Az idei év legerősebb hónapjának bizonyult a júliusi a magyarországi lakáspiacon, 2012 januárja óta nem kötöttek ilyen sok adásvételi szerződést. Továbbra is jelentős a befektetési céllal vásárlók aránya - elsősorban a fővárosban, míg az átlagos tranzakciók értéke folyamatosan növekszik.
Idén már negyedszer becsült a Duna House 12 000 feletti lakóingatlan-adásvételi darabszámot egy hónapra vetítve, ráadásul a júliusi adat idei rekord 12 355 tranzakcióval. Tavaly ugyanebben a hónapban már a javuló piacot lehetett érzékelni, akkor közel 9200 adásvételt becsült a hálózat, ám az idei július 34%-kal még ezt is meghaladja.
Idén az első hét hónapban 80 670 tranzakciónál tart a hazai piac. Tavaly ugyanekkor az összforgalom 55 000 alatt állt, így továbbra is majdnem másfélszer annyi lakóingatlan cserélt gazdát, mint 2014 azonos időszakában. A Keresleti Index idei mélypontjára, 93 pontra esett, ami megfelel a nyári szezonalitásnak. Ez az érték még így is magasabb, mint tavaly bármikor, hiszen a 2014-es csúcs 91 pont volt októberben.
Júliusban Kelet-Magyarországon 135, nyugaton 147 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták a panellakásokat. Ugyanezért a típusért Pesten 254, Budán 283 ezret fizettek. Téglaépítésű lakásokért keleten 153, nyugaton 212 ezret adtak ki a vevők, Pesten 279- Budán 390, a Belvárosban pedig 439 ezer forintos átlag négyzetméteráron keltek el a lakások.
A családi házak esetében alacsony, mindössze 4%-os árcsökkentésre volt szükség országszerte, hogy a vásárlók érdeklődését felkeltse az ingatlan. A vevők Budapesten további 7, Pest megyében 8, vidéken pedig 9%-ot tudtak átlagosan alkudni. Lakások esetén már 1, legfeljebb 2% árlevitel volt szükséges és a vevők sem tudtak ilyen mértékben alkudni. Budapesten a panelre 3%-ot, a téglalakásra 4%-ot, vidéken pedig mindkét típusra csak 5%-ot.
Júliusban a vevők 30%-a befektetési célból vásárolt, és átlagosan 19,5 millió Ft körül költöttek 70 négyzetméter körüli lakásokra. Minden negyedik vevő első lakását vásárolta, de itt is magas volt az átlagérték, hiszen 60 négyzetméter lakásaikra 18,3 milliót adtak ki. Vidéken minden negyedik vevő nagyobb lakásba költözött, átlag 104 négyzetméter-es ingatlant vettek 16,5 milliós átlagáron. A befektetők aránya ugyanitt 22% volt, csupán 1 %-kal több, mint az elsőlakás vásárlóké.
Az eladói oldalon Budapesten a nagyobb lakásra vágyók voltak a legtöbben, 36%-ban. Ők 54 négyzetméter-es lakásaiktól váltak meg, átlag 17,3 millióért. A forgalom 22%-át tette ki az örökölt ingatlanjuktól megválók, akik 16,4 milliós bevételre tettek így szert. Vidéken minden harmadik eladó örökölt ingatlant értékesített 9,3 millió forintos átlagon. Minden negyedik eladó szeretne nagyobb ingatlanba költözni, ők 12,2 milliós eladási árat követően keresik majd következő lakhelyüket. Az eladók ötöde viszont épp kissebbe menne. 90 négyzetméter-es lakásaikat adták el átlag 13,1 millió forintért.
Vidéken csökkent az olcsóbb árú ingatlanok aránya a teljes forgalomban a Duna House idei és a 2014. júliusi adatait összehasonlítva. Míg egy éve a 10-20 millió közöttiek forgalma 20%-ot tett ki, ugyanebben az ársávban most a forgalom 33%-a zajlott. Ezt a többletet a 10 millió alatti ársávok terhére érte el a piac. Pest megyében jelentősebb változás nem tapasztalható a két vizsgált hónap összehasonlításában, mindössze a 40 millió fölötti ingatlanok piaci arányában volt kiugró eltérés, hiszen ez 2%-ról megduplázódott. Budán egész másképp fest az idei júliusi piac képe, mint egy évvel korábban. Mintha eltűnt volna a 200 ezer Ft/négyzetméteres ársáv, ami 2014 júliusában még a forgalom 18%-át tette ki. Sőt a 200-250 ezer közötti sáv is 29%-ról 12-re csökkent. Az ennél drágábbak viszont nőttek, legkiugróbbat épp a legdrágább 400 ezer fölöttieké, mégpedig 11%-ról 36%-ra. Pesten is ugyanez a kép, csak némileg mérsékeltebb. A 250 ezer Ft/négyzetméter fölöttiek aránya 36%-ról 62%-ra ugrott, ezen belül a 400 fölöttieké 5%-ról 14%-ra.