Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Gazdaság

Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról

A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a kabinet döntött arról, hogy kéthetes ultimátumot adnak az önkéntes árcsökkentésre a piaci szereplőknek. Ha ez nem lesz eredményes, ismét szabályozni fogják az üzemanyagárakat.

Itt a bejelentés

A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Karmelita kolostorban. A tárcavezető bejelentette: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőnek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak – számolt be az Index.

A miniszter közlése szerint a kereskedőknek önkéntes alapon kell az áraikat a régiós átlaghoz igazítaniuk.

Főként két üzemanyagár esetén, a 95-ös benzin és a gázolajár esetén érvényre kell juttatni azt, hogy az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz – mondta Nagy Márton a lap szerint.

A nemzetgazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy ha nem csökkentik megfelelő mértékben az áraikat a piaci szereplők,

akkor a kormány újra megtárgyalja a szabályozási eszközök bevetésének lehetőségét, és lépni fog. ERre kéthetes ultimátumot kaptak.

Derül ki Nagy Márton, a magyar kormány honlapjára feltöltött videójából:

A tárcavezető azt mondta, hogy az üzemanyagárak emelkedése nagyon komoly terhet ró a magyar családokra, a benzin és a dízel drágulását a háború hatásának tulajdonította. Szerinte a múlt héten, a KSH kiadott régiós összehasonlító-táblázatnak volt hatása: a dízel 633, a benzin ára 647 forintra csökken péntekig.

De ezt a kormány nem tartja elégségesnek, mivel ez szerintük magasabb, mint a térségi átlagszint, szerintük jelenleg a dízelnél 10, a benzin esetében pedig 27 forint az eltérés.

Hogyan reagál a Mol árfolyama?

A bejelentést követően Mol részvényárfolyama nem reagált érdemben a bejelentésre. A hazai üzemanyag-értékesítés vezető szereplőjeként és a legjelentősebb nagykereskedőjeként a Molnál komoly veszteség keletkezhet az üzemanyagpiacon történő beavatkozás miatt, ahogy ezt láthattuk a korábbi árstop-intézkedésnél is: rövid-és középtávon is jelentős teher volt a társaság számára a történet, a vonatkozó pénzügyi beszámoló alapján a közép-európai ársapkák és különadók 1,6 milliárd dollárral ronthatták a társaság eredményét.

Mindenesetre jelenleg a Magyarországon forgalomba kerülő 95-ös benzinnek és a dízelnek körülbelül a 30 százalékát értékesíti a Mol iparági forrásaink és a NAV üzemanyagforgalmi statisztikája alapján - tavaly 2 milliárd liter benzin és 3,6 milliárd liter gázolaj fogyott az országban, szóval a Mol részaránya havi szinten átlagosan 140 millió liter üzemanyagot jelent (a benzin:dízel aránya ezen belül 1:3,3 volt, olvasható ki a gyorsjelentésből). Mivel önkéntes lesz az árképzés, ezért nehéz pontos hatást kalkulálni a társaság nyereségességére, mindenesetre ha a KSH által pénteken kalkulált régiós átlagárak alapján realizálódó áresést vesszük alapul (a benzinnél 20, a dízelnél 31 forint literenként), akkor ez havi szinten 3,98 milliárd forintos, éves szinten 47,8 milliárd forintos EBITDA-csökkenést okozhat. Csak hogy legyen némi kontextus, a Mol csoport 2023-as éves eredménye 1149 milliárd forint volt, szóval a hatás 4,2 százalékos az éves eredményre vetítve.

A számolás menete: 33*20 + 107*31, ahol a 33 millió liter az átlagos havi benzinmennyiség, a 107 millió liter az átlagos havi dízelmennyiség, a 20 és a 31 pedig az árcsökkenések mértéke literenként.

Ezzel szemben ha a mai kommunikációt vesszük alapul - miszerint a dízelnél 10, a benzin esetében pedig 27 forint az eltérés -, akkor a hatás módosul: ebben az esetben havi szinten 1,96 milliárd forintos, éves szinten 23,5 milliárd forintos EBITDA-csökkenést okozhat az intézkedés a Mol számára (számolás: 33*27 + 107*10), ami a tavalyi EBITDA 2 százaléka.

Bármelyik forgatókönyvet is ézzük, önmagában egyik sem egy nagy csapás a jövedelmezőségnél, de

a hatósági árak visszavezetése kockázati szempontból negatív a Mol megítélésére nézve.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Bár a korábban bevezetett árstop intézkedésre is rosszul reagáltak a befektetők, azonban hosszabb távon nézve a piaci dominancia megerősítésével nyert is a helyzeten a Mol: a 2022 végén kivezetett árstop-intézkedés hatálya alatt jócskán növelte a piaci súlyát a vállalat a kis-és nagykereskedelemben, előbbiben elsősorban a magánkézben lévő, független (fehér) kutak kárára. 

Az energia-, köztük az olajpiac legfontosabb trendjeiről, a szabályozói környezet változásairól részletesen szó lesz szakmai programunkon.

A kormány az üzemanyagok nagykereskedelmi árát is maximálta 2022 márciusában, ennek köszönhetően torzult jelentősen a piac, ugyanis mivel bármelyik környező országban magasabb áron lehetett értékesíteni a benzint és a dízelt, ezért a külföldi nagykereskedők lényegében kivonultak Magyarországról, emiatt szinte teljes egészében a Molnak kellett ellátnia a hazai kutakat. A jelentkező üzemanyaghiány pedig nem minden piaci szereplőt érintett ugyanúgy: a Mol a saját töltőállomásainak ellátását priorizálta, miközben a szintén a vállalattól vásároló fehér kutak egész évben arról panaszkodtak, hogy nem kapnak elég üzemanyagot a Moltól, mint nagykereskedőtől. Ennek eredményeként a Mol a kiskereskedelmi szegmensben is (azaz a benzinkutak piacán) jelentősen növelni tudta a részesedését.

Mivel most önkéntes árcsökkentést vár el a kormány, nehéz megjósolni a piaci hatásokat.

Mi vezetett ide?

Már tavaly október óta kommunikálja a kormány azt a célkitűzését, hogy a hazai üzemanyagáraknak a régiós közpmezőnyben kell lenniük, ezzel kapcsolatban és az erre való törekvésről egy "megállapodást is kötött" a kormányzat az üzemanyagpiaci szereplőkkel. Az elmúlt hetekben felforrósodott a téma, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is tárgyalt a Mol és a MÁSZ vezetőivel az üzemanyagárakról, ugyanis szerinte a szereplők nem tettek eleget a megállapodásnak.

Ezután egyre valószínűbbé vált a kormányzati beavatkozás, amit a KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszerének megszületése követett - Nagy Márton jelezte, hogy ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges beavatkozásnak az üzemanyagpiacon (a statisztika torzításaival egy részletes elemzésben foglalkoztunk). Lantos Csaba energiaügyi miniszter a kimutatás kapcsán jelezte: ha szükség lesz beavatkozásra, akkor vélhetően egyfajta dinamikus árplafonra lehet számítani, ami a régiós átlagárat veszi alapul a hazai üzemanyagárak meghatározásánál.

A korábbi árstop tapasztalatai

Sokakban fájó emlékként villanhat be a 2021 novemberében bevezetett árstop-intézkedés és annak a piacra gyakorolt hatásai - ugyanis mint ismert, az intézkedés bevezetésével az üzemanyagok adótartalma nem változott, a kereskedői árrés csökkent, a kereskedőket pedig nem kompenzálták.

A jövedéki adóhoz azért sem is volt lehetőségük nyúlni, mert a benzin esetében 36 eurócentet ír elő az Európai Unió minimális jövedéki adónak, és mivel az intézkedést megelőző hónapokban a forint jelentősen gyengült az euróval szemben, ezért ez a minimum szint alá csökkent a hazai adómérték.

Éppen ezért a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség is egy tavaly szeptemberi kormányinfót követően a hazai üzemanyag piac stabilitásának fontosságát hangsúlyozta, a MÁSZ főtitkára akkor azt mondta, hogy

HA A KORMÁNY VISSZAVEZETI A HATÓSÁGI ÁRAKAT, AKKOR NAGYON RÖVID IDŐN BELÜL KOMOLY HIÁNYOK ALAKULNÁNAK KI.

De pontosan mi is volt a baj az intézkedéssel? Múltidézés következik.

Az üzemanyagárstop kezdetektől fogva nehezen fenntarthatónak, illetve a piaci viszonyokat erősen torzítónak bizonyult, ezért a kormány a kivezetése előtti hónapokban több körben is átdolgozta az intézkedést, egymás után vonva ki az árstop hatálya alól a fogyasztók egyre nagyobb részét. A kormány még 2021 végén rendelte el a 480 forintos hatósági árat, amit több lépcsőben, 2022 utolsó napjáig meghosszabbított. A következő problémák és nehézségek léptek fel 2023-ban, mielőtt kivezették az intézkedést:

  • Március elején egyre erősebbek lettek azok a hangok a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének irányából, amelyek az ellátási lánc zavaraira hívták fel a figyelmet. Erre a kormány reagált is egy kormányinfón ismertetve a válaszlépéseket, amelyek az üzemanyagpiacot voltak hivatottak érinteni azzal a céllal, hogy fennmaradjon a benzinárstop és az ellátás biztonsága. Első körben ekkor szűkítették a 480 forintos rögzített benzinárra jogosultak körét, egész pontosan a 7,5 tonna feletti magyar gépjárművek és a 3,5 tonna feletti külföldi járművek is csak a nagy nyomású oszlopoknál tankolhattak ezt követően, piaci áron.
  • Aztán május végén jött a bejelentés, hogy az üzemanyagturizmust elkerülendő, Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek.

    EZZEL A DÖNTÉSSEL KAPCSOLATBAN ELJÁRÁST INDÍTOTT MAGYARORSZÁG ELLEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG:

    felszólították a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.
  • Novembertől a Mol korlátozta a tankolást az összes hazai töltőállomásán, a gyorstöltő oszlopokon a tankolási limit 100 liter/tranzakció lett − más hálózatok ennél (jóval) alacsonyabb limiteket is bevezettek a hatósági áras termékekre.
  • Az elhúzódó százhalombattai finomítói karbantartási munkálatok és a hazai üzemanyag-felhasználás korábban 30 százalékát adó import kiesése miatt november végén egyre súlyosabbak lettek az üzemanyag-ellátási problémák, és felvásárlási pánikreakció indult a lakosság részéről, gyakorlatilag a Mol teljes hálózatán részleges üzemanyaghiány alakult ki. Ezt követően vezették ki az eredetileg tovább tervezett üzemanyagár-stopot.

A korábbi példából kiindulva tehát akár ellátásbiztosági kockázathoz is vezethet az üzemanyagpiaci beavatkozás, ráadásul tovább rontja a kilátásokat, hogy időszakos karbantartás indult a Mol százhalombattai finomítójában április 20-án, ami a tervek szerint június 24-ig tarthat. A múltbeli példák kedvezőtlen jövőképet vetítenek előre: 2022 júliusában még bőven tartott a korábbi árstop-intézkedés, amikor ugyancsak szükségessé vált a finomító karbantartása, emiatt nehéz helyzetbe került a benzinellátás az országban, amire a kormányzat az árstop-intézkedés hatályának szűkítésével és a stratégiai készletek elővételével reagált.

Címlapkép forrása: Getty Images

Ricardo

Egy kritika kritikája

Az osztrák közgazdasági iskola kritikája szerint a monetaristák tévesen egy mechanisztikus mennyiségi pénzelméletet fogadnak el, ami a pénz semlegességén, a mikro- és makrogazdaság merev elk

Kiszámoló

Itt a nyár, itt a roaming frász ideje

Itt a nyár, a vakációk és ezzel együtt a roaming frász ideje is. Az Unió nagyon helyesen rálépett a mobilszolgáltatók nyakára, az addigi szabadrablást felváltotta az, hogy az Unión belül ug

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jön a felturbózott szuperállampapír! Itt vannak a részletek
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Székesfehérvár
2024. június 4.
Financial IT 2024
2024. június 11.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
egyetemista-diakmunka-munka-munkavallalas