Több mint egy tucat orosz repülőgépet fogtak el a magyar Gripenek, most hazatérnek

Huszák Dániel
Átadták ma a Magyar Honvédség légierejének pilótái a balti légtérvédelmi misszió feladatát egy lengyel vezetésű, lengyel-francia gépekkel és pilótákkal üzemelő misszió tagjainak a litvániai Siaulai Repülőbázis területén. A Magyar Honvédség 4 JAS-39C Gripen vadászgéppel, 4 hónapon keresztül védte a balti államok légterét, közben 19 éles riasztáson vettek részt – a magyar pilóták számos orosz katonai repülőgépet elfogtak.

Ma lezárult a Magyar Honvédség részvétele a Baltic Air Policing misszióban, melynek elsődleges feladata a balti államok - Lettország, Litvánia és Észtország - légterének védelme volt.

A honvédség 77 fős személyi állománnyal és 4 Gripen vadászgéppel vett részt a misszióban, a küldetés négy hónapon át tartott.

A pilóták elsődleges feladata az volt, hogy riasztás esetén 15 percen belül a levegőbe emelkedjenek vadászgépeikkel, harckész állapotban és azonosíták, szükség esetén elfogják a potenciális veszélyt jelentő repülő objektumokat.

A magyar Gripenek összesen 19 éles és 62 gyakorló riasztást hajtottak végre, 246 alkalommal szálltak fel és összesen 304 órát repültek.

Ványik Attila alezredes, a magyar kontingens parancsnoka a Siaulai Repülőbázison tartott átadási eseményen ismertette: minden esetben orosz repülőgépek miatt kellett felszállniuk: a honvédség Gripenjei többek közt orosz Szu-35Sz és Szu-27P vadászbombázókat, Szu-24M vadászbombázókat, illetve szállítórepülőgépeket és felderítő-repülőgépeket fogtak el. Volt, hogy olyan formációk ellen is intézkedniük kellett, amikor fegyveres repülőgépek kísértek szállítógépeket.

Ványik Attila alezredes (B), a lengyel és a francia kontingens parancsnokával. Fotó: Portfolio

Ványik Attila arról is beszélt, hogy az ilyen incidensek nemzetközi vizek felett történtek, az oroszok viszont IFF-azonosítók nélkül repültek és nem voltak hajlandók felvenni a rádiókapcsolatot sem a NATO-gépekkel.

Amikor az ember közelít egy felfegyverzett orosz géphez, az adrenalin feljebb tud emelkedni”

– fogalmazott az alezredes, aki szerint bár az orosz-ukrán háború miatt nagyobb volt a feszültség az emberekben, összességében kevesebb légtérvédelmi incidens történt, mint a korábbi missziók során.

Gion Gábor, honvédelmi államtitkár arra is kitért, hogy várhatóan a Magyar Honvédség 2024-ben negyedik alkalommal is visszatér, hogy a balti országok légtérvédelmi feladataiban segédkezzen.

A NATO tagjai vagyunk. A NATO értékes tagjai akarunk lenni; ahol tudunk, ott részt veszünk a NATO közös fellépésében”

– fogalmazott az államtitkár.

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára. Fotó: Portfolio

Arra is kitért, hogy a magyar kormány várhatóan fel fogja gyorsítani a magyar haderő fejlesztését, amely már bőven a háború előtt elkezdődött.

A Baltic Air Policing vezetését most a lengyel légierő veszi át, akik a franciákkal közösen fogják a balti légteret védeni. A Magyar Honvédség eleinte a csehekkel, majd a lengyelekkel látta el mostani négy hónapos küldetését. A magyar kontingens tagjai kitüntetéseket is átvehettek munkájukért.

Címlapfotó: MTI/Ujvári Sándor

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF