is 8 különféle kampány kategória közül választhatnak az érdeklődők. A témák sokszínűsége is mutatja a Brancs csapat nyitottságát, hisznek benne, hogy itt minden ötlet megtalálhatja a maga számára releváns közösséget.

A projektek támogatói is biztonságban érezhetik magukat, hiszen a külföldi minta szerint alkalmazott “mindent vagy semmit” elv alapján egy kampány csak abban az esetben tekinthető sikeresnek, ha az adott kampány időszakon belül elérte a kitűzött célösszeget. Ha ez nem teljesül, a Brancs megtéríti a befizetett összeget a vásárló számára, de dönthet akár úgy is, hogy ezzel egy kampányt támogat.

Jutalom alapú közösségi finanszírozás

A jutalom alapú közösségi finanszírozáskor a projektgazdák általában kis pénzösszegeket gyűjtenek össze magánszemélyek nagy csoportjától. A vállalkozások sok esetben ekkor még nem rendelkeznek végleges termékkel vagy szolgáltatással és a továbblépéshez veszik igénybe ezt a modern tőkebevonási formát. A Kickstarter példája is bizonyítja, hogy a jutalom alapú közösségi finanszírozás módszerével is jelentős összeghez lehet jutni, miközben az ötletgazda tesztelheti vállalkozása piacképességét is.

A közösségi finanszírozás olyan alternatív finanszírozási forma, melyben a vállalkozók/ötletgazdák az ötletük megvalósításához szükséges tőkéjüket az internet adta lehetőségeket kihasználva valamilyen online platformon keresztül gyűjtik össze, jellemzően magánemberektől. A közösségi finanszírozással viszonylag kevesen találkoztak még, főleg Magyarországon. Amerikában már nagyon jól működik ez a modell, de ott is csak az emberek 36 százaléka ismeri teljeskörűen, hogy ez mit jelent. Európában is mára már száznál is több ilyen platform van, ez bizonyítja, hogy idővel egyre ismertebbé válik ez a fajta finanszírozási mód.

A közösségi finanszírozásnak négy típusát szoktuk megkülönböztetni, attól függően, hogy a támogató, mit vár a pénzéért cserébe.

Van a befektetési alapú, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen projektbe, tulajdonrészt vásárolnak, és a nap végén hozamelvárásuk van. Megkülönböztetjük a kölcsönalapú modellt, ami kicsit olyan, mint egy banki kölcsön: kölcsönadom a pénzemet, és ezért cserébe a futamidő lejártával kamatostul szeretném azt viszont látni.

„A Brancs nem ezt a két modellt követi, hanem a jutalomalapú és a támogatásalapú konstrukciót. A jutalomalapú modell, amikor azok, akik beszállnak egy ilyen kampányba, a nap végén terméket vagy szolgáltatást kapnak” - fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Toplenszki Réka, a Brancs társalapítója.

A tulajdonosok szerint az előzőkét két modellhez képest ez jóval kisebb kockázatot jelent a támogatóknak, mivel egyrészt kisebb arányban szállnak be, hasonlóan, mint egy online vásárlás esetében, akár 5-10 ezer forintért is vásárolhatnak. Az egyetlen különbség, hogy ezeknek a termékeknek a nagy része még legyártásra, megvalósításra vár, mely a sikeres tőkegyűjtést követően történik meg.

Toplenszki szerint ennél a modellnél projektoldalon is mérsékeltebb a kockázat, hiszen a kampánygazdáknak nem kell a saját tulajdonrészükből feláldozniuk és szétaprózniuk azt a befektetők számára. Mint mondja, ők maradhatnak teljes egészében az ötletük tulajdonosai, és ezzel a formával tesztelhetik a piacot, azt, hogy az ő ötletükre van-e fogadókészség. „Ha igen, akkor „csak” az a feladatuk, hogy legyártsák a terméket vagy kialakítsák a szolgáltatásukat, és utána teljesítsenek a vevők felé” – fogalmazott a Brancs társalapítója.

A negyedik forma pedig a támogatásalapú modell, ami az emberek támogatási hajlandóságára épít. Ezekben bizonyos jó ügyeket lehet támogatni, társadalmilag hasznosnak gondolt projektekbe lehet beszállni,  jótékonykodni lehet. Ilyenkor  az adományért cserébe nem jár termék vagy szolgáltatás, de a jó érzés az garantált.

A cikk megjelenését a Brancs támogatta.

Címlapkép: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF