Gulyás: a nemzeti régiókra is figyelni kell az EU-s pénzosztásnál

MTI
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap aláírta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel.
A miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hat évig pereskedett az Európai Bíróságon a polgári kezdeményezés elindításának lehetőségéért, míg végül sikerrel járt. Ennek kapcsán most arra emlékeztetett, hogy a polgári kezdeményezésben 2020. május 7-éig egymillió aláírást kell összegyűjteni legalább hét uniós tagországban annak érdekében, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel.

Hozzátette: az ügyek megoldására nem jelent teljes garanciát, hogy azok napirendre kerülnek az uniós intézményekben, de ettől függetlenül nem szabad lemondani annak lehetőségéről, hogy a polgári kezdeményezéseken keresztül többletjogokat szerezzenek a magyar nemzetiségeknek, továbbá segítsék őket a felzárkózásban, az életszínvonaluk javításában, valamint saját kultúrájuk megőrzésében. A miniszter fontosnak nevezte, hogy Magyarországon is minél többen támogassák a kezdeményezést, aminek legegyszerűbb módja az internetes aláírás a www.nemzetiregiok.eu oldalon.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: korábban szintén sikerrel vitték végig a Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezést, amiről így az Európai Parlamentnek tárgyalnia kell.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2019. július 21-én. MTI/Máthé Zoltán
Gulyás a mostani kezdeményezés kapcsán visszaidézte: akkoriban azért is üdvözölték az uniós csatlakozást, mert abban reménykedtek, hogy a nemzetiségeket elnyomó kommunista politikával ellentétben az EU-ban a határok jelentősége másodlagossá válik és mindenkinek lehetősége lesz identitása megvallására. "Ugyan nagyon sok mindenben csalódtunk, de ma is úgy gondoljuk, hogy amikor jogállamiságról van szó az Európai Unióban, akkor ennek egyik legfontosabb vonatkozása éppen a nemzetiségeket megillető egyéni és kollektív jogok" - fejtette ki.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke az EU-tagság jelentőségéről szólva elmondta, a rendszerváltás előtt még csak nem is remélhették, hogy a székelység és a magyar kormány közösen tud majd fellépni egy európai fórumon a székelyek jogainak védelmében. "Ez a jó az Európai Unióban" - tette hozzá.

Az SZNT vezetője kitért arra is, az elszakított területeken vannak olyan magyar többségű régiók, amelyek a mai napig megőrizték nemzeti jellegzetességeiket. A polgári kezdeményezés célja tehát, hogy ezeknek a területeknek maradjon meg a regionális identitása. "Maradjanak meg magyarnak, maradjon meg Székelyföld székelynek, de ugyanez érvényes Kalotaszegre, Érmellékre, Partiumra, a Felvidék magyar többségű területeire" - fogalmazott.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF