Újítanak a magyar gazdagok - Kevesebb idejük jut a pénzükkel foglalkozni
Egyre több a privátbanki szegmensben az a vagyon, amit diszkrecionálisan kezelnek a szolgáltatók. Pedig pont a privátbanki ügyfelekről gondolják sokan azt, hogy nem szeretik kiadni a kezükből az irányítást. Miért van akkor mégis egyre nagyobb igény a diszkrecionális vagyonkezelés iránt?
Bálint Attila: Kérem engedje meg, hogy több irányból is megközelítsem a kérdést. Elsődlegesen maga a kamatkörnyezet az, amely arra sarkallhatja a befektetőket, hogy professzionális befektetési szakembereket vegyenek igénybe, hiszen sokkal kevesebb triviális megoldás áll ma a földi halandó rendelkezésre, mint korábban. A régmúlt magas kamatkörnyezetében - és főként a gazdasági konjunktúra mindent jótékonyan befedő égisze alatt - szinte mindenki tehetségesnek érezhette magát, hiszen valamennyi eszközcsoport tartósan emelkedni tudott, nagyon nehéz volt tehát mellényúlni. Mára nyilvánvalóan megváltozott ez a helyzet. Másodsorban a befektetők is elfoglaltabbak lettek, ezért a legegyszerűbben delegálható mandátum kiszervezése mellett döntöttek. Harmadsorban a vagyoni koncentráció mértéke is megnövekedett, amely lehetőséget teremt a tudatosabb befektetési politika megteremtésére. Ma már nem csak azt látjuk, hogy ki-be ugrálnak az emberek valamelyik blue-chip részvénybe, hanem tudatosan választják szét a likviditási, megtakarítási, spekulációs vagy éppen a befektetési eszközeiket. Ezeknek mind - mind más a célja, más eszközök kellenek a megvalósításukhoz, más a kontroll intenzitása, időhorizontja stb-stb, ezért természetes, hogy legalább egy részt valóban érdemes olyan hozzáértő szakemberekre bízni, akik ezzel foglalkoznak kis túlzással a nap 24 órájában. Negyedsorban a generációváltás is érzékelhető nyomokat mutat a megváltozott hozzáálláson, ugyanis teljesen más egy vagyont megszerezni, mint működtetni.
Lehet ennek köze ahhoz, hogy az ügyfelek önmagukban félnek túl nagy kockázatot vállalni?
B. A.: A kockázatkerülés ma biztosan nem örömforrás, hiszen elképesztően kicsiny összegeket írnak ma jóvá még oly nagy banki betétek, vagy szabadon álló folyószámla állományok után is. A megnövekedett kockázatvállalási kényszer ugyanakkor biztosan nem kényelmes hadszíntér mindazoknak, akik ezeken a terepeken járatlanok.
Melyek azok a befektetési kategóriák, amelyek dominálják a privátbanki ügyfelek befektetéseit?
B. A.: Természetesen nem megkerülhető kategóriát jelentenek az állampírok, de a legnépszerűbb fél - és egy éves helyett a Raiffeisenben inkább az inflációkövető, hosszabb távú, deviza alapú a keresett. Fontosak még az aktívan kezelt vegyes alapok, amelyek nem véletlenül pont a mai nehéz helyzetre kínálnak automatikus megoldást. Jól teljesít az ingatlanalapunk és a nemzetközi részvényalap is, de certifikátokban és vállalati kötvény ügyletekben is sikeresek vagyunk. Célunk, hogy minden ügyfelünknek a befektetési portfóliója több lábon álljon, eltérő devizákban, eltérő eszközcsoportokban és kedvező beszállási pontokon a portfólió egészét tovább színesítsük.
A Portfolio Privátbanki felmérése szerint az utóbbi időben a vagyonosabb emberek portfólióban is felértékelődtek a likvidebb eszközök és a készpénz. Mi az ok, amiért nagyobb biztonságra törekszenek?
B. A.: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy megszaporodtak, de ettől még nem értékelődtek fel. Mint korábban említettem, semmiféle racionális érv nem szól a folyószámla állományok felduzzasztása mellett, hacsak valami tartós beruházás mellett nem köteleződött el a befektető. Ha ilyen ok sincs, akkor megítélésem szerint még mindig azt a dermedt fázisát mutatja a szektor, amikor a tuti már nem nyilvánvaló, de a kockázati kitettséget sem merik még tudatosan megérteni, kezelni, megemelni.
Hogy látja, mennyiben befolyásolja a privátbanki vagyon alakulását szektorszinten az, hogy ilyen nagy a kereslet ingatlanok iránt? Mennyi pénztől esik el így a privátbanki szektor?
B. A.: Hatalmas áremelkedés jellemezte az ingatlanpiacot Budapesten, így nagyon sok vidéki ügyfelünk is Budapesten lett ingatlantulajdonos. Tavaly havi szinten mintegy másfél milliárdos ellenszelet mértünk, amely gyakorlatilag a növekedésünk felét elvitte. Nem gondolom, hogy ez az állapot tartósan fennmaradhat, éppen a minap hallottam egy 30 milliós picurka panelről, amelyért szerintem a 15 millió is túlzás.
B. A.: Nekem a személyes kedvenceim az aktívan kezelt vegyes alapok, hiszen meggyőződésem szerint ez az, amire mindenkor minden befektetőnek szüksége van. Végső soron a Private Banking keretein belül is ezt biztosítjuk az ügyfeleinknek, hiszen különféle kötvény, részvény, árupiaci vagy éppen ingatlan kitettségekkel, a legkülönfélébb ágazatokban és devizákban, eltérő országokban és kontinenseken fektetünk be személyre szabottan, de mindig azzal a céllal, hogy egy jól diverzifikált, kockázattudatos és jól működő befektetési portfólióhoz jussunk.
Mi lesz a hagyományos befektetési alapok sorsa? Lesz még helyük a vagyonportfólióban az olyan stratégiáknak, mint az abszolút hozam?
B. A.: Meggyőződésem szerint befektetési alapokra mindig szükség lesz, hiszen ez az a befektetési forma, amely a legtranszparensebb módon szolgálja a befektetők valódi érdekeit. Sokan hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a befektetési alapok hatalmas kényelmet, teljes átláthatóságot, napi szinten megvalósuló külső - belső kontrollt, mérethatékonyságot, adóoptimalizációt, kollektív döntéshozatalt, számonkérhetőséget, szakértelmet stb biztosítanak, amely szükségképpen több annál, mint amikor életünk megtakarítását Lajcsikára bízzuk, akinek már voltak szenzációs megérzései.
Bálint Attila: Kérem engedje meg, hogy több irányból is megközelítsem a kérdést. Elsődlegesen maga a kamatkörnyezet az, amely arra sarkallhatja a befektetőket, hogy professzionális befektetési szakembereket vegyenek igénybe, hiszen sokkal kevesebb triviális megoldás áll ma a földi halandó rendelkezésre, mint korábban. A régmúlt magas kamatkörnyezetében - és főként a gazdasági konjunktúra mindent jótékonyan befedő égisze alatt - szinte mindenki tehetségesnek érezhette magát, hiszen valamennyi eszközcsoport tartósan emelkedni tudott, nagyon nehéz volt tehát mellényúlni. Mára nyilvánvalóan megváltozott ez a helyzet. Másodsorban a befektetők is elfoglaltabbak lettek, ezért a legegyszerűbben delegálható mandátum kiszervezése mellett döntöttek. Harmadsorban a vagyoni koncentráció mértéke is megnövekedett, amely lehetőséget teremt a tudatosabb befektetési politika megteremtésére. Ma már nem csak azt látjuk, hogy ki-be ugrálnak az emberek valamelyik blue-chip részvénybe, hanem tudatosan választják szét a likviditási, megtakarítási, spekulációs vagy éppen a befektetési eszközeiket. Ezeknek mind - mind más a célja, más eszközök kellenek a megvalósításukhoz, más a kontroll intenzitása, időhorizontja stb-stb, ezért természetes, hogy legalább egy részt valóban érdemes olyan hozzáértő szakemberekre bízni, akik ezzel foglalkoznak kis túlzással a nap 24 órájában. Negyedsorban a generációváltás is érzékelhető nyomokat mutat a megváltozott hozzáálláson, ugyanis teljesen más egy vagyont megszerezni, mint működtetni.
Lehet ennek köze ahhoz, hogy az ügyfelek önmagukban félnek túl nagy kockázatot vállalni?
B. A.: A kockázatkerülés ma biztosan nem örömforrás, hiszen elképesztően kicsiny összegeket írnak ma jóvá még oly nagy banki betétek, vagy szabadon álló folyószámla állományok után is. A megnövekedett kockázatvállalási kényszer ugyanakkor biztosan nem kényelmes hadszíntér mindazoknak, akik ezeken a terepeken járatlanok.
Melyek azok a befektetési kategóriák, amelyek dominálják a privátbanki ügyfelek befektetéseit?
B. A.: Természetesen nem megkerülhető kategóriát jelentenek az állampírok, de a legnépszerűbb fél - és egy éves helyett a Raiffeisenben inkább az inflációkövető, hosszabb távú, deviza alapú a keresett. Fontosak még az aktívan kezelt vegyes alapok, amelyek nem véletlenül pont a mai nehéz helyzetre kínálnak automatikus megoldást. Jól teljesít az ingatlanalapunk és a nemzetközi részvényalap is, de certifikátokban és vállalati kötvény ügyletekben is sikeresek vagyunk. Célunk, hogy minden ügyfelünknek a befektetési portfóliója több lábon álljon, eltérő devizákban, eltérő eszközcsoportokban és kedvező beszállási pontokon a portfólió egészét tovább színesítsük.
A Portfolio Privátbanki felmérése szerint az utóbbi időben a vagyonosabb emberek portfólióban is felértékelődtek a likvidebb eszközök és a készpénz. Mi az ok, amiért nagyobb biztonságra törekszenek?
B. A.: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy megszaporodtak, de ettől még nem értékelődtek fel. Mint korábban említettem, semmiféle racionális érv nem szól a folyószámla állományok felduzzasztása mellett, hacsak valami tartós beruházás mellett nem köteleződött el a befektető. Ha ilyen ok sincs, akkor megítélésem szerint még mindig azt a dermedt fázisát mutatja a szektor, amikor a tuti már nem nyilvánvaló, de a kockázati kitettséget sem merik még tudatosan megérteni, kezelni, megemelni.
Hogy látja, mennyiben befolyásolja a privátbanki vagyon alakulását szektorszinten az, hogy ilyen nagy a kereslet ingatlanok iránt? Mennyi pénztől esik el így a privátbanki szektor?
B. A.: Hatalmas áremelkedés jellemezte az ingatlanpiacot Budapesten, így nagyon sok vidéki ügyfelünk is Budapesten lett ingatlantulajdonos. Tavaly havi szinten mintegy másfél milliárdos ellenszelet mértünk, amely gyakorlatilag a növekedésünk felét elvitte. Nem gondolom, hogy ez az állapot tartósan fennmaradhat, éppen a minap hallottam egy 30 milliós picurka panelről, amelyért szerintem a 15 millió is túlzás.
Bálint Attila, a Raiffeisen Private Banking üzletág vezetője, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója
A Portfolio IWS konferenciáján szó volt arról, melyek lehetnek a jövő befektetési alapjai. Olyan ötletek jöttek, mint átstrukturált ingatlanalapok, vegyes és tematikus alapok. Ön szerint ezek közül mely kategóriák előtt áll jelentősebb vagyonbővülési lehetőség? B. A.: Nekem a személyes kedvenceim az aktívan kezelt vegyes alapok, hiszen meggyőződésem szerint ez az, amire mindenkor minden befektetőnek szüksége van. Végső soron a Private Banking keretein belül is ezt biztosítjuk az ügyfeleinknek, hiszen különféle kötvény, részvény, árupiaci vagy éppen ingatlan kitettségekkel, a legkülönfélébb ágazatokban és devizákban, eltérő országokban és kontinenseken fektetünk be személyre szabottan, de mindig azzal a céllal, hogy egy jól diverzifikált, kockázattudatos és jól működő befektetési portfólióhoz jussunk.
Mi lesz a hagyományos befektetési alapok sorsa? Lesz még helyük a vagyonportfólióban az olyan stratégiáknak, mint az abszolút hozam?
B. A.: Meggyőződésem szerint befektetési alapokra mindig szükség lesz, hiszen ez az a befektetési forma, amely a legtranszparensebb módon szolgálja a befektetők valódi érdekeit. Sokan hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a befektetési alapok hatalmas kényelmet, teljes átláthatóságot, napi szinten megvalósuló külső - belső kontrollt, mérethatékonyságot, adóoptimalizációt, kollektív döntéshozatalt, számonkérhetőséget, szakértelmet stb biztosítanak, amely szükségképpen több annál, mint amikor életünk megtakarítását Lajcsikára bízzuk, akinek már voltak szenzációs megérzései.