Miért éri meg doktori képzésre jelentkezni és mire számíthat, aki eljut a PhD fokozat megszerzéséig?
Jó néhány év elköteleződést jelent a doktori képzés, de Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora szerint hosszú távon nagyon jó befektetés, ami idővel megtérül.
"1993-ban az első fizetésem 12 ezer forint volt. Akkoriban a munkaerőpiacon már meg lehetett keresni 25-26 ezret. Azok a szaktekintélyek, akik a doktori képzés elvégzésére biztattak, azt mondták, az eleje anyagilag és a munkamennyiség szempontjából egyaránt nagyon nehéz lesz, de higgyem, el, megtérül majd a befektetett energia és így is lett” – mondta a professzor, hozzátéve, a doktori képzésre való jelentkezés nem jelent végleges elköteleződést az akadémiai pálya iránt, sokan vannak, akik a PhD fokozat megszerzése után a versenyszférában futnak be karriert.
A Corvinuson jelenleg négy doktori iskolába várják a jelentkezőket, iskolánként 15-20 fő kezdheti majd meg a képzést. Úgynevezett kétutas doktori képzésről van szó, amely akadémiai pályát kínál a felsőoktatásban/kutatásban elhelyezkedni kívánók számára és szakértői pályát azok számára, akik a tudományt a gyakorlatba kívánják átültetni.
"Vagyis olyan, több éves szakmai tapasztalattal rendelkező közép- és felsővezetők is jelentkezhetnek, akik tudományos színezettel szeretnék bővíteni az ismereteiket, képességeiket. Ez a képzés új személetmódot, szerteágazó kapcsolati hálót biztosít, amelyet a későbbiekben nagyon jól tudnak használni” – mondta a szakember, aki hozzátette, a magyar társadalom 0,25 százalékának van PhD vagy azzal egyenértékű fokozata, vagyis nagyon szűk csoportról van szó, akik a tudomány eszköztárával felvértezve szemlélik és formálják a világot, de, véleménye szerint, a jövőben felértékelődik majd a kutatók és a szakértők szerepe.
Mégis miért lehet vonzó az akadémiai életpálya a fiatalok számára?
Michalkó Gábor szerint doktori képzésre eleve azok jelentkeznek, akik értékelik a változatosságot, fontos számukra az önmegvalósítás, szeretnek másokkal együtt dolgozni és hajtja őket a kíváncsiság.
"Ezen a pályán már a doktoranduszokat is teljes értékű partnerként kezeljük, akikkel együtt kutatunk, gondolkodunk, akiktől mi is tanulhatunk. Tanulva tanítunk, és közben a hallgató az egyetem tudományos ökoszisztémájának részévé válik” – mondta a szakember.
A tudást pedig már a képzés évei alatt aprópénzre lehet váltani: a hallgató tarthat kurzusokat az egyetemen, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, és sokan vannak, akik eleve munka mellett vesznek részt a programban.
Annak ellenére, hogy nappali képzésről van szó, a doktori iskolák bizonyos fokig rugalmasak, szabadságot adnak, épp ezért is lehet vonzó sokak számára, a doktoranduszok közt vannak bankárok, vállalatvezetők, vagy éppen diplomaták is, akiknek össze kell hangolnia a képzéssel járó kötelezettségeket és a mindennapi munkavégzést.
"Négyéves a képzés, két jól elkülönülő szakasza van: az első szakaszban kurzusokat kell látogatni, a szakirodalmat megismerni, előzetes kutatásokat folytatni. Ez a szakasz egy vizsgával zárul. A második szakaszban már csak a kutatásra, az értekezéstervezet és a disszertáció elkészítésére kell koncentrálni. Feszített a tempó” – jegyezte meg Michalkó Gábor, hozzátéve, miután vannak külföldi hallgatók is, a képzés nyelve az angol.
"Professzornak jó lenni, a társadalmi megbecsülés és a lehetőségek végtelen tárháza miatt is. Persze a legnagyobb öröm, amikor a volt tanítványok is sikereket érnek el az akadémiai pályán" – mondta azzal kapcsolatban, mire számíthatnak azok, akik kifejezetten kutatni, oktatni vágynak. Az út eleje rögös és kihívásokkal teli, de Michalkó szerint megéri, mert folyamatosan tanulhat, fejlődhet az ember, türelemre és elkötelezettségre tanít.
Az öröm mellett persze, ahogy minden pályán, vannak kudarcok is: visszadobott cikkek, el nem nyert pályázatok, sok kritika is éri az embert, ugyanakkor a mérleg a professzor szerint pozitív: a doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amely a későbbiekben, akár a tudományos életben, akár valamely cégnél találják meg a számításaikat, óriási előnyt jelent majd.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
Címlapkép: Stiller Ákos