Agrárszektor Konferencia 2023

Az Agrárszektor Konferencián több szakmai díjat is kiosztunk, amelyek a kiemelkedő agrárgazdasági teljesítmények elismeréséül szolgálnak. A szektor jutalmazott szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, a Fenntartható mezőgazdaságért díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat vehetik át. 

A Portfolio Agrárgazdaságért díjat életmű jellegű díjként adományozzuk az ágazért végzett, életpályán átívelő magas színvonalú szakmai tevékenységért, míg a többi díj az idei kiemelkedő szakmai teljesítmények elismeréséül szolgál. A Fenntartható mezőgazdaságért díjat a Portfolio Csoport az idén újonnan alapította annak érdekében, hogy díjazza azokat a fejlesztéseket, technológiákat, gazdálkodási gyakorlatokat és termelési koncepciókat, amelyek példamutató módon járulnak hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások fenntartható és környezetkímélő módon gazdálkodhassanak. 

Az elismeréseket rangos szakmai zsűri ítéli oda, melynek tagjai:

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója,
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke,
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora,
Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője,
Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója,
Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke,
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója,
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója,
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke,
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és
Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa

A jelentkezés lezárult, a nyertesek kiválasztása folyamatban van, a zsűri döntését a november 29 - 30 -i Agrárszektor konferencián jelentjük be. 

Rendkívüli mértékben hektikussá vált az utóbbi időszakban a világ élelmiszerpiaca, mivel a keresleti-kínálati viszonyokat több nagyon komoly, kiszámíthatatlan tényező befolyásolja. A bizonytalanság minden meghatározó agrárágazatban jelen van, de különösen igaz a gabonaszektorra, amelyet a tavaly kirobbant orosz-ukrán háború következményei teljesen felforgattak. A háborús hatások mellett az élelmiszergazdaság jövőjét a népességrobbanás, az éghajlatváltozás vagy a környezetvédelmi nyomás is alapvetően érinti, Európában pedig az uniós követelmények változása is sokszor követhetetlenül nehéz alkalmazkodási kényszert teremt. A szekció azt tekinti át, hogy a súlyos regionális piaci hatásokkal is küzdő magyar agrárgazdaság hogyan igazodhat a rendkívüli körülményekhez, milyen ártendenciákra számíthatunk a globális és az itthoni élelmiszerpiacon, illetve a hazai agrárium milyen stratégiákkal és termékekkel lehet versenyképesebb.

Hogyan alakul rövid és hosszú távon a globális élelmiszerpiac?
Mely tényezők határozzák meg az élelmiszerpiacon a keresleti-kínálati viszonyokat a következő években?
Milyen ártendenciákra számíthatunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél? 
Lesz-e megoldás az ukrán gabonakrízisre?
Hogyan alakulnak a gabonaárak 2024-ben és az azt követő időszakban?
A hazai agrárgazdasági szereplők miként alkalmazkodhatnak a hektikus piaci körülményekhez? 
Milyen módon tehetik versenyképesebbé tevékenységeiket az agrárpiaci szereplők? 
Mit érdemes termelni a magyar agráriumban a következő években? 

Felforgatták az orosz-ukrán háború gazdasági következményei a magyar makrogazdasági viszonyokat, és a negatív hatások az agrárfinanszírozás feltételeit is kedvezőtlenül érintették. A hitelkamatok emelkedtek, a finanszírozási igény nőtt, miközben az agrárvállalkozások költség- és jövedelmezőségi viszonyai romlottak. A szekció azt tekinti át, hogy a háborús sokkhatás után milyen makropályára állhat a magyar gazdaság, és ez milyen változásokat hozhat a hazai agrárhitelezésben. Szó lesz arról, hogy az agrárpiaci szereplők hogyan juthatnak olcsóbb forrásokhoz, milyen hitelkedvezményeket vehetnek igénybe és mely területeken indulhatnak újabb kedvezményes agrárhitelprogramok. A meghatározó hazai pénzintézetek csúcsvezetői beszámolnak arról is, hogy a bankok az agráriumban milyen új hiteltermékekkel lépnek piacra és miként változhatnak a hitelfolyósítások fő feltételei és követelményei.

Az utóbbi időszak kedvezőtlen tendenciái után milyen irányt vehet a magyar gazdaság? 
Hogyan változhat jövőre a hazai finanszírozási és kamatkörnyezet?
A makrogazdasági változások miként hatnak az agrárhitelezésre?
Hogyan alakulhatnak az agrárhitelek kamatai és egyéb banki feltételei 2024-ben?
Miként juthatnak olcsó forrásokhoz az agrárpiaci szereplők?
Milyen kedvezmények vehetők igénybe az agrárhitelezésben és várhatók-e újabb állami kedvezményes hitelprogramok?
Milyen új hiteltermékekkel lépnek piacra az agráriumban a bankok? 

Szűkült az utóbbi időszakban az európai és a hazai takarmánypiac, mivel az állatállomány gazdasági és piaci okokból jelentősen csökkent. Takarmányozási és állattenyésztési szempontból jó hír viszont, hogy a takarmányok fő alapanyagául szolgáló gabonaárak látványosan estek. A szekció a vezető hazai takarmánygyártók részvételével azt járja körbe, hogyan változhatnak a takarmányárak, illetve milyen költségviszonyokra kell számítaniuk az állattartóknak a következő időszakban. A szakértők sorra veszik a fő takarmányozási trendeket, illetve azokat a modern termékeket és technológiai megoldásokat, amelyekkel hatékonyabbá tehetik állattenyésztési ágazataikat az agrárpiaci szereplők. A szekció kitér az alternatív takarmányozási megoldásokra, így a rovarfehérjék egyre nagyobb teret hódító mezőgazdasági és élelmiszerpiaci felhasználására is.

Milyen fő trendek jellemzik az európai és a hazai takarmánypiacot?
Milyen takarmányárakkal kalkulálhatnak az állattartók a következő időszakban? 
Hogyan változhat az állattenyésztők takarmányozási önköltsége? 
Melyek a legújabb termék- és technológiai fejlesztések a modern takarmányozásban? 
Milyen alternatív takarmányozási módszereket választhatnak az állattartók? 
Hogyan használhatók fel a rovarfehérjék a mai takarmányozásban?

Megkerülhetetlenné vált a precíziós gazdálkodás alkalmazása a hazai mezőgazdaságban is, ha a gazdálkodók modern eszközökkel, ugrásszerű hatékonyság-javulás mellett szeretnének termelni. A szekció a meghatározó gépforgalmazók szakértőinek részvételével azt mutatja be, hogy a precíziós eszközök felhasználása mikor éri meg, vagyis alkalmazásukkal milyen költség és megtérülési viszonyokra lehet számítani az egyes növénykultúrákban. A szekció kitér a precíziós gazdálkodás legújabb fejlesztési trendjeire, és önálló kerekasztal-beszélgetésben foglalkozik azzal, milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban, illetve az agrárdigitalizációs megoldások hogyan támogathatják a precíziós gazdálkodási gyakorlatot választó termelőket.

Hogyan növeli a precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági termelés hatékonyságát? 
Mikor lehet jövedelmező a precíziós eszközök és technológiák alkalmazása? 
Mit mérlegeljünk a precíziós eszközök kiválasztásánál és beszerzésénél? 
Milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban?
Hogyan támogatják az agrárdigitalizációs megoldások a precíziós gazdálkodást?
Melyek a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció legújabb fejlesztési trendjei?

Alaposan felforgatta a hazai agrárvállalkozások mindennapjait az orosz-ukrán háború hatására végbement energiaár-robbanás, amely az egekbe lökte a gazdálkodási költségeket. Bár az energiapiaci feszültség mára némileg enyhült, továbbra is kardinális kérdés, hogy rövid és hosszabb távon milyen energiaköltségekkel kalkulálhatnak az agrárpiaci szereplők. A szekció sorra veszi az energiapiacot befolyásoló legfontosabb tényezőket, prognózist ad az energiaárak várható változásáról és felvázolja azokat a fő szempontokat, amelyeket az agrárvállalkozásoknak az energiaszerződések megkötésekor érdemes mérlegelniük. A szekció másik kiemelt témáját a növényvédőszer-piacot érintő kérdések adják, amelyek között az egyik legfontosabb, hogyan dőlhet el az uniós növényvédőszer-felhasználás csökkentéséről folyó vita. Emellett a szakértők kitérnek a piaci áralakulásokra, illetve az iparági termékfejlesztési irányokra és a növénytermelésben felhasználható új készítményekre is.
 

Melyek az energiapiacot leginkább befolyásoló tényezők?
A következő időszakban milyen energiaárakra számíthatnak a hazai agrárgazdasági szereplők?
Mit érdemes mérlegelni az új energiaszerződések megkötésekor? 
Csökkenthetők-e érdemben az agrárium energiaköltségei?
Hogyan dőlhet el a növényvédő szerek csökkentéséről folyó uniós vita? 
Milyen szabályozási változások érinthetik a hazai növényvédőszer-felhasználókat? 
Miként alakulhatnak a növényvédő szerek árai a következő időszakban? 
Melyek a növényvédőszer-gyártás fő termékfejlesztési irányai?
Milyen új növényvédő szereket használhatnak fel a növénytermelők? 

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai élelmiszeripari vállalatok, mivel az elmúlt időszak drasztikus gazdasági változásai nyomán komoly piacvesztéssel kell szembenézniük. A hazai fogyasztás csökken, az importveszély fokozódik, miközben új szabályozási előírások – így az iparágban felhasznált csomagolóanyagokra vonatkozó rendelkezések – növelik a költségeket. A szekció arra fókuszál, hogy az iparági vállalkozások a mai helyzetben hogyan növelhetik hatékonyságukat, és ehhez milyen állami és egyéb fejlesztési programokat használhatnak fel. Szó lesz az élelmiszerpiaci trendekről, illetve a változó fogyasztói és kereskedelmi elvárásokról, illetve arról, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség mennyibe kerülhet a vállalatoknak. A szekció a McDonald’s és a Mater Good csoport példáján bemutatja azt is, hogyan lehet javítani az élelmiszergazdaságban a beszállítói-kereskedelmi kapcsolatokat.

Melyek a hazai élelmiszerpiacot jellemző legfontosabb tendenciák? 
Hogyan alakulhat az élelmiszerek iránti fogyasztói kereslet? 
Milyen irányban változhatnak az egyes iparágak piaci pozíciói?
Mekkora piacvesztéssel és importveszéllyel kell szembenézniük az élelmiszeripari cégeknek?
Hogyan változnak az élelmiszeripari cégekkel szembeni kereskedelmi elvárások?
Mibe kerülhet a csomagolóanyagokra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség az élelmiszeripari cégeknek?
Milyen fejlesztési forrásokat használhat fel az élelmiszeripar a következő években?
Melyek lehetnek az iparág fő kitörési lehetőségei? 

Válaszút előtt állnak a hazai kertészetek, hiszen mára egyértelművé vált, hogy csak az intenzív és/vagy nagy termésbiztonságot nyújtó termelési megoldások lehetnek sikeresek a piacon. Az ágazat szereplőinek reagálniuk kell a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, fajtaváltást kell végrehajtaniuk és alkalmazniuk kell a modern gazdálkodást meghatározó, korszerű precíziós és digitalizációs eljárásokat is a zöldség-és a gyümölcstermelésben egyaránt. A szekció áttekinti a kertészeti ágazat piaci helyzetét és esélyeit, illetve a termelés és a feldolgozás következő időszakban várható fejlesztési és finanszírozási lehetőségeit. A szakértők elemzik a zöldség- és gyümölcspiacot érintő fogyasztási és kereskedelmi trendeket, illetve a hatékonyabb piaci szereplést lehetővé tévő integrációs, összefogási lehetőségeket is.

Melyek a legjellemzőbb kereskedelmi és fogyasztási trendek a hazai zöldség-gyümölcs piacon?
Hogyan védekezhetnek a kertészetek a klímaváltozás ellen?
Milyen ültetvényszerkezetre van szükség a gyümölcsszektorban?
Melyek a fajtaválasztás fő szempontjai a zöldségágazatban?
Milyen előnnyel jár az integráció a kertészetek számára?
Mit jelent a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció a kertészetekben?
Milyen beruházásokkal és támogatásokkal válhat jövedelmezőbbé a kertészeti termelés?

Különösen kiszámíthatatlanná vált az utóbbi időszakban az állattenyésztés helyzete, és ez valamennyi meghatározó ágazatot kedvezőtlenül érintett. A költségek és a felvásárlási árak gyorsan és hektikusan változtak, és ez a jövedelmezőségi viszonyokat is alapvetően befolyásolta. Az idén a sertés- és a baromfiszektor valamivel jobb pozícióba került, a tejtermelők viszont kifejezetten nehéz gazdálkodási körülményeket élnek át. A szekció azt tekinti át, hogyan alakulhatnak a következő időszakban az állattenyésztők termelési és piaci lehetőségei, milyen felvásárlási árakra számíthatnak, illetve miként változik az ágazat támogatási helyzete. A kerekasztal-beszélgetések kitérnek a szektor beruházási-fejlesztési igényeire és a legfontosabb állategészségügyi kérdésekre is.  

Mekkora felvásárlási árakra számíthatnak az állattenyésztők a következő időszakban?
Milyen feltételek mellett lehet tartósan jövedelmező a hazai állattartás?
Hogyan változhatnak a meghatározó költségelemek 2024-ben?
Milyen állami támogatásokat használhatnak fel a gazdálkodók?
Milyen a meghatározó ágazatok állategészségügyi helyzete és hogyan változhatnak az állategészségügyi követelmények? 
Az állattenyésztési fejlesztésekhez milyen támogatási programok állnak rendelkezésre?

Rendkívül látványosan fejlődő területté vált a hazai mezőgazdaságban a drónhasználat, így biztosra vehető, hogy a drónok már a közeljövőben egyre nagyobb jelentőségre tesztnek szert az agráriumban. Elterjedésüket gyorsíthatja, hogy mára gyakorlatilag elhárultak a szabályozási és egyéb akadályok a drónok legális alkalmazása elől. A szekció azt mutatja be, mit kell tenniük a gazdálkodóknak ahhoz, hogy legális módon drónokat használhassanak, milyen költségekkel és várható előnyökkel kalkulálhatnak, illetve a drónok alkalmazása elsősorban mely agrártevékenységeknél lehet kifizetődő. A szakértők azzal is foglalkoznak, melyek ma a drónhasználat legnagyobb buktatói, és legális keretek között hogyan lehet minimalizálni a kockázatokat. 

Kiknek érdemes drónokat használni a mezőgazdaságban?
Mely ágazatokban lehet leginkább jelentőségük a drónoknak?
Mennyibe kerülnek a drónok, és mekkorák az üzemeltetési költségek?
Milyen típusú drónokat lehet használni a mezőgazdaságban?
Kik és hogyan lehetnek drónpilóták?
Melyek a legális drónhasználat mezőgazdasági feltételei?
Milyen növényvédő szereket lehet kijuttatni drónokkal?
Mire kell különösen figyelni a drónok használatakor, és hogyan lehet minimalizálni a kockázatokat?
Milyen további jogszabályi változások várhatók a drónhasználatban?

Zajlanak a brüsszeli egyeztetések az új génkezelési technikákkal létrehozott génmódosított növények szabályozásáról, és az Európai Bizottság javaslatcsomagja újabb éles uniós GMO-vitákat robbant(hat) ki. A szabályozási tervek nyomán előtérbe kerülhet például a génszerkesztés, amelyet sokan GMO-s eljárásként értelmeznek, míg mások szerint az így kezelt növények nem számítanak GMO-knak. A szekció azzal foglalkozik, milyen hatással lehetnek a génkezelési technikákról szóló jogalkotási elképzelések a növénynemesítésre és a vetőmagpiacra, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra. Emellett a kerekasztal-beszélgetésen többek között szó lesz arról, hogy az egyes meghatározó növénykultúrákban milyen követelményeket támaszt a klímaváltozás a vetőmagokkal szemben, és milyen fajtakínálatra számíthatnak a termelők a hazai piacon 2024-ben.

Mit tartalmaznak a génkezelési technikákra vonatkozó új brüsszeli elképzelések?
Mi a különbség a génszerkesztés és a GMO között?
Indokolt-e Magyarországon a teljes GMO-tilalom, vagy érdemes lenne-e alkalmazni egyes génkezelési eljárásokat?
Milyen követelményeket támaszt az éghajlatváltozás a növénynemesítéssel és vetőmagokkal szemben?
A meghatározó növényfajoknál mely fajták kerülhetnek előtérbe a hazai piacon?
Milyen fajtakínálatra és vetőmagárakra számíthatnak a gazdálkodók 2024-ben?

Kiemelt és egyre fontosabb szerepet tölt be az agrármarketing abban, hogy az agrárgazdasági vállalkozások sikeresen szerepelhessenek az egyre élesedő piaci versenyben. A szekció azokat az (állami) eszközöket veszi sorra, amelyeket a gazdasági szereplők igénybe vehetnek ahhoz, hogy piacra juthassanak, illetve bővíthessék piaci tevékenységeiket. Szó lesz többek között a fogyasztásösztönző kampányokról, a kül- és belföldi kiállításokról, illetve azokról a pályázatokról, amelyek a hazai termékek piaci és gasztronómiai pozícióit erősíthetik. A szekció a belföldi marketing- és értékesítési lehetőségek mellett foglalkozik az exportfejlesztés és exportfinanszírozás irányaival és fő kérdéseivel is.

Hogyan járulhat hozzá az agrárvállalkozások eredményességéhez a hatékony agrármarketing?
Milyen szerepet töltenek be az állami programok az agrármarketingben?
Melyek lehetnek a legjobb eszközök a piaci megjelenéshez és a piacbővítéshez?
Milyen újabb fogyasztásösztönző kampányokat hirdethet meg az Agrármarketing Centrum?
Mely bel- és külföld kiállításokon érdemes megjelenniük az agrárcégeknek?
Milyen pályázatok erősíthetik a hazai agrártermékek piaci pozícióit?
Milyen exportirányokban terjeszkedhet a hazai agrárgazdaság?
Melyek az exportfejlesztés és exportfinanszírozás legjobb lehetőségei?

Katasztrofális hatással volt az idei év a méhészetekre, mivel a gazdálkodók tapasztalatai szerint soha nem volt még ilyen nehéz eladni a termékeket. A felvásárlás jórészt akadozik vagy leállt, az árak pedig alacsonyak. A kialakult helyzetben egyre többen hagynak fel a méztermeléssel, így az ágazat jövője is bizonytalanná vált. A szekció szakértői felvázolják, mely okok idézték elő a mostani válságot és milyen beavatkozásokra van szükség a termelési-piaci pozíciók javításához. Fontos kérdés az is, hogy az ágazat szereplői számíthatnak-e további támogatásokra, illetve születnek-e olyan hazai és uniós szabályozási javaslatok, amelyek a méhészetek túlélését segíthetik.

Mi okozza a túlkínálatot és az árcsökkenést a mézpiacon?
Hogyan lehet megfékezni a kínai és az ukrán mézimportot?
Milyen további lépésekre van szükség a mézhamisítás ellen?
Milyen ártendenciák érvényesülhetnek itthon és az unióban a következő időszakban?
Hogyan alakulhat a méztermékek iránti fogyasztói kereset? 
Kaphatnak-e válságenyhítő támogatásokat a hazai méhészek?
Milyen szabályozási változtatásokra lenne szükség a hazai mézpiac stabilizálásához?

Kardinális kérdés a hazai agrárpiaci szereplők számára, milyen irányban és mértékben fejlesszék gazdálkodási-üzleti tevékenységeiket. A beruházási döntések mindig kockázatosak, de napjainkban még inkább azokká váltak, mert egyre több rendkívüli, hosszú távra ható esemény és tendencia befolyásolja a gazdasági-piaci folyamatokat. A szekció egyedülálló módon igyekszik meghatározni a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fő fejlődési lehetőségeit, és azokat a tényezőket, amelyeket a beruházási-befektetési döntéseknél leginkább mérlegelni kell. A kerekasztal-beszélgetés szakértői elemzik azokat a gazdálkodási területeket, amelyek a legperspektivikusabbak lehetnek a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések számára.

Melyek a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar legnagyobb előnyei és hiányosságai?
Milyen tényezők határozzák meg leginkább a hazai agrárium jövőjét? 
Melyek az agrárgazdasági beruházások legjelentősebb kockázatai?
Mire kell leginkább figyelniük az agrárvállalkozásoknak beruházási döntéseiknél?
Melyek lehetnek a legígéretesebb fejlesztési területek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban?
Milyen támogatási környezetre van szükség az agrárberuházások élénkítéséhez?

Tanulóév volt az idei a januártól hatályba lépett új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP), amely – elsősorban az első pilléres közvetlen kifizetéseknél – sok lényeges változást hozott. A szekció azt elemzi, hogyan alakult a gazdálkodók támogatási pozíciója 2024-ben, és mit kell tenniük a termelőknek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb támogatáshoz jussanak az új rendszerben. Az idei tapasztalatok alapján szó lesz arról, milyen azonnali módosításokra van szükség az uniós támogatások megszerzését biztosító magyar stratégiai tervben, illetve hogyan alakítja ki jövő évi ellenőrzési és kifizetési gyakorlatát a Magyar Államkincstár. A szekció emellett áttekinti a KAP-ról, illetve az Európai Zöld Megállapodásról (Green Deal) folyó uniós vitákat, amelyek kimenetele döntően meghatározhatja, milyen szabályozási és támogatási feltételek/szigorítások mellett kell gazdálkodniuk a hazai agrárágazat szereplőinek a következő években.

Melyek az új uniós Közös Agrárpolitika alkalmazásának legtanulságosabb hazai tapasztalatai? 
Hogyan változott a magyar gazdálkodók támogatási pozíciója az új KAP egyes pillérében? 
Kik juthattak több, illetve kevesebb agrártámogatáshoz 2023-ban? 
Mit kell tenniük a gazdáknak annak érdekében, hogy a lehető legtöbb uniós támogatást vehessék igénybe? 
Milyen sürgős módosításokra van szükség 2024-től a magyar stratégiai tervben?
A KAP egyes pilléres jogcímeiből mekkora támogatást kaphatnak jövőre a hazai termelők? 
Hogyan ellenőrzi a támogatásfelhasználást a Magyar Államkincstár 2024-ben?
Az uniós viták nyomán milyen irányt vehet az uniós KAP a következő években?
Mi lesz az Európai Zöld Megállapodás sorsa?

Kevéssé ismert a hazai agrárágazat résztvevői előtt, hogy nem csak az uniós Közös Agrárpolitika közvetítése révén, hanem azon kívül, közvetlenül is jelentős agrárforrásokhoz juthatnak Brüsszelből. A szekció azt járja körbe, mely alapok tartoznak az úgynevezett közvetlen kezelésű uniós források közé, és mely hazai agrárpiaci szereplők számára nyílhat esély a közvetlen forrásszerzésre. A kerekasztal-beszélgetésből kiderül, mit kell tenni annak érdekében, hogy a közvetlen kezelésű brüsszeli alapokhoz a magyar agrárium is hozzáférhessen, mely tevékenységekhez nyerhetők források és azokra hogyan kell pályázni.

Mi a jelentőségük a közvetlen kezelésű brüsszeli alapoknak? 
Mennyi forrás áll rendelkezésre, és mekkora összegre pályázhat az agrárium?
Mely hazai agrárágazati szereplőknek nyílhat esélye a közvetlen forrásszerzésre?
Milyen célokra lehet közvetlen brüsszeli agrárforrásokhoz jutni? 
Mit kell tenniük a hazai agrárvállalkozásoknak, hogy a közvetlen alapokból forrásokat kaphassanak? 
Melyek a legfontosabb pályázati előírások és szempontok?

Szemléletváltásra van szükség a hazai agráriumban ahhoz, hogy a termelők hosszú távon is megfelelhessenek a modern gazdálkodási követelményeknek. A gazdálkodóknak szembesülniük kell azzal, hogy az üzleti-jövedelmezőségi szempontok mellett egyre nagyobb teret nyernek a fenntarthatósági, környezetvédelmi, állatjóléti és korszerű táplálkozási elvárások, amelyekhez a hazai agrárgazdasági szereplőknek is igazodniuk kell, ha piacon akarnak maradni. A Portfolio Csoport úttörő szerepet kíván vállalni abban, hogy megfelelő információkkal segítse és gyorsítsa a megkerülhetetlen gazdálkodói szemléletváltást. A kerekasztal-beszélgetés azokat a főbb tendenciákat és irányokat foglalja össze, amelyekhez előbb-utóbb minden szereplőnek igazodnia kell a hazai mezőgazdaságban is.

Melyek a legfontosabb fenntarthatósági elvárások a mezőgazdaságban?
Milyen fő éghajlatváltozási, környezetvédelmi, állatjóléti és egyéb szempontok határozzák meg az agrártermeléssel szembeni követelményeket?
Hogyan kell termelnie annak a gazdálkodónak, aki meg akar felelni a fenntarthatósági követelményeknek?
Milyen szigorítások várhatók a mezőgazdaságban a fenntarthatósági célok miatt?
Hogyan néznek majd ki a jövő fenntartható farmjai Magyarországon? 
Milyen fenntarthatósági változtatásokat kényszeríthetnek ki a mezőgazdasági termelésben a fogyasztók?

A felgyorsult technikai-technológiai fejlődés közepette létfontosságúvá vált a hazai agrárpiaci szereplők számára, hogy naprakészen kövessék az agrárgazdasági innovációs eredményeket. Az új termékek és gazdálkodási-üzemeltetési eljárások átvétele és alkalmazása garanciát nyújthat arra, hogy az agrárvállalkozások hatékonyabban és piacképesebben működhessenek a modern kor követelményei között. A szekció – tízperces előadások keretében - a kiemelkedő és példamutató hazai agrárinnovációs fejlesztéseket mutatja be.

Hatalmas fordulat következett be a műtrágyapiacon, hiszen a korábbi árrobbanás után a műtrágyaárak mára látványosan csökkentek. Ez a mezőgazdasági termelőknek kedvező változást jelent, de továbbra is bizonytalanságot okoz, hogy a következő időszakban milyen ártendenciákra lehet számítani. A szekció a meghatározó műtrágyagyártók és -forgalmazók képviselőinek részvételével bemutatja, hogyan változhatnak a közeljövőben a műtrágyaárakat leginkább befolyásoló tényezők, milyen árviszonyok alakulhatnak ki 2024-ben, illetve milyen kínálattal találkozhatnak a termelők. Bonyolítja a helyzetet, hogy a műtrágyaárakkal párhuzamosan a terményárak is jelentősen estek, és ez ismét nehezítheti a termelők műtrágyabeszerzéseit. Ezért a szakértők kitérnek arra is, milyen fő szempontokat kell mérlegelniük a gazdálkodóknak, amikor műtrágyavásárlásaikról döntenek.

Hogyan változhatnak a következő időszakban a műtrágyagyártás költségei?
Milyen műtrágyaárak alakulhatnak ki a hazai piacon 2024-ben?
Milyen műtrágyakínálattal találkozhatnak a termelők az uniós és a hazai piacon? 
Hazai/uniós vagy importműtrágyákat érdemes-e vásárolniuk a gazdáknak?
Hogyan befolyásolják a műtrágyaforgalmat az alacsony terményárak?
Miként alakult a hazai műtrágyaértékesítés az elmúlt időszakban? 
A költségek és a várható termésátlagok szempontjából a műtrágyavásárlásokkor mit érdemes mérlegelniük a gazdáknak? 

Kulcskérdés lehet a hazai agrárgazdaságban, miként lehet a leggyorsabban és legzökkenőmentesebben a gyakorlatba ültetni az agrárinnovációs fejlesztéseket. Nem csak a tájékozódás fontos tehát, hanem az elérhető újítások tényleges termelési alkalmazása is. A szekció azt mutatja be, hogyan lehet megismerni és a termelésben hatékonyan kamatoztatni az innovációs eredményeket.  Fontos az is, miként lehet tesztelni és az agrárvállalkozások működéséhez igazítani a különböző fejlesztéseket, illetve egy-egy vállalkozás hogyan befolyásolhatja saját igényei szerint a technikai és technológiai innovációs folyamatokat.

A hazai agrárgazdaság mely területein van legnagyobb igény innovációs termékekre? 
Mekkora versenyelőnyt biztosíthat az innovációs termékek és technológiák gyors alkalmazása az agrárvállalkozások számára?  
Hogyan ültethetők át az innovációs eredmények a gyakorlatba?
Miként tájékozódhatnak az agrárpiaci szereplők az új fejlesztésekről?
Hogyan igazíthatók az agrárinnovációs termékek és technológiák a vállalati igényekhez? 
Milyen módon befolyásolhatják az agrárvállalkozások az innovációs folyamatokat?

Az ősszel hozza várhatóan nyilvánosságra az agrártárca, milyen új pályázatok jelennek meg az uniós Közös Agrárpolitika második pillérébe tartozó Vidékfejlesztési Programban. Bár a minisztérium a 2023-2027 közötti vidékfejlesztési támogatási keret egy részét már lekötötte, ezermilliárdos nagyságrendben nyílhatnak még újabb pályázati lehetőségek az ágazati szereplők számára. A szekció sorra veszi, mely területeken mekkora összeggel jelenhetnek meg kiírások, és ezekre hogyan adhatnak be pályázatokat az agrárgazdasági vállalkozások. Szó lesz arról is, miként változhatnak a pályázati, bírálati és kifizetési feltételek, illetve a vidékfejlesztési támogatások felhasználását hogyan ellenőrzi a Magyar Államkincstár.

Milyen ütemezésben jelennek meg új pályázatok a Vidékfejlesztési Programban?
Mely agrárgazdasági fejlesztésekhez írnak ki új pályázatokat, és mekkora lehet ezek forráskerete? 
Mennyi támogatást nyerhetnek az új pályázatokon az agrárvállalkozások? 
Milyenek lesznek az új értékelési és bírálati szempontok?
Mikor juthatnak az agrárpiaci szereplők a vidékfejlesztési kifizetésekhez? 
A vidékfejlesztési támogatásoknál milyen szempontok és terv szerint végez ellenőrzéseket a kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár? 

Súlyos kérdésként merül fel a következő évvel kapcsolatban is, jövedelmező lehet-e a meghatározó növénykultúrákban a szántóföldi növénytermelés. Nem csak a csökkenő és kiszámíthatatlan terményárak okoznak gondot, hanem az utóbbi időszakban elszállt – és csak legfeljebb részben visszarendeződött - költségek, illetve a meglehetősen bizonytalan értékesítési-piaci viszonyok is. A szekció sorra veszi a fontosabb szántóföldi növények költség- és jövedelemviszonyait, és támpontot igyekszik adni ahhoz, hogy tavasszal mit érdemes vetniük a gazdáknak, illetve – megfelelő időjárási körülményeket feltételezve – előreláthatóan mekkora profitra nyílhat esélyük terményeik jövő évi értékesítésekor. A szekció foglalkozik a gazdaságos birtokméret kérdéseivel, illetve az egyik fontos költségtényezőnek számító földbérleti díjak és a földárak alakulásával is.

Hogyan alakulhat a fő szántóföldi növénykultúrák jövedelmezősége 2024-ben?
Mekkora termésátlagok mellett lehet várhatóan nyereséges a búza- és az árpatermelés?
Érdemes-e tavasszal napraforgót és kukoricát vetniük a gazdálkodóknak?
Lehet-e jövedelmező jövőre a repcetermelés?
A szántóföldi termelésben mi tekinthető ma Magyarországon gazdaságos birtokméretnek? 
Milyen mértékben emelkednek a földbérleti díjak a következő években? 
Folytatódik-e a földárak emelkedése a hazai piacon?
Várhatók-e újabb változtatások a földforgalmi szabályozásban?