Mint korábban beszámoltunk róla, a budapesti Duna City komplex ingatlanfejlesztés bekerült a cannes-i MIPIM keretén belül megrendezésre kerülő Speed Matching első tíz projektjébe. A legjobb tíz projekt a Speed Matching részeként szűk befektetői kör előtt tarthatott egyenként 7 perces prezentációt. A prezentáció után beszélgettünk Cannes-ban Gulyás Kovács Gergellyel, a Duna City ügyvezető igazgatójával. Interjú.
Portfolio.hu: Mik a Speed Matching prezentáció tanulságai? Elégedettek az eredménnyel?
Gulyás Kovács Gergely: A MIPIM-et idén 19. alkalommal rendezik meg, s ezalatt az idő alatt olyan nagyra nőtt a kiállítás, hogy egyre inkább specialiázlni kell a szervezőknek, hogy átlátható és hatékony legyen a rendzvény a befektetők számára. Ennek eredménye a Speed Matching fórum is, ahol előre válogatott befektetői körnek mutatkozhat be az a 10 projekt, melyet a MIPIM szakmai zsűrije a leghjobbnak talál. Idén mintegy 2,800 kiállított projekt közül került be a Duna City is a legjobb 10 közé. Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílt egy 100-150 fős exklúzív befektetői körnek előadást tartani. Bátran kijelenthetem, hogy prezentációnk mind az előadást minőségét, mind magát a projektet illetően kiemelkedett a mezőnyből. A város a városban koncepciónk igen nagy sikert aratott a befektetők körében.
P.: Alapvetően ez nem egy díjátadással egybekötött verseny, hanem egy befektetőknek szóló bemutatkozás. Vannak már konkrét érdeklődők?
G.K.G.: Szeretném eloszlatni azt a látszatot, hogy mi el akarnánk adni a Duna City projektet. Alapvetően olyan partnereket keresünk, akik 4-10 éves távlatban stabil partnereink vagy bérlőink tudnak lenni. Fejlesztési téren olyan speciális partnerekre gondolok elsősorban, akik pl. a lakásfejlesztés vagy a hotelfejlesztés területén tudnak nekünk segítséget nyújtani szaktudásukkal, tapasztalatukkal. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a Duna City összesen 1.2 milliárd eurós befektetést jelent, s ilyen volumennél egyáltalán nem zárható ki stratégiai pénzügyi befektetők beszállása. Eddig 8 különböző befektetői csoporttal vettük fel a kapcsolatot.
P.: Ha jól tudom jelenleg is folyik a Duna City szabályozási tervének módosítása, ám jelen állás szerint toronyházak nem épülhetnek majd a projekten belül.
G.K.G.: Két lépcsőt szeretnénk megvalósítani. Az egyik a jelenlegi módosítások elfogadása a szabályozási tervben. A másik pedig, hogy mi még mindig nem tettünk le arról, hogy az elkövetkező években Budapest első 100 méternél magasabb házát mi építsük meg. Hogy ez mennyire nem eretnek gondolat ma már, azt jól mutatja, hogy ha körülnézünk közvetlen környezetünkben, akkor Pozsonyban, Varsóban, de akár Bécsben is találunk magasházakat. Azt szeretnénk, ha egy szakmai vita, egy nyílt szakmai eszmecsere elindulhatna ebben a témában. A városnak az arculatát nem rontja el, hanem éppen ellenkezőleg, egy jó építészeti minőségű tornyház hozzáad a városképhez.
Összefoglalva a Duna City szabályozási környezetét azt mondhatom, hogy utolsó lépésénél tart a kerületi szabályozási terv módosítása. Ez azt jelenti, hogy a kerület elfogadta, az illetékes hatóságok hozzájárultak, s jelenleg a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyására várunk.