Akik féltik a saját aranyukat (x)

Portfolio
Az euróövezet bajba jutott országai kapcsán többször felmerül a kérdés, hogy a válságkezelési folyamatba miért nem vonják be az állami aranytartalékot? Igaz, ezek az ötletek azon EU-tagállamokból érkeznek, amelyeknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ahhoz, hogy életben tartsák a csődveszéllyel szembesült nemzetgazdaságokat. Ezért talán érthető is, hogy ez a kezelési módszer eddig nem tűnik túl népszerűnek az érintettek körében.
Diplomáciai feszültségekhez vezetett az a német parlamentben, a Bundestagban született kezdeményezés, hogy az olaszok a kezelhetetlenné vált adóssághegy finanszírozásához használják fel az ország igen tekintélyes aranyvagyonát. Az Arany Világ Tanács listája szerint Olaszország a világ harmadik legnagyobb sárga fém vagyonát tudhatja magáénak 2.451 tonnával. Ennek piaci értéke majdnem 100 milliárd euró, amely enyhítene a becslések szerint 1800 millió euró tömegű adóssághegyen. A felmérések mégis azt mutatják, hogy nemcsak az olasz politikusok, hanem szinte a teljes lakosság is ellenzi azt, hogy az aranytartalékot az adósság kezelése érdekében adják el. Ezzel szemben kétharmada támogatja azt az elgondolást, hogy a sárga fém vagyont vonják be a gazdaság élénkítését célzó eszközök közé, például hitelek fedezésére vagy arany alapú kötvények kibocsátására. Gondot jelenthet, hogy ezekben az esetekben az állam már nem tud szabadon rendelkezni a nemesfémek felett.

Az elmúlt hetek szalagcímeiben főszerepet kapott Ciprus, valamint a "kaszinó gazdaság"-ként is titulált sziget megmentése érdekében tett nemzetközi és hazai lépések. Nyilvánvalóvá vált, hogy a ciprusi kormánynak és a bankoknak maguknak is hozzá kell járulniuk a helyzetük stabilizálásához. Felvetődött tehát a kérdés, hogy milyen saját források vonhatóak be a válságkezelés? A Világ Arany Tanács adatai szerint Ciprus jelenleg 13,5 tonna aranytartalékkal rendelkezik, amelynek piaci értéke hozzávetőleg 550 millió euró. Ez az összeg kb. tíz százaléka annak az önrésznek, amelyet a nemzetközi mentőövet nyújtók elvárnak Nicosiától. Nem tudni, hogy érdemben foglalkoztak-e az állami aranyvagyon felhasználásával. Bizonyos szakértői vélemények szerint a szigetállam jobban jár, ha ezt a forrást az eurózónából történő esetleges kiválásra tartogatja, hiszen egy régi-új fizetőeszköz bevezetéséhez is szükséges egy megfelelő fedezet. Egy aranyfedezetű valuta esetében ugyanis a sárga fém ára masszívan emelkedne, míg a papíralapú pénztartalékok értéke nagyot zuhanna.

A ciprusiak vélhetően, mint megannyi más esetben, most is a görögök álláspontot tették magukévá, akik a nemzeti aranyvagyon (100 tonna) lehetséges értékesítése kapcsán annyit mondtak, hogy az "csak egy csepp lenne az adósságtengerben".

Mindenesetre az olaszok és a görögök nem hagyták szó nélkül a németek "beavatkozási kísérletét". Azzal vágtak vissza, hogy Berlinnek is jól jönne a saját aranyvagyon értékesítése, mert így a 140 milliárdnyi belső adósságot hét százalékkal csökkenthetnék. Vagyis először a saját portájukon seperjenek!

www.arteus-capital.com

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF