Sustainable World 2022

Egymás után kapja a csapásokat az egész világ, Európának és a magyar gazdaságnak is egy ilyen kérdőjelekkel átszőtt helyzetben kell megtartani a stabilitását, növelni a versenyképességét, segíteni a vállalatok működését és az adott helyzetre való reagálását. A rövid távú túlélés mellett nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljenek a hosszú távú fenntarthatósági célok, különben az elmúlt két éves krízis-sorozat tovább folytatódik. A háború megmutatta a diverzifikált energiaellátás értékességét, újabb lökést adva a zöld átállási folyamatnak, ami már zajlik Magyarországon is. Bebizonyosodott, hogy a fenntarthatóság gazdasági érdek. Már csak azok, a korántsem elhanyagolható kérdések maradtak hátra, minthogy: Hogyan teremtsük meg az átállás finanszírozását? Milyen EU-s és kormányzati beavatkozások várhatóak? Hogyan tud segíteni a szabályozás? Mit tesznek a legnagyobb felelős vállalatok?

A pénzügyi szektor gyors zöldítése az egyik legfontosabb feladat a zöld átálláshoz, a hatalmas vállalati vagy akár a kisebb lakossági beruházási költségekre, az új programokra elő kell teremteni a pénzt. Milyen zöld forrásbevonási lehetősége van most egy vállalatnak? Lesz-e egyáltalán és mikor, uniós támogatás az ország klímapolitikáját is érintő nagyberuházásokra? Számíthat-e a lakossági szektor és a bankok, a Zöld Otthon Programhoz hasonló kedvezményes lehetőségekre a jegybanktól? Vajon a kormányzati támogatások és a piaci alapú zöldítés, a zöld kötvények, a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, a zöld vállalati hitelezés elegendő lesz a jövőbeli beruházási tervek megvalósítására és a befektetőknek való megfelelésre?

A szabályozás, a piaci és befektetői nyomás, a finanszírozói igények, a cégkultúra, a munkavállalók, a partnerek, az ügyfelek és lassan már minden szegmens minden egyes szereplője elvárja, hogy az ESG kulcsszavainak megfeleljenek nemcsak a legnagyobb, hanem a kisebb vállalatok is. Megállíthatatlan trend indult el, a teljes gazdasági és társadalmi zöld átállás érdekében. Hogyan? Mikor? Mit ne? És egyáltalán mi az egész értelme? Fókuszban az ESG szempontoknak való megfelelés gyakorlatai, a jól működő vállalati megvalósítások, az ingatlanpiac zöld átalakulása, a digitalizáció, az automatizáció és az épületenergetikai megoldások fontossága.

Minden évben egyre forróbb témává válik a megújuló energia, a 2022-es év viszont bebizonyította, hogy aligha van az energiapiac átalakításánál fontosabb tennivalónk. A háború elsődleges feladattá tette a fosszilis energiahordozókról való gyors leválást, a kitettség csökkentését, az ellátásbiztonság fontosságát és minden ehhez szükséges beruházás felgyorsítását. Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Rövidebb vagy hosszabb átmenetet jelent majd a gáz? Milyen lenne a legmegfelelőbb energiamix Magyarországon hosszú távon?

A konferencia ezen délutáni szekciójában két, a jövőt meghatározó különösen lényeges területről is szó lesz: a közlekedés következő évtizedes változásáról, valamint a hosszú távú, 2050-es klímacélokból fakadó szektorális átalakulásról. A robbanás kapujában, sőt talán már egy másodperccel azon is túl van a közlekedési szektor. Az átalakulás itt és most elkezdődött, az elektrifikáció, a zöld hidrogén, az alternatív üzemanyagok évtizedek óta nem látott újdonságokat hoznak a közlekedésbe, miközben a szokásaink is alakulnak át, amire technológiai, költség és kínálati oldalról is reagálni kell. De vajon le tudja követni a technológia az igényeket? Tömegtermékké tudnak alakulni a most még méregdrága és pilot eszközök? Fel tud készülni az ipar az új generáció megváltozott mobilitási szokásaira? A jövő közlekedését érintő kérdéseken túl, elengedhetetlen, hogy a 2050-es stratégiákkal is foglalkozzunk, az irányok, a beruházási döntések ugyanis a jelenben terhelik a vállalatokat. Hogyan kerül egyensúlyba az üzleti élet és a klímastratégia? Mely területeket, milyen ütemben fogja érinteni a zöld beruházási láz? Mely szektorok lesznek az elsők a karbonsemlegesség útján?

Eddig versenyelőny volt a fenntarthatóság, most viszont egyre inkább válik alapelvárássá. Az erőviszonyok átalakulnak, és az visz mindent, aki nem retten meg a lendületes és innovatív átalakulástól. A marketing kérdésekben és a brandépítésben elengedhetetlen, hogy egy vállalat rendelkezzen zöld stratégiával, és transzparensen, a dolgozók, befektetők, ügyfelek, beszállítók elvárásainak megfelelően működjön. Hogyan lehet zöldnek lenni anélkül, hogy a „greenwashing” csapdájába esne a vállalat? Létezik a „governance washing” jelensége? Hogyan bizonyítják utólag a vállalatok, hogy megfelelnek a zöld finanszírozási feltételeknek? Hogyan lesz a teljes beszállítói lánc fenntartható? Mi a veszélye a túl távoli ambiciózus klímasemlegességi céloknak? Mit várnak el egy munkahelytől a meglévő alkalmazottak, és az új generáció?