Jóval több EU-pénzt költhetünk szennyezett területek kármentesítésére
Egyrészt az módosult a KEHOP-3.3.0 kódszámú pályázatban, hogy a támogatási kérelmek benyújtásának határideje egy évvel későbbre, 2019. november 29-re változott, másrészt az eddigi pályázati keretösszeg ezzel párhuzamosan 27,06 milliárdról 30,26 milliárd forintra, azaz 10%-kal ugrott.
A pályázatot az állami felelősségi körben kármentesítés feladatra kijelölt állami vagyonkezelő szervezetek részére írták ki, "a hátrahagyott környezeti károk felszámolása, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése okán történő kármentesítési beavatkozások megvalósítása érdekében". A pályázat azt is rögzíti, hogy "a szennyezett területek szabályozott keretek között történő helyreállítása, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok kezelése stratégiai nemzetgazdasági kérdés, amelynek társadalmi haszna a kármentesített terület gazdasági életbe való integrálását követően más ágazatokban jelentkezik."
A felhívás szerint a 30,26 milliárd forintos forrást a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja és a támogatott támogatási kérelmek várható száma: 7 db.
A hivatalos pályázati adatbázis szerint eddig 9 támogatási kérelmek nyújtottak be 37,5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből eddig 6 projektet támogatott az Irányító Hatóság 25,4 milliárd forint keretösszegben és közülük 5 projektnél van hatályos támogatási szerződés 20,9 milliárd forint összegben. Ezekből egyelőre mindössze 3,7 milliárd forintot fizettek ki.
A támogatott projektkereső adatbázisa szerint az eddig támogatott 6 projektből messze a legnagyobb (11 milliárdos keretösszeggel) a "Volt Peremartoni Vegyipari Vállalat-Iszaptározó kazetták (Berhida III.) kármentesítése" című projekt, amelyre a forrást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság nyerte el. A második legnagyobb projekt (6,35 milliárd forint) a "Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése" címet viseli és a projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság viszi. Szintén ők hajtják végre a harmadik legnagyobb projektet (4,5 milliárd forint), a "Gyálai Holt-Tisza kármentesítése" című projektet.
A pályázatot az állami felelősségi körben kármentesítés feladatra kijelölt állami vagyonkezelő szervezetek részére írták ki, "a hátrahagyott környezeti károk felszámolása, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése okán történő kármentesítési beavatkozások megvalósítása érdekében". A pályázat azt is rögzíti, hogy "a szennyezett területek szabályozott keretek között történő helyreállítása, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok kezelése stratégiai nemzetgazdasági kérdés, amelynek társadalmi haszna a kármentesített terület gazdasági életbe való integrálását követően más ágazatokban jelentkezik."
A felhívás szerint a 30,26 milliárd forintos forrást a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja és a támogatott támogatási kérelmek várható száma: 7 db.
A hivatalos pályázati adatbázis szerint eddig 9 támogatási kérelmek nyújtottak be 37,5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyből eddig 6 projektet támogatott az Irányító Hatóság 25,4 milliárd forint keretösszegben és közülük 5 projektnél van hatályos támogatási szerződés 20,9 milliárd forint összegben. Ezekből egyelőre mindössze 3,7 milliárd forintot fizettek ki.
A támogatott projektkereső adatbázisa szerint az eddig támogatott 6 projektből messze a legnagyobb (11 milliárdos keretösszeggel) a "Volt Peremartoni Vegyipari Vállalat-Iszaptározó kazetták (Berhida III.) kármentesítése" című projekt, amelyre a forrást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság nyerte el. A második legnagyobb projekt (6,35 milliárd forint) a "Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése" címet viseli és a projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság viszi. Szintén ők hajtják végre a harmadik legnagyobb projektet (4,5 milliárd forint), a "Gyálai Holt-Tisza kármentesítése" című projektet.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.