2023 októberében született meg a nagy terv Washingtonban, hogy kiegészítő előirányzásokat kérnek a 2024-es pénzügyi évre, amelyben az Egyesült Államok több partnere jelentős katonai támogatásban részesült volna. Az ügy azonban belpolitikai feszültséget keltett a nyugati nagyhatalomban, mivel a republikánusok nem támogatták csomagot, különösen Ukrajna kérdésében voltak nézeteltérések. A vita több mint fél éven keresztül húzódott, ezzel viszont nemcsak a kelet-európai ország maradt híján a Fehér Ház finanszírozásának, hanem Izrael és az indo-csendes-óceáni térség is.
A nemzetközi sajtó figyelme elsősorban Ukrajnára és Izraelre koncentrált, mivel ebben a két országban háború dúlt, miközben az állandó feszült helyzetben lévő tajvani kérdés kisebb rivaldafényt kapott.
A döntéshozók nemrégiben meghozott döntése értelmében a távol-keleti régió összesen 8,1 milliárd dolláros összegben fog részesülni idén, amelynek a jelentősége jóval túlmutathat Tajvanon. Az amerikai Foreign Policy Research Institute (FPRI) gyűjtése szerint a hatalmas pénz várhatóan a következő lépéseket és beruházásokat tartalmazza majd:
- Ipari tengeralattjáró-bázis. Az Egyesült Államok haditengerészeti gyártókapacitásai évek óta stagnálnak, emiatt a hajóépítési projektek akár többéves csúszással is kénytelenek szembenézni. A problémák összetettek a szakképzett munkaerő hiányaitól kezdve az ellátási lánc problémáiig. A hiányosságok addig vezettek, hogy a gyártani kívánt évi két Virginia-osztályú nukleáris tengeralattjáró helyett már évente átlagosan alig több mint egyet tudnak átadni. Az aggodalmak azután növekedtek meg különösen, miután az amerikai védelmi minisztérium megállapodott Ausztráliával az AUKUS keretein belül, hogy több tengeralattjárót juttatnak el a partnerüknek.
A súlyos kitettség csökkentésére ezért elkülönítettek 3,3 milliárd dollárt, amely egy ipari tengeralattjáró-bázis létrehozására szolgál.
Ennek pontos helyszíne még nem ismert, de az már világos, hogy az amerikai hadiipar kisegítésére és fellendítésére irányul a törekvés. A központ ezen felül elrettentésül is szolgálhat a feszült térségben.
Rep. Joe Courtney led a panel in pushing back against Navy plans to cut a Virginia-class submarine from its fiscal 2025 spending plans. https://t.co/jUslWpKXkN
— Defense (News) April 18, 2024
- 2 milliárd dolláros tételt képez az külföldi katonai finanszírozás (Foreign Military Financing – FMF), amely „az indo-csendes-óceáni térségnek nyújtott segítségre és a kapcsolódó kiadásokra” megy el. Ez az eszköz jelenti azt, hogy közvetlenül juthatnak el az amerikai fegyverek egy kijelölt partnerhez. Először 2023-ban döntöttek Tajvannal támogatásáról hasonló módon, ennek lényeges elme, hogy közvetlen kölcsönök és hitelgaranciák ellenében kaphatnak amerikai fegyvereket a partnerek. Most ismét ennyi pénz áll rendelkezésre a szigetnek, valamint Amerika szomszédos partnerei számára, kérdés, hogy ebből ténylegesen mennyit fognak lehívni.
- 1,9 milliárd dolláros keret jut az indo-csendes-óceáni térségben Washington szövetségesei számára, a védelmi eszközök és szolgáltatások pótlására.
A pontos lista így néz ki:
- Üzemeltetés és karbantartás: 557,758 millió dollár a tengeralattjáró ipari bázis fejlesztéseinek támogatására és a kapcsolódó kiadásokra.
- Védelemre kiterjedő üzemeltetés és karbantartás: 1,9 milliárd dollár, amely a tajvani helyzetre kíván reagálni.
- Haditengerészeti hajóépítés és átalakítás: 2,155 milliárd dollárnyi összeg, amelyből 1,955 milliárd dollár jut a Columbia-osztályú tengeralattjárókra, míg a fennmaradó pénz a Virginia-osztályú tengeralattjárókat érinti.
- Egyéb beszerzésekre 293,57 millió dollár, értve ezalatt a tengeralattjáró ipari bázis kiépítéséhez szükséges további eszközöket.
- A védelmi termelési törvényben meghatározott vásárlásokra 132,6 millió dollár.
- A haditengerészet kutatásaira, fejlesztéseire, tesztjeire és értékelésére 7 millió dollár, amely szintén a támaszpontot érinti.
- A védelmi részleg általános rendelkezéseire 542,2 millió dollár, amely az amerikai Indo-csendes óceáni Parancsnokság korábban nem finanszírozott prioritásaira lett elkülönítve 2024-re.
- Szintén a bázis kiépítésével kapcsolatosan 281,914 millió dollár, amely a haditengerészet és a tengerészgyalogság katonai építkezésére szolgál.
- A már említett FMF program: 2 milliárd dollár.
- Hozzájárulás a Nemzetközi Fejlesztési Szövetséghez 250 millió dollár értékben.
Az összérték valamivel több mint 8,12 milliárd dollárt (majdnem 3000 milliárd forint) tesz ki, amely eltörpül az ukrajnai összeg mellett, ám fontos lépést jelent Fehér Ház távol-keleti politikáját illetően.
Tajvan az elmúlt években több szempontból is a figyelem középpontjába került. A sziget a modern technológiai eszközökhöz nélkülözhetetlen félvezetők és chipek gyártása terén kimagasló szerepet tölt be a világgazdaságban, amely egy hosszú és tudatos stratégia eredménye. A sziget viszont más miatt is a globális geopolitikai érdeklődés középpontjában van: sokak szerint itt dőlhet el a Kína és az Egyesült Államok között zajló globális versenyfutás. Peking ugyanis a saját területének tekinti a dél-kínai-tengeri szigetet, az Amerika-barát tajpeji kormányt pedig szeparatistának. Tajvan állandó hadgyakorlatokkal készül:
「雷霆2000多管火箭」強大火力射擊震撼登場！ #陸軍
— 軍聞社 (Military) April 18, 2024
Hszi Csin-ping elnöksége alatt Kína elkezdett egyre keményebb üzeneteket megfogalmazni Tajvannal kapcsolatban, Peking egyértelműen kijelentette, hogy szeretné, ha a sziget visszatérne Kínához.
Ezt a sziget lakói nem támogatják, valamint az amerikai geopolitikai törekvések ellen is szólnak. A kérdés 2022 augusztusában vett súlyosabb fordulatot, amikor az amerikai képviselőház akkori elnöke, Nancy Pelosi a vitatott hovatartozású szigetre látogatott, ezt pedig Peking nyílt beavatkozásként értelmezte a saját belügyeibe, a korábban is hideg viszony tovább hűlt.
Az Egyesült Államok mostani döntése azt jelzi, hogy a közeljövőben nincs is esély a két nagyhatalom újbóli közeledésére, sőt inkább mindkét globális hegemón szerepre törő ország egy pusztító térségi háborúra készül. Ezt a feltételezést erősíti meg az a tény is, hogy már maga Hszi Csin-ping is arról beszél, hogy országa hadseregének 2027-re készen kell állnia Tajvan elfoglalására. Az ilyen kijelentéseket szorosan követik a Fehér Házban is, és nem akarják felkészületlenül várni az esetlegesen meginduló inváziót. Ezért várhatóan Washington a jövőben is növeli majd a távol-keleti jelenlétét, bár ebbe még a közel-keleti és az ukrajnai front állása még beleszólhat.
Címlapkép forrása: Annabelle Chih/Getty Images
