Veszélyben a lakosság kedvencei? - Megjelentek a trónkövetelők

Árgyelán Ágnes
Megnehezítette az állam a pénzpiaci alapok dolgát, miután ettől a héttől kezdve számos rövid lejáratú lakossági állampapír kamatát megemelték. A tartósan alacsony hozamkörnyezetben a pénzpiaci alapoknak amúgy sem könnyű jó teljesítményt felmutatniuk, ezt bizonyítja, hogy tavaly a legjobb lakossági pénzpiaci alap is "csak" 2,2%-os éves hozamot ért el. Cserébe viszont a pénzpiaci alapok bármikor visszaválthatóak, és szektorszinten is megindult már az alacsonyabb költségekre való törekvés. De vajon képesek lesznek-e ezek az alapok felülmúlni új versenytársaikat idén?

1 2

Megakad a pénzpiaci alapok szekere?.
Az biztos, hogy a héten a lakossági állampapírpiacon életbe lépő változások nem kedveznek nekik. A legújabb fejlemények szerint a Kamatozó és a Féléves Kincstárjegy, valamint a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelik 0,5, illetve 0,25 százalékponttal.

Mielőtt még féltenénk a pénzpiaci alapokat, azt azért ne felejtsük el, hogy magas likviditásuk miatt várhatóan a jövőben is keresettek lesznek a lakosság körében és a szegmensnek főként ebben a részében már észrevehetőek az alapkezelői díjak csökkentése felé irányuló törekvések. Ez a befektetőknek már csak azért is fontos, mivel a díjcsökkenéssel az alap által elért hozamból is több marad a zsebükben. Ezek az alapok a megtakarítások alacsony kockázatú befektetésére szolgálnak, illetve az adott alapkezelőnél tartott tőkénk mozgatására. A rövid állampapírok hozama jelenleg magasabb, mint a pénzpiaci alapoké, ugyanakkor az állampapírok lejárat előtti visszaváltásakor már költségekkel is számolnunk kell.

Na de mi is történt a lakossági papírok piacán?

A lakossági állampapírpiacon lévő megtakarítások tavaly januárról decemberre 37,4%-kal, több mint 2400 milliárd forintra emelkedtek. A havi állományváltozásokból az is kitűnik, hogy a legdinamikusabban májusról júniusra növekedett a szektorban kezelt megtakarítások összege, akkor egy hónap leforgása alatt 163 milliárd forint áramlott lakossági állampapírokba.

A havi állományi megoszlást tekintve láthatjuk, hogy a megtakarítások legnagyobb része Kamatozó Kincstárjegyekben van, bár folyamatosan teret nyernek a Prémium és Bónusz Magyar Államkötvények is. Ahogyan a befektetési alapok piacán a kezelt vagyon tekintetében a pénzpiaci alapok képviseltetik magukat a legnagyobb súllyal, úgy az állampapírpiacról is elmondható, hogy a magyar lakosság elsősorban a likvidebb (és így a rövidebb lejáratú) befektetéseket részesíti előnyben (ezt bizonyítja, hogy a megtakarítások 60%-a 1-2 éves papírokban van).

Az ÁKK múlt heti közleményében arról számolt be, hogy futamidő tekintetében a pénzpiaci alapokhoz leginkább közel álló Kamatozó Kincstárjegy és Féléves Kincstárjegy kamatát is 0,5%-kal megemeli, előbbit 2,5%-ról 3%-ra, utóbbit pedig 2,25%-ról 2,75%-ra. A változásokkal ugyancsak érintett 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek kamata is 0,25%-kal emelkedik. A három rövid papír közül a Kamatozó Kincstárjegyek tudhatják magukénak a legnagyobb állományt (szektorszinten is), így összesen több mint 1400 milliárd forintnyi megtakarítás került ide, ami a szektor teljes állományából 61%-ot tesz ki.



A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

1 2

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF