A pénzpiaci alapok által kezelt vagyon 2 év alatt 155 milliárdos növekedést produkált a 2014 év végi adatok szerint. A tavalyi utolsó félévet vizsgálva azonban a pénzpiaci alapok szintjén már 112 milliárdos mínuszt láthattunk, ami leginkább a likviditási alapokból kiáramló tőkének köszönhető. Ugyanis, míg az egyéb pénzpiaci alapokba júniusról decemberre közel 20 milliárd forint áramlott be, addig a likviditási társaiknál már több mint 132 milliárd forintos kiáramlást lehetett megfigyelni. A tavaly év végi, a teljes pénzpiaci szektor által kezelt több mint 1450 milliárd forintnyi vagyon közel megegyezik a rövidebb lakossági papírokban lévő megtakarítások állományával.
A kumulált nettó értékesítési adatok is a fentieket igazolják. A vizsgált két éves időszakot tekintve 2013 végéig még tőkebeáramlást láthattunk, azonban 2014 eleje óta fokozatosan csökken az alapok nettó értékesítése, de a meredekebb térvesztés a likviditási alapoknál figyelhető meg. Ez a folyamat egybevág azzal is, hogy a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben a likviditási alapokkal szemben egyre több befektető választja a magasabb hozamot biztosító alternatívákat.
A többi befektetési alapkategóriához hasonlóan a pénzpiaci alapokra is jellemző a koncentráció, hiszen a legnagyobb vagyont kezelő 15 lakossági alapban van a teljes pénzpiaci vagyon 79%-a. Az első három helyen csak likviditási alapok szerepelnek, a legnagyobb mértékű vagyongyarapodás éves alapon pedig az OTP egyik tőkegarantált alapjához köthető. Amit még érdemes megfigyelni, hogy a kezelt vagyon tekintetében éves alapon közel 10%-os csökkenést láthatunk, míg a legnagyobb 15 alapból csupán 5 alap tudta növelni a vagyonát ebben az időszakban.
A pénzpiaci alapok lejáratára tekintettel megnéztük azt is, hogy a ZMAX referenciaindexhez képest milyen hozam-kockázat párosítást tudnak felmutatni. Viszonylag nagy volt a forint devizanemű alapok közötti eltérés és az is elmondható, hogy a nettó hozam tekintetében az egyik vizsgált alap sem tudta felülteljesíteni a benchmarkot. 2% körüli hozammal a vizsgált alapok közül csupán 5 rendelkezett, de azért az alapok többsége a 0,1%-os éves szórástartományon belül mozgott.
A lakossági állampapírhozamokkal való összehasonlítás érdekében a kezelt vagyonhoz hasonlóan a hozamok sorrendjének kialakításakor is csak a lakossági sorozatokat vettük figyelembe. 1 éves hozam alapján a legjobb teljesítményt tavaly az Aegon pénzpiaci alapja nyújtotta, de 2% feletti hozamot produkált a Pioneer, a Gránit Bank, a Generali és a Magyar Posta alapja is. Ami még érdekes, hogy a legjobb 5 hozamot felmutató alapba már két likviditási alap is felfért. 3 éves hozamok szintjén kicsit változik a sorrend: az Aegon alapja továbbra is az első helyen tartózkodik, azonban a legjobb 5 közé már a CIB egyik alapja is felfért.
A pénzpiaci alapok kezelt vagyonának és hozamainak bemutatásakor minden sorozatból csak egy lakossági alapot ragadtunk ki.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ