A szabályozás már készen áll: pár éven belül teljesen eltűnhetnek a papíralapú okiratok
Az elektronikus okirat számos előnnyel bír: környezetbarát és költségcsökkentő, korlátlan alkalommal felhasználható, nem szakad el, nem lehet elhagyni, és tulajdonképpen minden olyan helyzetben, amikor szükség lehet rá, magunknál lehet tudni.
Noha bizonyos ügyekben már most készülnek e-okiratok Magyarországon, nemzetközi összevetésben még nem feltétlenül állunk jól. Míg például Franciaországban az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan már egy évtizede kizárólag e-okiratok készülnek, addig Magyarországon még csak papíralapú dokumentumokat gyártunk.
"A földhivatalok ugyanis egyelőre nincsenek felkészülve arra, hogy be tudják fogadni az e-aláírást, sőt a bankok többsége is csak a közelmúltban kezdett átállni arra, hogy bizonyos esetekben már elfogadják a közjegyzői okirat e-hiteles kiadmányát is” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke a Portfolio-nak. Pedig a szabályozás már készen áll arra, hogy a papíralapú okiratok és a dossziéhalmok őrizgetése helyett csak egy számítógépet kelljen működtetni.
A papírmentes irodához jelenleg elsősorban a technológiai feltételek hiányoznak.
Az elektronikus okiratokhoz ugyanis szükség van arra, hogy az azt aláírók rendelkezzenek elektronikus aláírással, amit egy kártyaolvasóval lehet használni vagy a másik megoldás, hogy az aláírás helyszínén olyan eszköz álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi az okiraton az ügyfél biometrikus aláírásának elhelyezését. Utóbbi sokféle lehet – például íriszkép, vénakép vagy ujjlenyomat is, de biometrikusnak tekinthető az is, amikor az aláírópad úgy képezi le az aláíró személy aláírását, hogy annak két dimenzión túli jellemzői is rögzítésre kerülnek. Például ahol az aláíró jobban vagy kevésbé nyomja a lapra a tollat.
Hiába ingyenes, sokan nem élnek az elektronikus aláírás lehetőségével
Az elektronikus okiratok elterjedését gátolja, hogy a magyarok túlnyomó többségének nincs elektronikus aláírása.
Noha az új típusú személyi igazolványhoz ezt ingyenesen lehetne igényelni, az állampolgárok mindössze körülbelül 25-30 százaléka él vele.
A MOKK szerint az ideális az volna, ha 10 igénylőből 9-en kérnék az elektronikus aláírással ellátott személyi igazolványt, már csak azért is, mert ha valaki egy nagy szolgáltatónál készítteti el az e-szignóját, komoly összeget kell érte fizetnie, az állam viszont ezt külön díj nélkül biztosítja.
A közjegyzők szerint ugyanakkor 2022-2023-ra elérhető az, hogy a közjegyzői okiratok túlnyomó többsége elektronikusan készüljön. Ehhez technológiai fejlesztésre, a biometrikus aláírás beolvasására alkalmas eszközök beszerzésére van szükség.
Egységes európai aláírásra lenne szükség
Az elektronikus okiratok európai szintű terjedésének is vannak technikai akadályai. Noha szinte minden uniós közjegyző és ügyvéd rendelkezik már olyan e-aláírással, amelyet az úgynevezett eIDAS rendelet szerint más tagállamokban is el kellene fogadni, az egyes uniós országok más-más aláírási szabványt használnak.
Azaz, egy magyar közjegyző jelenleg nem tud elolvasni egy szlovén cégkivonaton szereplő speciális szabvány szerint készült e-aláírást.
Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa soros elnökségét adó magyar közjegyzők most azt szeretnék elérni, hogy jöjjön létre egy minden tagország által elfogadott egységes európai elektronikus aláírás. Így az Európai Unióban a jövőben bevezetni tervezett egységes európai személyazonosító okmány már úgy készülhetne, hogy ahhoz egységes európai e-aláírás is tartozna, amivel az egyik tagállam e-aláírással rendelkező állampolgára alá tudna írni egy más országban készült okiratot.
Így lehet biztonságos a távolról történő aláírás
A világjárvány egy másik szempontra is felhívta a figyelmet: minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, köztük az ügyvéd vagy a közjegyző által készített okiratokat személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni.
Jelenleg ennek azonban se a jogi, se a technológiai feltételei nincsenek meg – és ez nemcsak nálunk van így, hanem szerte a világon.
Egy okirat biztonságos távoli aláírásához ugyanis nem elegendő az, ha valakinek van elektronikus aláírása, hanem szükség van az adott személy minden kétséget kizáró azonosítására is, hogy tényleg ő az, aki aláír, és mindezt szabad akaratából, befolyásmentesen teszi – hangsúlyozza Tóth Ádám. Ehhez viszont nem elegendőek a jól ismert videókonferencia alkalmazások, hanem szuper biztos, feltörhetetlen kommunikációs csatornára, és a teljes befolyásmentesség biztosítására lenne szükség. De még egy biztonságos csatornán létesített videókapcsolat esetében is probléma, hogy a kamera, amelynek a fókuszában az ügyfél van, nem látja, ha a szoba másik végében valaki pisztolyt tart a kezében, így kényszerítve ki egy aláírást – tette hozzá a szakember.
A távoli aláírástól ezért egyelőre mindenki ódzkodik, noha az elmúlt időszakban több európai országban is különféle hibrid megoldások bevezetésén gondolkodtak. Észtországban ismert az a gyakorlat hogy bizonyos okiratok aláírását külföldről is lehetővé teszik, de csak akkor, ha az illető bemegy egy külképviseletre, és ott teszi ezt meg. A német cégeljárás során pedig úgy lehet távazonosítással céget alapítani egy zárt videócsatornán keresztül, hogy a közjegyző az ügyfél állami nyilvántartásban szereplő igazolványképét az igazolványon található elektronikus azonosítást lehetővé tevő kód segítségével szoftveresen összeveti a videón megjelenő személy arcképévelés adataival.
A pandémia miatt Magyarországon is megteremtették annak a jogi lehetőségét, hogy a közjegyző videókapcsolaton olvassa fel az okiratot a felek számára, de az okirat aláírásához még így is mindenképpen személyes megjelenés szükséges.
A kormány tervez továbblépést ebben az ügyben, és el is készült már egy videóazonosítási szolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás. Ez alapján – a német megoldáshoz hasonlóan – úgy tudja magát azonosítani az ügyfél videókapcsolaton keresztül, hogy bemutatja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, illetve a videojellel készített arcképét összevetik a nyilvántartásban tárolt arcképével.
A cikk megjelenését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatta.
Címlapkép: Getty Images