Milliárdokkal emelte a kormány a szegedi lézerközpont EU-s támogatását

Indoklást nem tartalmaz a közlemény és más helyen nem is módosult most a pályázati szabályrendszer, így feltehetően arról van szó, hogy a projekt menetközbeni költségemelkedését most reagálta le a támogató a keret megemelésével. Más nagyobb kiemelt felhívásoknál is rendszeresen megfigyelhető az, hogy akár 2-3 évvel a kiírás után igazítják hozzá "az élethez" a támogatási keretet, azaz például az elszaladó építőipari és egyéb költségekhez a felhasználható pénzt.

A szegedi lézerközpontként a köztudatba bekerült projekt a hivatalos adatok szerint a mostani uniós ciklusban a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programból (GINOP), illetve előd programjából, a GOP-ból, kap forrást szakaszolt uniós nagyprojektként. Ez azt jelenti, hogy "feldarabolták" a teljes projektet külön elemekre és az előző ciklusbeli keretből 32 milliárdot, a mostaniból pedig eredetileg 40, mostantól viszont már 42,25 milliárd forintot adnak rá.

A GINOP-ból egyébként a kifizetési adatbázis szerint egyelőre 33,3 milliárdot fizetett ki az Irányító Hatóság, amely összeg május vége óta nem is változott. Emögött az lehet, hogy a lézerközpont fontosabb berendezései még nincsenek teljesen készen, illetve nem mentek még végig a szükséges közbeszerzések, amelyek után a projekt tényleges megvalósítására ki lehetne fizetni a fennmaradó részeket.

A lézerközpont körül annak kapcsán forrósodtak fel a viták a tavasszal, hogy az intézmény nemzetközi boardjának három tagja márciusban lemondott arra hivatkozva, hogy a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Erre reagálva áprilisban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyrészt félreértésről beszélt (mármint a kutatók szerinte félreértik a helyzetet és a tárca motivációit), másrészt azt szorgalmazta, hogy a kritikák helyett a tudósok álljanak be az intézmény támogatása és minél magasabb nemzetközi kihasználtságának megszervezése mögé. Erre pedig akkoriban az Akadémiai Dolgozók Fórumán reagált "az MTA fizikus közössége".

Az Index akkori összefoglalójának egyik legerősebb üzenete az volt, hogy bár az ELI-ALPS valóban nem vált széleskörű, külföldi és hazai kutatók aktív részvételével fejlődő projektté, de ennek oka az, hogy a projekt "szinte kizárólag helyi, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló tudósok kezében maradt".

Emellett az is probléma szerintük, hogy

a tervezés és kivitelezés során elkövetett mulasztások következtében jelenleg a műszaki tartalom a vártnál gyengébb, a kutatók számára a legizgalmasabb paraméterű (a nagy ismétlődési frekvenciájú és a legrövidebb impulzusú) lézernyalábok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ez veszélyezteti az ELI-ALPS eredeti tudományos misszióját.

• Címkék:
• kutatás-fejlesztés-innováció,
• uniós támogatás,
• szeged,
• eli-alps,
• szegedi lézerközpont,
• lézerközpont